Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Igényeljük a teljes nyilvánosságot - új PJE készül

2016.05.13

Tisztelt Dr. Wellmann György Polgári Kollégiumot vezető bíró úr!

     Tisztelt Dr. Orosz Árpád Gábor Polgári Kollégiumot vezető-helyettes bíró úr!

             Tisztelt Kúria!

 

 

 

Érdeklődéssel olvastuk a Kúria sajtótájékoztatását az újabb devizahiteles jogegységi eljárás indításáról:

 

A Kúria Polgári Kollégiumvezetője a mai napon a következő jogkérdésben indítványozott jogegységi eljárást:

Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?

Az indítvány megtételét követően a Polgári Kollégium helyettes vezetője – mint a törvény rendje szerint az öttagú jogegységi tanács elnöke – kijelöli a tanács tagjait és megküldi az indítványt a legfőbb ügyésznek, akinek 15 nap áll rendelkezésére észrevételei megtételére. A jogegységi tanács várhatóan egy hónapon belül hozza meg döntését, amelyről a Kúria a nyilvánosságot tájékoztatni fogja.

Budapest, 2016. május 6. - A Kúria Sajtótitkársága

http://lb.hu/hu/sajto/sajtokozlemeny-jogegysegi-inditvanyrol

 

 

Kérjük a Tisztelt Kúriát, hogy az indítványt ne csak a legfőbb ügyésznek, hanem részünkre is küldjék el.

 

A Gfv.VII.30.078/13 ügyben (PITEE per) a Kúria már kikérte (2013.április 4.) a legfőbb ügyész álláspontját (mi a költség fogalma, milyen elemekből tevődik össze a devizaalapú kölcsönök esetén, az eladási illetve vételi árfolyam alkalmazása a fogyasztó szempontjából költségként értelmezhető-e, meghatározható-e előre az árfolyamrés mértéke?).

 

Polt Péter legfőbb ügyész a szakmai véleményét 2013. május 9.-én küldte el a Kúriának. Ez az ügyészi vélemény olyan valótlanságokat tartalmazott (pl. az árfolyamrés használata nem okoz költséget az adósnak, nem kell a mértékét feltüntetni a kölcsönszerződésben és a feltüntetés hiánya nem okozza a szerződés semmiségét), hogy maga a Kúria sem fogadta el a legfőbb ügyész álláspontjait.

Sajnos nem lehet kizárni, hogy a legfőbb ügyész ismét félre akarja majd vezetni a Kúriát.

 

Kérjük a Tisztelt Kúriát, hogy a legfőbb ügyész válaszát küldjék el részünkre.

 

Szeretnénk jelezni, hogy az alábbi levelünkre 10 hónapja nem kapunk választ:

 

 

Tisztelt Dr. Vezekényi Ursula tanácselnök bíró asszony!

         Tisztelt Kúria!

 

Az ELTE szervezésében 2015.07.01.-én, a  Fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségének egyes kérdései címmel megrendezett konferencián újabb bizonyítást nyert, hogy alapvető állítások valódisága nincs még igazolva, a deviza elszámolású kölcsönszerződések probléma halmaza teljes körűen nincs feltárva. Több előadó egymásnak ellentmondó tényeket állított teljes szakmai meggyőződéssel és sajnálatos módón jócskán voltak félrevezetések és csúsztatások is az előadásokban.

 

Mindezzel nem lenne különösen nagyobb probléma, belefér egy konferencia, egy rendezvény tematikájába, hogy különböző nézetek ütköznek benne. Alapvetően más azonban a helyzet, ha a konferenciának az a célja, hogy a Kúria készülő jogegységi határozatához nyújtson alapot, az elérni kívánt döntéshez adjon szakmai támaszt.

 

Most már több millió ember tudja az országban, hogy a jogegységi határozatok kötelező erővel hatnak a kerületi- és járásbíróságok,  törvényszékek és ítélőtáblák bíráira, a jogegységi határozatok utasításaitól nem térhetnek el.

