Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IM válasz a közjegyzős összeállításra

2018.10.26

im-valasz---18.10.25.---kep.png

 

Szabó József ügyvezető úr részére

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

hitelesmozgalom@gmail.com

 

 

 

 

Tisztelt Ügyvezető Úr!

 

 

Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úrhoz – és Dr. Vejkey Imre országgyűlési képviselő úrhoz (KDNP), az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága elnökéhez – intézett a T/1658. számú törvényjavaslattal és a közjegyzők tevékenységével kapcsolatban írt levelére az Igazságügyi Minisztérium részéről válaszolva Osztályunk – a Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály tárgyban kialakított szakmai észrevételei alapján – az alábbi elvi tájékoztatást adja.

 

 

Mindenekelőtt felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény értelmében nincs lehetősége konkrét ügyben állásfoglalás, valamint jogértelmezés adására. Már az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában foglaltakra is figyelemmel a jogalkalmazás funkcióját nem vehetik át jogalkalmazó hatáskörrel nem rendelkező szervek, a jogállamiság egyik alkotóelemének: a hatalmi ágak elválasztása elvének megfelelően kizárt továbbá az is, hogy e szervek – például informális jogértelmezések útján – befolyásolják a jogalkalmazás gyakorlatát. Az igazságügyi miniszternek – és az általa vezetett tárcának – a fentiekre tekintettel a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet szerinti feladatköréből adódóan csak arra van módja, hogy általános tájékoztatást adjon a megkeresésben érintett jogterületre, kérdésekre vonatkozó hatályos jogszabályokról.

 

 

A megkeresésében a közjegyzőknek a devizahiteles szerződéskötések kapcsán felmerülő felelősségének általában történő vizsgálatán és kritikáján túlmenően, egyes konkrét ügyekre is hivatkozik. Ugyanakkor, mivel a közjegyző intézkedése alapjául szolgáló jogviszonyt, így az alapul fekvő szerződés tartalmát megkeresésében nem ismerteti, csak következtetni lehet arra, hogy a hivatkozott deviza alapú hitelszerződést a hitelintézet – adott esetben a törlesztőrészletek meg nem fizetése miatt – felmondta, így a szerződés alapján folyósított kölcsön és kamatai egy összegben esedékessé váltak. Ennek következtében feltehetően a közjegyzői okiratba foglalt, az adós egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazó tartozáselismerő nyilatkozatot a közjegyző záradékolta. A záradékolt közjegyzői okirat, mint végrehajtható okirat pedig végrehajtási eljárás lefolytatásának alapjául szolgált.

 

Az, hogy a végrehajtható okirat kiállítására milyen előfeltételek alapján került sor, a megkeresésből nem tűnik ki. A szerződéses gyakorlat szerint a közjegyző által közokiratba foglalt, a szerződésben vállalt kötelezettséget tartalmazó egyoldalú jognyilatkozat szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a közjegyző végrehajtható okirat kiállítására jogosult. A végrehajtható okiratban meg kell jelölni a hitelintézet ténylegesen fennálló követelését a visszafizetett törlesztőrészletekre is tekintettel. A végrehajtható okirat alapján a végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályai szerint jár el. Közjegyzői ténytanúsítvány kiállítására a gyakorlatban adott esetben az adós tartozásának a bank könyvei alapján megállapítható összegét illetően kerülhet például sor.

 

 

A bankhitelszerződés megkötésére a devizahitel szerződések megkötésének jellemző időszakában hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 552. § (2) bekezdése írásbeli alakot rendel, de közokirati kényszert nem ír elő. A régi Ptk. 218. § (3) bekezdése szerint, ha a jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakhoz kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. Ebből az következik, hogy az írásban kötött bankhitelszerződést felmondani is csak írásban lehet. Közokirati formára ehhez tehát nem volt szükség, és a megkeresésből sem tűnik úgy, hogy az alapul szolgáló hitelviszony közjegyzői okiratba foglalása okán a felmondás csak közokiratban lett volna érvényes.

