Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kérdések a legújabb devizahiteles fejleményekkel kapcsolatban

2019.08.27

negy-level---kep.png

 

 

 

Tisztelt Dr. Matolcsy György MNB elnök úr!

      Tisztelt Dr. Juhász Miklós GVH elnök úr!

            Tisztelt Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetfőnök úr!

                   Tisztelt Dr. Varga Judit Igazságügyi Miniszter asszony!

        

 

 

Amikor nyilvánosságra hozta a Kúria a devizahiteles Konzultációs Testület döntését, egyből levélben fordultunk további információkért a Kúriához. A Konzultációs Testület alábbi megállapítása ragadta meg a figyelmünket:

"az infláció jelenségével viszont az átlagos fogyasztó is tisztában volt, tehát annyit mindenképpen fel kellett ismernie, hogy a devizaalapúságból következően, valamint a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak."

(A Kúria devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testülete állást foglalt az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési kikötések tisztességtelenségéről – 2019.04.10 és  Devizahiteles ügyek: A tisztességtelen tájékoztatás jogkövetkezményeit tárgyalta meg a Kúria Konzultációs Testülete – 2019. 06.20).

 

Dr. Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjének, a Konzultációs Testület elnökének, a levelünkre küldött válaszából egy rövid részlet (a teljes választ csatoljuk jelen levelünkhöz):

„.. felvetendő kérdés valójában nem az, hogy a fogyasztók a forint inflációjának törlesztőrészletre gyakorolt lehetséges hatását felismerhették-e, hanem az, hogy a deviza-árfolyamok inflációs hatásokon túlmutató elmozdulásának lehetőségével tisztában voltak-e.”

Akik „devizaalapú szerződéseket kötöttek, nagykorú, felelősen gondolkodó személyként az infláció jelenségét ismerték”.

 

Az idézett megállapítás teljes összhangban van a Corvinus Egyetemen végzett kutatás legfőbb megállapításával:

„Az a deviza, amelyiknek magasabb a kamata, várhatóan leértékelődik a másikkal szemben. Ebből következik, hogy a fedezetlen kamatparitás teljesülése esetén mindegy, hogy melyik devizában veszünk fel hitelt, vagy helyezünk el betétet, amit a kamaton megnyerünk (elveszítünk), pontosan megegyezik azzal, amit az árfolyamon elveszítünk (megnyerünk).” (Dr. Dömötör Barbara: A magyar „Big Short” a devizahitelek elterjedésének racionális és irracionális okai.  - Devizahitelezés Magyarországon – A devizahitelezés jogi és közgazdasági elemzése - ISBN 978-963-503-774-2 - A könyv kiadója a Budapesti Corvinus Egyetem).

Néhány kérdést szeretnénk feltenni.

 

Ismert-e Ön és a munkatársai előtt, hogy:

1.1 A forint és a svájci frank inflációjának a különbsége a forint gyengülését eredményezi a svájci frankkal szemben.

1.2. A magasabb kamatszintű forint várhatóan leértékelődik az alacsonyabb kamatszintű svájci frankkal szemben.

1.3 A törlesztő részlet időbeli alakulását tekintve, amit az adós megnyer az alacsony deviza kamaton, azt várhatóan elveszti a kölcsön futamideje alatt a forint árfolyamának a gyengülésén.

1.4 A Magyar Bankszövetség 2006. januári lakossági tájékoztatója azt tartalmazza, hogy nem kell félni a devizahiteltől, a lakosság nyugodt lehet, mert a jelentős és tartós árfolyam emelkedés nem várható.

 

Az uniós és hazai fogyasztóvédelmi irányelvek, jogszabályok alapján egyetértenek-e azzal, hogy:

2.1 Az adósoknak saját maguktól kellett volna felismerniük az említett gazdasági törvényszerűségeket és ezek hatását a devizahiteles szerződésükre.

2.2 A bankoknak és pénzintézeteknek a szerződéskötés során nem kellett ismertetniük a fogyasztókkal az említett gazdasági törvényszerűségeket és nem kellett elmagyarázni a gazdasági törvényszerűség hatását a havi törlesztő részletre és az adósság forintban kifejezett összegére.

 

3.0

Szükségesnek tartják-e a Kúria Jogegységi határozatának felülvizsgálatát, mivel a Konzultációs Testület és Dr. Wellmann György állítása, valamint a Corvinus Egyetem tanulmánya (és számos pénzügyi, gazdasági tankönyv, elemzés) ellentétes az alábbi kúriai megállapításokkal:

„A deviza alapú kölcsönszerződések megkötésére azért került sor, mert az adós célja az volt, hogy a forint kölcsönszerződések esetén irányadó kamatnál alacsonyabb kamat mellett jusson kölcsönhöz. Erre csak úgy volt lehetőség, ha devizában adósodik el, ami egyben azt jelenti, hogy vállalja az árfolyamváltozás kockázatát, melynek iránya, mértéke előre nem látható, nem kiszámítható.”

A tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére.”

 

 

Végül az utolsó kérdések:

4.1 Egyetértenek-e azzal az állítással, hogy a deviza árfolyamok a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság miatt emelkedtek meg jelentősen. (A svájci frank árfolyama most már duplája annak, mint a devizahitelezés legintenzívebb időszakában volt.)

4.2 Senki sem látta előre 2008 előtt, hogy a deviza árfolyamok emelkedése várható.

4.3 Egyetértenek-e azzal a megállapítással, hogy a bankok becsapták és megtévesztették a devizahiteles családokat, vállalkozásokat.

 

 

Amennyiben valamelyik kérdést nem sikerült egyértelműen megfogalmaznunk, kérjük, tegyék lehetővé, hogy azt személyes találkozó keretében kifejthessük, átfogalmazhassuk.

 

 

 

Várjuk válaszukat, tisztelettel:

 

 

----------------------------------------------------------

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

A hivatkozott válaszlevél (melyet csatoltunk a levélhez) itt olvasható:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/wellmann-szerint-butak-vagyunk---2019.08.26.html