 

Nem csak elvárható a felperes adósok részéről, hogy a pereikben a bíróságok részrehajlás nélkül, nyilvános tárgyaláson, tisztességes módon hozzanak döntést, hanem kötelező előírás is. Az Alaptörvényünk és az Európai Unió Alapjogi Chartája teljesen egyértelműen fogalmaz.

 

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

 

47. cikk

A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.

 

Számunkra kiemelten fontos az Alaptörvényünk alábbi pontja:

 

M) cikk

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a Kúria úgy hoz jogegységi határozatokat, hogy figyelmen kívül hagyja az adósok álláspontjait. Oly módon hagyja figyelmen kívül, hogy egyrészt lehetőséget sem teremt arra, hogy kifejtsék álláspontjukat, másrészt az elküldött írásos szakmai anyagokra nem válaszol, sem közvetlenül (válaszlevélben) sem közvetve (Kúriai anyagok, döntések indoklásában). Ezzel az eljárással a tisztesség, a jogállamiság minimumát hagyja figyelmen kívül, államigazgatási túlerejével, monopóliumával a fogyasztók sérelmére jár el. A hiányos fogyasztóvédelmi jog erősítése helyett rombolja az amúgy is gyenge fogyasztói pozíciókat.

 

Nem csak az adósok álláspontjait hagyja figyelmen kívül a Kúria, hanem a megkérdőjelezhetetlen alapvető tényeket is. A konferencián elhangzottak közül az alábbiakra szeretnénk most felhívni az Ön és a Kúria figyelmét (a felsorolás nem teljes, szemléltetésnek szánjuk):

 

Megdöbbenéssel hallgattuk az egymással szemben álló álláspontokat arról, hogy a deviza elszámolású kölcsönök esetében volt-e valamiféle pénzváltás, volt-e konverzió. Az MNB mostani álláspontja szerint minden esetben igen, az MNB-PSZÁF 2008-as lakossági tájékoztató kiadványa szerint „mintha vétel” és „mintha eladás” történt. A Kúria most elhangzott álláspontja szerint volt pénzváltás, azonban ez nem világos és nem érthető a fogyasztók számára (ezáltal tisztességtelen), korábbi Kúriai anyag szerint a deviza csak egy elszámolási mód, nincs semmilyen pénzváltás.

 

Határozott véleményünk, hogy az adósok fel tudják fogni értelmükkel a kölcsönszerződésben lévő azon pontokat, hogy a bank devizát vesz és devizát ad el. Ezek teljes mértékben világos és érthető kifejezések. Az adósok azt tartják tisztességtelennek és indokolatlannak, hogy a bank akkor is vételi és eladási árfolyammal számol, amikor „mintha vétel” és „mintha eladás” történik. Ez esetben ugyanis nincs a költséggel szemben semmiféle szolgáltatás.

 

A konferencián említés sem történt a nagy jelentőségű PITEE perről, sőt az IM helyettes államtitkára nem is értette, hogy a bankok miként tudtak olyan költséget felszámolni, mely nem szerepelt a kölcsönszerződés szövegében. A Kúria nagyon jól ismeri ezt az ügyet. A Kúria azért, hogy a teljes kölcsönszerződés ne legyen semmist, a hiányzó költség-adatot évekkel a szerződéskötés után beírta a kölcsönszerződésbe. Kijavította a kölcsönszerződés hibáját, és mint tudjuk már mindannyian ezzel uniós irányelvekkel ellentétesen cselekedett.

 

Az IM helyettes államtitkára nem lát jelenleg olyan pontot, mely alapján a kölcsönszerződés teljes egészében semmis lenne. Ezek szerint Ő nem ismeri alaposan a Kúria határozatát:

 

„Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

 

Sajnálatos módon a kormányzat és az MNB a határozatból csak az alábbit szokta idézni:

„A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli.”

 

Kérjük a Kúriát tegyen lépéseket annak érdekében, hogy ne magyarázzák félre a jogegységi határozatát.

 

Itt szeretnénk felhívni a Kúria figyelmét arra, hogy valójában vannak olyan kölcsönszerződések, ahol a „fogyasztó az árfolyamkockázatot a kedvezőbb kamatmérték ellenében viseli”.