 

 

Összességében tehát, ha az adós a törlesztőrészletek megfizetésével késedelembe esik, a szerződés felmondásának van helye, amely az egész fennmaradó tartozást lejárttá teszi. Ennek az összegnek az erejéig a közjegyző által záradékolt okirat az a végrehajtható okirat, amely peres eljárás lefolytatása nélkül lehetővé teszi a követelés bírósági végrehajtás útján történő behajtását. Amennyiben az adós a követelés összegét vagy jogalapját vitatja, a Vht. 48. § (3) bekezdése alapján a végrehajtást foganatosító bíróság – kivételesen – az adós kérelmére is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

 

 

Abban az esetben, ha a közjegyző a rá vonatkozó jogszabályokat nem tartja be, a közjegyző eljárásának törvényessége vizsgálható. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 69. § (2) bekezdése szerint a közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, valamint fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Másrészt – a Kjtv. 69. § (3) bekezdése alapján – a közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi elnökség feladata.

 

 

A Kjtv. 69/A. §-a szerint a területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat. A területi elnökség a vizsgálat keretében – többek között – a közjegyző irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet. Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban szereplő kötelezettségeit, felhívja a közjegyzőt a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére, illetve fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. A Kjtv. 70. §-a alapján fegyelmi vétséget az a közjegyző követ el, aki a Kjtv.-ben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütközik – annak súlyára való tekintettel –, vagy egyébként alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására.

 

 

A közjegyző a közjegyzői működése körében okozott kár megtérítésére és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles. A közjegyző tehát – a fegyelmi felelősségen kívül – korlátlan anyagi felelősséggel tartozik, amelynek fedezetét a közjegyző anyagi körülményeitől függetlenül kötelező felelősségbiztosítás biztosítja. Ennek összege a Kjtv. 10. § (2) bekezdése alapján százmillió forint, de a korábbi szabályok is jelentős, ötvenmillió forint összegű kötelező felelősségbiztosítást írtak elő. A szabályozás nyitva hagyja annak lehetőségét is, hogy a közjegyző az itt megjelölt értéknél magasabb értékre, vagy konkrét ügyben magasabb értékre kössön biztosítást.

 

 

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló T/1658. számú törvényjavaslatot illetően tájékoztatjuk, hogy a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása folyamatban van. A törvényjavaslat által előirányzott módosítások is azt támasztják alá, hogy bár a közjegyzők tevékenysége mit sem veszített a jelentőségéből az elmúlt évtizedek alatt, a szakmai felelősség és minőségi munkavégzés a megváltozott körülményekre tekintettel további megerősítésre és ösztönzésre szorul. A törvényjavaslat ennek érdekében egyrészt megteremti a közjegyzőhelyettesek, közjegyzőjelöltek és közjegyzői irodai ügyintézők két közjegyző (közjegyzői iroda) általi foglalkoztatásának törvényi kereteit, bevezeti a közjegyzői kinevezés feltételeként a pályaalkalmassági vizsgálatot, jelentős korszerűsítést hajt végre a helyettesítés szabályait illetően, pontosítja a kamarai választásokhoz kapcsolódó választójog gyakorlásának módjára vonatkozó előírásokat, átláthatóbbá és következetesebbé teszi az alkalmatlansági eljárás szabályait és jogkövetkezményeit, a fegyelmi bírság jelentős, kétmillió forintról húszmillió forintra történő emelésével szigorítja a közjegyzők fegyelmi felelősségét, valamint számos technikai jellegű módosítást hajt végre a megváltozott működési követelményeknek megfelelően. A törvényjavaslat másrészt tartalmazza az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény koherencia-szempontú módosításait.

 

 

Fenti aktuális jogalkotási törekvések mellett a közjegyzői intézmény teljes körű újragondolása és új közjegyzői törvény megalkotása jelenleg nincs napirenden.

 

Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásulvételét.

 

 

Budapest, 2018. október 25.

 

 

Tisztelettel:

 

Dr. Szűcs Krisztina Borbála

osztályvezető

 

 

Talán helyesen vonom le az Igazságügyi minisztérium válaszát olvasva a következtetést: olyan mintha el sem olvasták volna a nekik írt levelemet!

 

Olvassátok csak, hogy mit írtam! Itt van:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/a-kozjegyzoi-tevekenyseg-ertekelese-devizahiteles-szemszogbol.html

 

Teljesen egyértelmű, ennek az Orbán rezsimnek csak az a probléma, amit Ő saját maga állít. Semmi más nem számít.

 

Tehet észrevételt sima állampolgár, érdekvédelmi szervezet, ellenzéki párt, civil, szakszervezet, az unió bármely szerve, bárki – egyik sem számít.

 

Nem ezt hívják amúgy diktatúrának?