Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.09.10

IM válasz - 2020.09.04

 

im-valasz---kep---01.png

 

 

 

Elsőként nézzük a választ:

 

 

im-valasz---kep---02.png

im-valasz---kep---03.png

im-valasz---kep---04.png

 

 

 

Másodszor nézzük a felvetett problémát, rövid részlet a levelemből és a feltett kérdéseim:

 

 

"Eltelt már több mint 5 év az elszámolólevél kézhezvétele óta, azóta sem sikerült elérnem, hogy megtudjam hogyan, milyen számítás eredményeképpen, milyen adatokból jött ki a lejárt tartozás CHF összege illetve a négy hónappal későbbi forint összege.

 

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) január óta már negyedszer tárgyalja az észrevételeimet (több mint negyvenet soroltam fel). Azért van már az ügyem negyedszer is a PBT-nél, mert jogerős bírósági ítélet eddig már két alkalommal helyezte hatályon kívül a (banknak mindenben igazat adó) PBT határozatot. Sajnos jogszabályváltozás miatt, már fogyasztói kérésre sem köteles a PBT tárgyalást tartani, így van lehetősége arra, hogy „félre értse” a fogyasztó észrevételeit.

 

Sajnos valamiért a bank is hajlamos a jogszabályokat és a PBT kötelezés pontjait félreérteni (tudva, nincs ennek semmi következménye).

 

A PBT 2017-ben hozott végzését a bank a mai napig sem hajlandó végrehajtani, inkább pereket indít az általam indított végrehajtások ellen. Három hete hozott első fokon ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság, melyben teljes mértékben elfogadta a bank álláspontját.

 

A bíróság pontosan megértette, hogy milyen adatokra van szükségünk az elszámolás ellenőrzéséhez:

[17] Hivatkoztak arra is, hogy az 1/F/11. alatt csatolt elszámoló levél tartalmazza a 2. oldal 1. bekezdésében a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő lejárt tartozás összegét 2014. november 30-ai időponttal 127.783,08.- svájci frankkal, ilyen adat a részletes elszámolásban azonban nem található, így a felperes teljesítése nem felel meg a PBT határozat korábban már hivatkozott előírásának.

Az 1/F/11. alatt csatolt elszámoló levél 2. oldal 1. bekezdése azt is tartalmazza, hogy a forintosítást követően 2015. március 30-án a tartozás összege 29.946.237.- Ft, a részletes elszámolás ilyen összeget, de egyáltalán forint összeget nem tartalmaz, így a felperes teljesítése a már hivatkozott PBT előírásnak nem felel meg.

 

[34] A felperesnek a 127.783,08 svájci frank adatolás, és az azokról szóló tájékoztatás kapcsán az volt az álláspontja, hogy a felperesnek ennek kapcsán adatolni és tájékoztatni az alpereseket nem is kellett, a Pbt. határozta alapján a felperest ez a kötelezettség nem is terhelte, mivel a Pbt. határozat indoklásából kiderül, hogy a kamat tekintetében volt a felperes korábbi elszámolásában elírás, és ezt kellett a felperesnek korrigálnia, a Pbt. határozat pedig nem kötelezte a felperest arra, hogy minden egyes nap vonatkozásában az összegszerűségre, a tartozásra, az adatokra, és a számításokra az alpereseket tájékoztassa.

 

[35] A bíróság megalapozottnak találta a felperes védekezését az alperesek ezen érdemi ellenkérelmével kapcsolatban, a végrehajtandó PBT határozat ilyen előírást nem tartalmaz; utal arra is a bíróság, hogy a perbeli elszámolás nem a szerződés forintra való átváltása kapcsán született, hanem a 2014. évi XL. tv.-ben foglalt felperesi elszámolási kötelezettség teljesítése, így a bíróság az alperesek ezen érdemi védekezését megalapozatlannak találta.

