Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BANKKARTELL vizsgálat - érdeklődés a GVH-nál

2013.11.19

 Tisztelt dr. Telegdi Réka Viktória!

          Tisztelt Gazdasági Versenyhivatal!

 

gvh-logo---uj---szoveges.png 

 

Áprilisban megkaptuk P/1851-003/2012 iktatószámú válaszát melyben arról tájékoztat, hogy a "bankkartell" ügyben a felügyeleti eljárás folyamatban van.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/a-gvh-mar-masfel-eve-vizsgalja-a-bankkartelt-kamtemelesugyben.html 

 

Most a hétvégén, szombaton lesz pontosan 2 éve, hogy sajtótájékoztatókon közölték a vizsgálat elindítását.

 

"A GVH tudomására jutott információk szerint a bankok egy időben végrehajtott emeléseinek valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás.

A feltételezett megállapodás tartalma szerint a nevezett kereskedelmi bankok a devizahitelek végtörlesztése kapcsán magasabb kamatozású termékeket kínálnak, illetve korlátozzák alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét.

Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. 

A törvény szerint ezen eljárások lefolytatására biztosított időtartam 6 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal szintén 6 hónappal meghosszabbítható.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-74/2011."

http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&m5_doc=7393&pg=72

 

 A 2013 november 4.-i tájékoztatójukban a Budapest Bank neve szerepel a címben.

 

„2013.11.04. GVH - Budapest Bank Zrt. és társai Vj-074/2011.”

http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&m5_doc=8420&pg=72

 

 

 

A két éve indított vizsgálat az alábbi pénzintézetek ellen indult:

"A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2011. november 23-án eljárást indított az OTP Bank Nyrt., az Erste Bank Hungary Zrt., az MKB Bank Zrt., a Raiffeisen Bank Zrt., a CIB Bank Zrt., az Unicredit Bank Hungary Zrt., és a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. ellen."

 

A Budapest Bank nem szerepel a 2011 novemberi felsorolásban.

 

Önök előtt ismert a problémák nagy része. Ez egyértelműen látszik a 2005-ben „Jelzáloghitelezés tárgyában folytatott ágazati vizsgálat” –ból.

 

http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/pdf/print_4132_h.pdf

 

Nyolc éve nagyon alapos, precíz munkát végeztek a forinthitelek vizsgálatával.

 

gvh-2005-vizsgalat---cimlap.png

 

„Megítélésünk szerint a fogyasztók tájékoztatását szolgáló jogszabályi rendelkezések jelenleg nem segítik hatékonyan a fogyasztói érdekek érvényre jutását, a fogyasztói döntési folyamatba nem épülnek be.

A tájékoztató anyagokkal kapcsolatban rögzíthető, hogy a hitelintézetek gondot fordítanak arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassák, de mégis a tájékoztató anyagok közös jellemzője a terjedelmük mellett, hogy jellemzően szakzsargonban íródtak, s a kötelező tartalom mellett csak a bank által fontosnak tartott – a banki érdekeket szolgáló – információkat tartalmazzák. Előfordulnak bennük ügyfél nyilatkozatok is, melyben a fogyasztók elismerik, hogy megismerték a feltételeket, azonban a menet közbeni problémák azt jelzik, hogy ez nem mindig helytálló.”

36-37. oldal - a fogyasztók tájékoztatása

 

„…mindenképpen szükség lenne arra, hogy a hitelintézetek azonos módon – forint abszolút értékben, vagy ha százalékos a mérték, akkor azonos vetítési alap mellett - közöljék a várható költségeket. Ez a fogyasztó számára világosan érthető tájékoztatás mellett a hitelintézetek hitelkockázatát is csökkenthetné, mert a felkészült átlagfogyasztó maga is jobban fel tudná előre mérni a saját fizetőképességét.

Álláspontunk szerint objektív okokkal egyáltalán nem indokolható a díjak sokfélesége, ebben a banki „kreativitás” korlátozása lenne célszerű, maximum 3-4 azonos elnevezésű kötelezettségben „összeadhatók” lennének az indokoltan felszámított költségek.

42-43. oldal - értékelés

 

"Felvetődik, hogy a fogyasztó többszörösen fizet a hitellel kapcsolatos tényleges banki munkáért. Nem tudunk például választ találni arra, hogy egy nagyjából tipikus 2 %-os kezelési költség esetén például egy 5 millió forintos lakáshitel 100.000 forintos és egy 30 millió forintos hitel 600.000 forintos „kezelési költsége” mögött milyen, ezt az eltérést alátámasztó munka és ténylegesen felmerülő költség van (ami egy 15 éves futamidő mellett mindkét hitelnél milliós nagyságrendű, ugyanakkor lényegében a jelzett arányban eltérő kezelési költség bevételt jelent a banknak). Kérdés továbbá, hogy milyen tevékenység költsége nem fér bele a kezelésibe, illetve az mit fedez, s így mi az, amit külön indokolt egyéb díjként (költségként) a fogyasztóval megfizettetni. Ez a helyzet áttekinthetetlensége miatt egyrészt a hatásos versenyt akadályozza, másrészt jóléti veszteséget okozhat a fogyasztóknak.”

43. oldal - értékelés

 

 „A Gazdasági Versenyhivatal megfontolásra ajánlja a szabályozási kompetenciával rendelkező szervezeteknek, illetve a szakmai felügyeleti hatóságnak:

 

 a. a hitelintézetek kötelezését arra, hogy az érdeklődő potenciális hitelfelvevőnek az általános tájékoztatás mellett egyéni, a konkrét, az adott hitel paramétereihez igazodó közérthető, írásos tájékoztatást nyújtsanak a hitel költségeiről, fő jellemzőiről, kockázati tényezőiről annak egyidejű korlátozásával, hogy a közzétett és közölt feltételeken túl a kölcsön folyósítását további feltételekhez lehessen kötni. Amennyiben a hitelt felvenni szándékozók ezt a tájékoztatást az általuk választott hitelintézetektől így egyértelműen és közérthetően megkapnák, akkor nagymértékben javulnának döntésük alapjai és a hatásos verseny feltételei, körülményei.

 

 f. a hitelintézeti általános szerződési feltételek abból a szempontból történő vizsgálatát, hogy a blankettaszerződésekben alkalmazott, a hitelintézetek számára egyoldalú előnyt biztosító szerződéses kikötések, az általános szerződési feltételekre vonatkozó, a polgári jogban megjelenő sajátos fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel (tisztességtelen szerződéses feltételek) való összhangban vannak-e. Amennyiben egyes feltételszabásoknak a fogyasztók védelmét biztosító rendelkezésekkel való megfelelősége vitatható, kezdeményezni szükséges az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadását.”

46. oldal - következtetések

 

Szeretnénk választ kapni az alábbi kérdésekre:

 

  1. Miért nem közölték a közvéleménnyel, hogy törvény által biztosított 6+6+6 hónapos határidőt nem tudják betartani?
  2. Mivel indokolják a több hónapos késést?
  3. Miért nem adtak elsőbbséget ennek a több millió embert érintő ügynek a vizsgálatok között?
  4. Jelenleg összesen hány pénzintézet ellen folyik az eljárás ebben a „bankkartell” ügyben?
  5. Miért  nem követték nyomon a 2005-ben megfogalmazott javaslataik megvalósítását?
  6. Miért nem végeztek a devizahitelezés (deviza kölcsön és deviza elszámolású forintkölcsön) kapcsán olyan átfogó vizsgálatot, mint történt 2005-ben?

 

  

Várjuk válaszukat és álláspontjukat.

 

 Üdvözlettel:

  

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

 

Budapest, 2013. november 19.

 

gvh---mikor-forduljon.png