Ezeknél a kölcsönszerződéseknél az ügyleti (alap) kamatösszeg mellett van egy  árfolyamtól függő (változó) kamatösszeg. Az árfolyamváltozás kizárólag csak a kamatösszegre van hatással, a törlesztő részlet tőke részére és a kölcsön összeg aktuális összege (adósság) nem függ az árfolyamtól. Ezeknél a szerződéseknél a kölcsön tárgya forintösszeg. Mi ezt a kölcsönformát tartjuk deviza elszámolású kölcsönnek. Jól látszik, hogy a régmúlt ködéből előbányászott lerovó-kirovó elmélet nem képes leírni a különböző kölcsönszerződéseket.

 

Meggyőződésünk, hogy a lakosság túlnyomó része annak tudatában vett fel bankkölcsönt, hogy az árfolyam kizárólag a kamatösszegre van hatással, a visszafizetendő kölcsön összegre semmiképpen.

 

Nagy Márton ügyvezető igazgató azt válaszolta a kérdésünkre a konferencián, hogy a közgazdászok az árfolyam múltbeli idősorából indulnak ki, amikor az árfolyamkockázatokat számolják. A Bankszövetség viszont nem így számolt, részletek a Bankszövetség 2006.januári tanulmányából:

"Ha a 2000. évi átlagot 100-nak tekintjük, akkor - akár a fogyasztói árak, akár az ipari termelői árak alapján számított - HUF/EUR reál effektív árfolyamindex 2005. októberig nagyjából 22 százalékkal erősödött. Másképp ez azt jelenti, hogy a forint árfolyama 22 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a hazai és az EU-s infláció különbözetének megfelelően változott volna.

A fajlagos munkaerőköltség alapján számított HUF/EUR reál effektív árfolyam index 2005. júniusig nagyjából 16 százalékkal erősödött. Vagyis a forint 16 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a forintért vásárolható termelékeny munka mennyiségét vettük volna alapul."

 

Ez megállapítás semmiképpen sem tekinthető a devizaárfolyam múltbeli idősorának jövőbe történő vetítésének. A közgazdászok többfajta módon tudják számolni egy árfolyam várható alakulását, egy deviza meglévő helyzetét, alulértékelt vagy felülértékelt.

 

Nagy Márton ügyvezető igazgató azt válaszolta a kérdésünkre, hogy a pénzintézetek semleges devizapozícióját biztosító deviza swap ügyleteket 40%-ban az anyabankokkal kötötték meg, a többit pedig nagy külföldi pénzügyi társaságokkal, pl JP Morgan, Goldman Sachs. Nem nehéz belátni, hogy a forint árfolyamának romlásával az adósok egyre több törlesztő részletet fizettek forintban. Ez az összeg-növekedés nem került a betétesekhez, mivel nekik leginkább forint betétjük volt,tehát a forint árfolyamának a romlása őket nem érintette. Ez az összeg-növekedés a bankoknál sem maradt, mert az azt jelentette volna, hogy nyitott deviza pozíciójuk volt. A bankok, mint tudjuk, a nyitott deviza pozíciót deviza swap ügyletekkel zárták.  Az összeg-növekedés 40%-a így az anyabankokhoz került.

 

Alapjaiban dől meg tehát az a nézet, hogy a bankok nem tudtak a várható forintgyengülésről és semleges pozícióban voltak. Ha szűkítve csak a hazai bankot nézzük, akkor semleges pozícióban voltak, azonban ha az anyabankokkal együtt nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy nyereségük képződött a forint romlásával. Több ezer milliárd forint nyereségük. A tényekhez hozzá tartozik az is, hogy a forrást jelentős részben az anyabankok biztosították és nem teljes egészében a lakossági megtakarítás volt a „kölcsönök mögött”.

 

Nagy Márton ügyvezető igazgató állításával szemben nem figyelmetlenség volt az, hogy az osztrák bankok nem vették észre, hogy az osztrák körülményekhez képest a devizahitellel megcélzott lakosság jövedelme nem svájci frankban van. A bankrendszer a 30 évvel korábbi, jól bevált ausztrál mintát követte.

 

Szinte minden előadó tényként közölte, hogy amennyiben a bank hibájából (tisztességtelen, törvénytelen) a kölcsönszerződés teljes egészében semmis, akkor az adósnak azonnal egy összegben ki kell fizetnie a meglévő adósságát. Átvizsgáltuk a hatályos jogszabályokat és nem találtunk ilyen rendelkezést. Kérjük közöljék velünk, hogy mely törvény mely pontja ír ilyent elő.

 

Tapasztalati tény, hogy a kölcsönszerződések semmisségét kimondó ítéletek után a becsapott fogyasztók élni tudtak a helyzettel és peren kívül állapodtak meg az elszámolásról a bankokkal (az ilyen megállapodásokat nyilvánvalóan Kúria által bekért periratok nem tartalmazhatják). Ezt a fogyasztók számára kedvező helyzetet a bankok kérésére szüntette meg a jogalkotó azzal, hogy előírta kimondottan csak a bankkölcsön perek esetén a jogkövetkezmény levonásának bírósági kérését. A pereskedő adósok másik célja az volt, hogy megelőzzék azt, hogy a bíróság utólag beleírjon a kölcsönszerződésbe, hogy a semmis kölcsönszerződést érvényessé tegyék.

 

A korábbi PJE határozatok több megállapítását sem fogadjuk el, mert határozott álláspontunk szerint ellentmondanak a tényeknek, a valóságnak (nem jogi megítélésről van szó, mint ahogy annak megítélése sem jogi kérdés volt, hogy az árfolyamrés költséget okoz-e az adósnak). Ezeket a PJE pontokat bíróságokon, alkotmánybíróságon támadjuk és majd az Európai Bíróságon is támadni fogjuk. A most készülőben lévő PJE megállapításait is támadni fogjuk, ha azok nem a fogyasztók érdekeit fogják segíteni és fellépünk majd az esetleges alaptalan állítások ellen is.

 

Alapvető problémának tartjuk, hogy az adósok a saját pereikben hiába terjesztik az eljáró bíró elé a tényeket és hiába mutatnak meg cáfolhatatlan bizonyítékokat, a Kúria jogegységi határozat előírása kötelező a bíróra nézve, és ha nem kíván szembe menni a Kúriával, akkor a jogegységi határozat rendelkezése alapján fog dönteni. Ez esetben az adósok kénytelenek lesznek az Európai Bírósághoz fordulni, mert számukra más hazai fórum nem marad (az Alkotmánybíróság nem fogad be lakosságtól jogegységi határozattal kapcsolatos beadványokat).  A Kúriának ez az évek óta tartó gyakorlata azt jelenti, hogy a bírói döntés kedvez az erőfölénnyel visszaélő, törvénytelen tevékenységet folytató, tisztességtelen pénzintézetnek és kimondottan hátrányos a fogyasztóknak.

 

Részrehajlónak és tisztességtelen bírói gyakorlatnak tartjuk a Kúria eljárását, mivel nem teszi lehetővé a sértett fél, az adósok számára azt, hogy kifejtsék az álláspontjukat és cáfolják az alaptalan állításokat és helyre tegyék a csúsztatásokat. Nem tartjuk függetlennek azt a bíróságot, mely aggályok nélkül fogadja el a bankszektor álláspontjait.

 

Minden európai fórumon fel fogunk lépni a Kúria évek óta tartó gyakorlata ellen, amennyiben nem biztosít az adósok számára lehetőséget és nem vállalja, hogy az adósok álláspontjait figyelembe veszi.

 

 

Budapest, 2015. július 5.

 

 

Mint látható alapvető fogalmak, összefüggések nincsenek tisztázva a devizahitelezés területén. Mint évek óta már annyiszor, most is javasoljuk nyilvános devizahiteles konferencia megszervezését, melyen felsorakoztathatná álláspontját a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, az Ügyészség, az érintett minisztériumok valamint a Kúria és más bíróságok vezetői és természetesen a devizahiteles civil szervezetek.

 

Várjuk kedvező válaszukat, tisztelettel:

 

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

 

level-a-kurianak---2016.05.13---kep.png