 

[36] Azon alperesi védekezés kapcsán, hogy az 1/F/11. alatt csatolt elszámoló levél tartalmazza a 2. oldal 1. bekezdésében a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő lejárt tartozás összegét 2014. november 30-ai időponttal 127.783,08.- svájci frankkal, ilyen adat a részletes elszámolásban azonban nem található, így a felperes teljesítése nem felel meg a PBT határozat korábban már hivatkozott előírásának, és az 1/F/11. alatt csatolt elszámoló levél 2. oldal 1. bekezdése azt is tartalmazza, hogy a forintosítást követően 2015. március 30-án a tartozás összege 29.946.237.- Ft, a részletes elszámolás ilyen összeget, de egyáltalán forint összeget nem tartalmaz, így a felperes teljesítése a már hivatkozott PBT előírásnak nem felel meg, a felperes arra hivatkozott, hogy ez azért lehetséges, mert a részletes elszámolás, a banki tranzakciókat, eseményeket tartalmazza, 2014. november 30.-án azonban semmiféle banki esemény nem történt, így erre az időpontra a részletes elszámolás semmiféle összeget nem tartalmazhat. Erre a védekezésre az alpereseknek nyilatkozata nem volt, így a bíróság az alperesek ezen védekezését is megalapozatlannak találta.

 

Természetesen nem azt kérem, hogy a per kapcsán, vagy az elszámolása vitájával kapcsolatban fejtse ki az Igazságügyi Minisztérium a véleményét, azt sem kérem, hogy állást foglaljon. Azért tartom szükségesnek tájékoztatni az Igazságügyi Minisztériumot, mert az elszámolási törvényt az igazságügyi miniszter terjesztette az Országgyűlés elé. Úgy vélem nem sok visszajelzés érkezett a minisztériumhoz az elszámolással kapcsolatban, arról hogy a nemes és fogyasztóbarát tervek miként valósultak meg?

 

 

Kérem, válaszoljanak az alábbi kérdésekre a felsorolt tények ismeretében:

  1. Végeztek-e ellenőrzést, vagy megbíztak-e ellenőrzéssel állami hivatalt, szervezet azért, hogy megállapítsák: az MNB a fogyasztók érdekeinek megfelelő határozatokat hozott-e az elszámolás szabályozása kapcsán?
  2. Végeztek-e ellenőrzést, vagy megbíztak-e ellenőrzéssel állami hivatalt szervezet azért, hogy megállapítsák: a PBT a fogyasztók észrevételeit érdemben vizsgálja-e?
  3. Miért változtattak azon a szabályzáson, hogy köteles a PBT tárgyalást tartani a fogyasztó kérésére?
  4. Szempont volt-e az elszámolási törvény megalkotásakor, hogy a bankok könnyedén áttekinthető, minden szükséges adatot tartalmazó, hiánytalan és hibátlan elszámolási csomagot (elszámoló levél, hiteltörténeti kimutatás, részletes elszámolás) készítsenek?
  5. Elfogadható-e az, hogy több mint 5 évig tart egy elszámolás vitatása?
  6. Miért nincs szankció semmilyen törvényben arra, ha a pénzintézet nem ad évek múlva sem teljeskörű és hibátlan elszámolást?
  7. Miért nincs szankció semmilyen törvényben arra, ha a PBT több alkalommal is bíróság által hatálytalanított határozatot hoz?
  8. Sikerült-e kellőképpen védeni a fogyasztói jogaimat, úgy ahogy a minisztérium tervezte?
  9. Nyugat-európai szintű fogyasztóvédelmet sikerült-e kialakítani hazánkban, olyant, mint a minisztérium tervezte?
  10. Sikerült-e elkerülni a hosszas, költséges és bonyolult pereskedést a kialakított szabályzással és az elszámolás lebonyolításával?
  11. Biztosított-e minden magyar fogyasztó számára 100 százalékban a jogállamiság?

 

 

Amennyiben nem teljesen világosan, érthetően fogalmaztam meg levelem, kérem, tegyék lehetővé, hogy személyesen válaszoljak a kérdéseikre. Ekkor természetesen az összes (leírtakat igazoló) iratokat be tudom mutatni.

 

 

 

 

 A teljes elküldött levél:   

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-dr.-varga-judit-igazsagugyi-miniszter-reszere.html