Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kérdések az MNB-hez - befektető és fogyasztóvédelem

2016.08.30

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

 

 

Az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelve foglalkozik a befektetők védelméről és a pénzügyi eszközök piacáról.

 

„Az elmúlt években egyre több befektető vált aktívvá a pénzügyi piacokon, akiknek egyre összetettebb és szélesebb körű szolgáltatásokat és eszközöket kínálnak. E fejleményekre tekintettel a közösségi jogi kereteknek le kell fedniük a befektető-központú tevékenységek teljes körét. E célból rendelkezni kell a befektetők magas szintű védelméhez szükséges összehangolás mértékéről…”

 

„A pénzügyi eszközök listájára célszerű felvenni egyes árualapú származtatott ügyleteket és más olyan eszközöket, amelyek megalkotásának és kereskedésének módja a hagyományos pénzügyi eszközökhöz hasonló szabályozási kérdéseket vet fel.”

„Az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek megfelelő át fogó tájékoztatást kell biztosítani a következőkről:

— a befektetési vállalkozás és annak szolgáltatásai,

 — a pénzügyi eszközök és javasolt befektetési stratégiák; ennek magában kell foglalnia megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az ilyen eszközökbe történő befektetésekkel vagy egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról,

— a teljesítés helyszínei, és

— költségek és kapcsolódó díjak olyan módon,

hogy az ügyfelek ésszerűen képesek legyenek megérteni a felkínált befektetési szolgáltatás, illetve az adott pénzügyi eszköz fajtá­jának természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket.”

 

Szeretném az állásfoglalásukat kérni az alábbi kérdésekben:

 

Egyetértenek-e azzal, hogy ha 10 millió forintot befektetünk és a majdan visszajáró összeg egy deviza árfolyamának változásától függ, akkor az egy származtatott ügylet?

 

Egyetértenek-e abban, hogy egy befektetési ügylet két fél között köttetik, az egyik fél befektet (adja a pénzt), a másik fél részéről pedig kölcsönügyletnek fogható fel (kapja a pénzt) az ügylet?

 

Egyetértenek-e azzal, hogy ha egy ügylet a befektetőnek származtatott befektetési ügylet, akkor az a másik szerződő félnek is származtatott ügylet?

 

Egyetértenek-e azzal, hogy ha 10 millió forint kölcsönt kapunk és a majdan visszafizetendő összeg egy deviza árfolyamának változásától függ, akkor az egy származtatott ügylet?

 

Egyetértenek-e azzal, hogy mind a befektető ügyfeleknek, mind a kölcsön felvevőknek ugyanazt jogot kell biztosítani? Ez pedig: „az ügyfelek ésszerűen képesek legyenek megérteni a felkínált befektetési szolgáltatás, illetve az adott pénzügyi eszköz fajtá­jának természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket.”

 

Egyetértenek azzal, hogy az a kockázatos ügylet, ha a befektető elveszítheti a befektetett tőke egy részét és az is kockázatos ügylet, ha a „kölcsön” felvevőjének a kapott tőkénél többet kell esetleg visszafizetnie?

 

Egyetértenek azzal, hogy ezekben az esetekben nem beszélhetünk bankkölcsönökről, mert az adósnak nem azt kell vissza fizetnie, mint amit a rendelkezésére bocsátottak?

 

Várom válaszukat, üdvözlettel:

 

 

Szabó József 

ügyvezető

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

 

 

mnb-level--2016.08.30---kep.png