Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


az MNB válasza a teremtett pénzzel kapcsolatos kérdéseinkre

2013.02.11

 Tisztelt Szabó József!

 

Kérdéseire szakértőnk válaszát a csatolt dokumentumban találja.

 

Üdvözlettel: Kaponya Éva |kommunikációs munkatárs


Van valahol olyan kimutatás, hogy az elmúlt évben mekkora összegben teremtettek a hazánkban működő kereskedelmi bankok számlapénzt?

A kereskedelmi bankok pénzteremtésének számszerűsítéséhez azt fontos tisztázni, hogy melyik pénzmennyiség kategóriára gondolunk. A téma jó összefoglalóját adja az alábbi MNB Tanulmány:

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_mt_71/mt_71.pdf

Ennek mellékletéből idézve:

„A gazdaságban rendelkezésre álló pénz mennyiségének mérésére az ún. monetáris aggregátumokat használjuk, amelyekbe a pénzügyi eszközök bizonyos típusai tartoznak. A különféle pénzügyi eszközök besorolása az egyes aggregátumokba annak függvényében történik, hogy azokkal milyen tranzakciós költséggel és milyen széleskörűen lehet fizetést teljesíteni, és hogy milyen mértékben őrzik meg az értéküket. A monetáris aggregátumok definíciójának további fontos eleme, hogy mely gazdasági szektorok követelései, illetve tartozásai kerülnek be a pénzmennyiség-kategóriákba, azaz milyen az egyes szektorok pénzhez való viszonya.

A fenti alapelvek alapján a magyar monetáris statisztika a következőképpen definiálja a monetáris 

aggregátumokat (Kiss et al., 2005):

• M1: a pénztartó szektoroknál lévő készpénz, valamint a látra szóló és folyószámlabetétek állományának összege (denominációtól függetlenül).

• M2: az M1 elemein túl a pénztartó szektorok két évnél nem hosszabb lejáratra lekötött, forintban vagy más devizában denominált betéteit is tartalmazza.

• M3: az M2 mellett tartalmazza a belföldi monetáris pénzügyi intézmények által kibocsátott és a pénztartó szektorok birtokában levő azon piacképes pénzügyi eszközöket, melyek a bankbetétek közeli helyettesítőinek tekinthetők. Ezek a repoügyletekből származó források, a pénzpiaci alapok által kibocsátott befektetési jegyek, illetve a maximum kétéves eredeti lejáratú, hitelezői jogviszonyt megtestesítő értékpapírok.”

 

Ezek alapján leegyszerűsítve tehát a bankok kötelezettségeinek alakulásából lehet megállapítani az általuk teremtett pénz nagyságát, illetve mivel a készpénz a jegybank pénzteremtés része, ha csak a hitelintézetek pénzteremtésére kíváncsi valaki, akkor a készpénzen kívüli állományokat érdemes figyelni.

 

Ezeket az állományokat az MNB alábbi statisztikai táblázatának 4.1-es táblázata tartalmazza: 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mnbhu_kerdesek_valaszok/mnbhu_stat_forum_valaszok/mnbhu_hitelintezetek_osszevont_merlegenek_alakulas/0708_monstatpubl_huxls.xls

Fontos még azt látni, hogy a bankrendszernek nem a „számlapénz teremtése”  a célja, hanem a betétgyűjtés, illetve az összegyűjtött források hitelezésre fordítása, ennek csak mintegy mellékterméke a számlapénz keletkezése. Ezzel összefüggésben azt is érdemes észrevenni, hogy a bankok hitelezési tevékenysége az, ami jelentősen tudja változtatni a pénzmennyiségeket. Hiszen amennyiben egy bank hitelt nyújt egy vállalkozásnak vagy egy lakossági ügyfélnek, akkor a hitel felhasználása után ebből betét fog keletkezni valamelyik gazdasági szereplőnél. A betétek pedig megjelennek a különböző pénzmennyiség kategóriákban.

A mellékelt adatbázisban szerepelnek adatok, ezekből ki lehet indulni?

"A tartalékköteles hitelintézetek MNB-nél vezetett elszámolási számláinak összesített egyenlege":

2013.01.22..........265,5 milliárd Ft

2013.02.05..........729,1 milliárd Ft

Mivel a kötelező tartalékráta jelenleg maximum 5%, akkor legalább 9.200 milliárd Ft "számlapénzt" hoztak létre a kereskedelmi bankok két hét alatt?

A kapcsolat fordított. A tartalék-kötelezettséget nagyon leegyszerűsítve a 2 évnél rövidebb betéteik 2-5% közötti nagyságrendjében kell elhelyezniük a hitelintézeteknek. Jelenleg nagyságrendileg 3% körül van az átlagos tartalékrátája a hitelintézeteknek, és a december végi összes betétállomány (mintegy 15000 Mrd forint) 3% körüli aránya alapján jelenleg (2013 februárjában) a bankrendszernek összesen 460 Mrd forint a tartalékkötelezettsége.  A tartalékkötelezettségnek havi átlagban kell megfelelnie a bankrendszernek, ezért az Ön által említett elszámolási számla egyenlegek naponta változhatnak. 

Amennyiben nő a hitelezése a bankrendszernek, az növelné a betétállományt is, ami változatlan tartalékráta mellett növelné a tartalékkötelezettséget is.

Jelenleg legalább 14.582 milliárd Ft a bankok által teremtett számlapénz mennyisége? Lehet tudni a pontos összeget?

Lásd a fenti választ, 2012. december végi adatok alapján:

M1 pénzmennyiség =   7.289 Mrd Ft

M2 pénzmennyiség =  15.177 Mrd Ft

M3 pénzmennyiség =  16.835 Mrd Ft

 

Leírható a pénzteremtés folyamat az alábbiak szerint?

1. A bank szeretne 10.000.000 Ft-t kölcsönözni, viszont nincs annyi szabad pénze, ezért a bank 2%-t (azaz 200.000 Ft-t) elhelyez (ha 2%-t választott) az MNB-nél tartalékrátaként.

2. Egy kölcsönszerződés alapján a bank könyvel 10.000.000 Forintot a hitelesnél mint adósság. 

3. A felvett kölcsönt elköltve (lakásvásárlás, gépjármű vásárlás stb), ez a pénz bekerül a gazdaság vérkeringésébe. A számlapénz megteremtődött.

4. A törlesztések befizetésével apránként a gazdaságból kikerül a korábban létrehozott pénz. A teremtett pénz végül megszűnik.

5. A banknál marad a teremtett pénz kamata (hitelkamat) és visszakapja tartalékráta összegét a kamattal együtt a MNB-tól.

A hazai bankrendszer jelenleg bőséges szabad likviditással rendelkezik, mivel a tartalékkötelezettségen felül még mintegy 3.500 Mrd forint követelése van a bankrendszernek. Így amennyiben egy bank hitelt nyújt, és azt az ügyfél egy másik bank számlájára fizeti, akkor valóban jegybankpénzre van szüksége a két banknak az egymás közötti elszámoláshoz, ez azonban bőségesen rendelkezésre áll, mindegyik bank esetében. Ráadásul a bankok egymás között csak újraosztják a jegybankpénzt, annak mennyisége egy ilyen hitelezési tranzakció során nem változik (továbbra is 3500 Mrd forint lesz a bankok MNB-vel szembeni követelése, csak más elosztásban).

Ha egy bank hitelt nyújt, és abból az ügyfele fizetést teljesít, akkor valamelyik banknál az betétként fog megjelenni, azaz megtörténik a pénzteremtés. Ennek eredményeként a betét-befogadó bank több, a hitelnyújtó bank kevesebb likviditással (jegybankpénzzel) fog rendelkezni. A megemelkedett kötelező tartalékot a betét-befogadó banknak kell képezni (2-5%), a hitelnyújtó banknak csak abban az esetben, ha a kifizetés olyan ügyfélnek történik, akinek szintén ő vezeti a számláját. