Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ismét mellébeszélés és mantrázás

2016.11.22

baranyai---mnb---2016.nov---kep.png

 

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT



 

Iktatószám: 222332-2/2016

Tisztelt Baranyai Csaba!

 

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) megküldött levelével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk:

 

A Kúria a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. számú polgári jogegységi határozatában (Jogegységi határozat) az alábbiakat rögzítette: „A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem).” „A […] tartozás devizában van meghatározva, ugyanakkor a hitelező a kölcsönt forintban köteles folyósítani, az adós pedig forintban köteles törleszteni, tehát mind a hitelező, mind az adós a devizában kirótt pénztartozását forintban rója le.”

 

A kirovó és a lerovó pénznem eltérése esetén az alkalmazandó teljesítéskori árfolyam határozza meg, hogy a kötelezettnek mennyit kell a lerovó pénznemben megfizetnie ahhoz, hogy a kirovó pénznemben meghatározott fizetési kötelezettségét teljesítse.

 

A Kúria a Jogegységi határozatban kifejtette továbbá, hogy a deviza alapú kölcsön esetében az adós „[…] devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.”„Az adós tartozása […] a szerződéskötés időpontjában egyértelműen rögzül: az a kirovó pénznemben meghatározott összeg. A kirovó és a lerovó pénznem eltéréséből szükségszerűen fakad, hogy a szerződéskötés időpontjában nem lehet megmondani, hogy a lerovás (szerződéskötéskor nem is szükségszerűen ismert) pénzneméből mennyit kell adni ahhoz, hogy az adós teljesítsen. Ez azonban a kirótt tartozás egyértelmű meghatározottságát nem érinti.” „A devizában meghatározott kölcsönért az adósnak a forint gyengülése esetén többet kell visszafizetnie, terhei növekednek, míg erősödése esetén kevesebbet, terhei csökkennek. A hitelező helyzetére ugyanakkor az árfolyam változása nem hat ki, hiszen az adós általi visszafizetéskor forintban ugyanolyan értékű devizához jut, mint amennyit folyósított.”

 

A devizatartozással szükségszerűen együtt jár tehát az adóst terhelő árfolyamkockázat, azaz annak bizonytalansága, hogy a teljesítés időpontjában az esedékes devizatartozás teljesítéséhez a lerovó pénznemben mekkora összeg megfizetése szükséges, a folyósítást követő árfolyamváltozás ellenben a hitelező már teljesített fizetési kötelezettségére nincs kihatással.

 

A deviza alapú kölcsönszerződések – ide értve a lízingszerződéseket is - elszámolásával kapcsolatos egyedi fogyasztói jogsérelmek orvoslására az Elszámolási törvény 11. alcímében foglaltak szerint a PBT előtti eljárásban, annak döntésével szembeni jogorvoslat esetén pedig bíróság előtt, polgári nemperes eljárásban kerülhetett sor. Korábbi 34448-1/2016 számú leveleiben foglaltak alapján Ön ezzel a lehetőséggel élt, ezért ha a bíróság az Ön ügyében jogerős döntést hozott, akkor az abban foglaltak a peres felekre nézve kötelező. Ha a bírósági eljárásban döntés még nem született várja meg a bíróság döntését.

 

Elszámolással összefüggő jogvita eldöntésére, a szerződés, valamint a befizetések vizsgálatára, a szerződés értelmezésére az MNB-nek nincs hatásköre.

 

Ahogyan arról a 128261-4/2015 számú levelünkben tájékoztattuk, az elszámolás jogszerűségét az Elszámolási törvény 32. §-ában foglaltak alapján az MNB hivatalból megindított ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja – egyes esetekben a vizsgálat lezárulására tekintettel korábban vizsgálta -, hogy a pénzügyi intézmények az elszámolásra vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jártak-e el.

 

Az MNB 2015 februárjában több mint 300 pénzügyi intézménynél indított témavizsgálatot, amely eljárások során az elszámolás módszertanára és a fogyasztói tájékoztatásra is kiterjedően vizsgálta a vonatkozó előírások betartását, és jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. A fogyasztói kölcsönszerződéseket érintő elszámolás tehát – a fogyasztók részére megküldött elszámolási értesítőkben szereplő tájékoztatással összhangban – az MNB, mint felügyeleti hatóság által felügyelt és ellenőrzött folyamat. Fentiekben hivatkozott levelünkben a tartozás tőkeösszegének növekedésével összefüggő tájékoztatást is adtunk az Ön részére.

 

A lezárult vizsgálatokat az MNB folyamatosan közzéteszi honlapján, melynek  elérhetősége: http://alk.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hatarozatok_keresese 

 

Kérjük tájékoztatásunk elfogadását
       

Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ     

 

 

--------------------------------------   a feltett kérdés   --------------------------------------

 

 

 Tisztelt Magyar Nemzeti Bank, Tisztelt Ügyintéző!

 

Egyéninek tűnő, de valójában generális kérdéskörben keresem a Tisztelt Felügyeletet!

 

Több, mint egy éve levélváltásban vagyok hitelezőmmel a tekintetben, hogy tisztázódjék, hogy a tavalyi év elején forintosított, de azt megelőzően deviza alapú, de pontosabban - a szerződésben megfogalmazott - "deviza elszámolású" ingatlanlízing szerződés mely pontja az, amely egyértelműen arról rendelkezik, hogy a szerződéskötést követően - a finanszírozási tőkeösszegtől eltérően - a fennálló tőketartozás a mindenkori devizaárfolyam változásával változhat, vagy annak módosuló mértéke az árfolyamból egzakt módon kiszámolható. 

 

 

Mivel ezt a szerződés semmilyen módon nem tartalmazza, kértem őket, rámutatni legyenek szívesek arra, hogy ha ennek pontos meghatározása álláspontjuk szerint nem a pénzügyi lízingszerződésben található, kérem, pontosan határozzák meg és mutassanak rá abban a pénzintézet minőségügyi folyamatirányítási rendszerében fellelhető, vagy más, az interneten fellelhető dokumentum (Általános szerződési feltételek, Hirdetmény stb.) megfelelő pontjára, amely egyértelműen arról rendelkezik, hogy a szerződéskötést követően - a finanszírozási tőkeösszegtől eltérően - a fennálló tőketartozás a mindenkori devizaárfolyam változásával változhat, vagy annak módosuló mértéke az árfolyamból egzakt módon kiszámolható.

 

 

Amennyiben ennek pontos meghatározása álláspontjuk szerint nem a fentiekben felsorolt, Társaságuk pénzügyi dokumentumai között található meg, kértem, pontosan határozzák meg és mutassanak rá arra a jogszabályra, és annak vonatkozó pontjára, amely egyértelműen arról rendelkezik, hogy a szerződéskötést követően - a finanszírozási tőkeösszegtől eltérően - a fennálló tőketartozás a mindenkori devizaárfolyam változásával változhat, vagy annak módosuló mértéke az árfolyamból egzakt módon kiszámolható.

 

Amennyiben ennek pontos meghatározása álláspontjuk szerint nem a fentiekben felsorolt dokumentumokban, vagy jogszabályban található meg, kértem, pontosan határozzák meg és mutassanak rá, hogy melyik – közismerten társadalmilag elismert – társadalomtudományi alapokon nyugvó közgazdasági alapvetés definíciója határozza meg, hogy a „deviza alapú” pénzügyi lízingszerződés esetében, a szerződéskötést követően - a finanszírozási tőkeösszegtől eltérően - a fennálló tőketartozás a mindenkori devizaárfolyam változásával változhat, vagy annak módosuló mértéke az árfolyamból egzakt módon kiszámolható.

 

 

Tekintettel arra, hogy a pénzintézet a fentiekre nem tudott magyarázatot adni, azt megindokolni nem tudta, ez úton kérem az Önök segítségét megtalálni arra a fenti kérdésre a választ.

 

 

Kérem, legyenek segítségemre a fenti ügy tisztázásában!



 

Üdvözlettel, Baranyai Csaba

  

 

 

--------------------------------------   vélemény   --------------------------------------

 

 

 

Baranyai Csaba MNB-től közgazdasági háttér magyarázatot kért, nem pedig jogdogmatikai fejtegetést.

 

Pláne nem olyan jogegység határozatokat érvként, amelyek a szerződést követően 5-7 évvel később készültek. Nem a Kúria jogosult megadni ezekre a kérdésekre a választ, hanem a gazdasági szakterület. Mondjuk az MNB. MNB mint felügyeleti szerv. MNB mint állami pénzügyi fogyasztóvédelem.

 

Most szeretnék segítséget kérni.

 

Kérdezzétek meg e-mailben vagy levélben különböző egyetemektől, a Magyar Tudományos Akadémiától, vagy attól a Hivataltól, Társaságtól aki épp az eszetekbe jut, hogy miként látják ezeket a dolgokat?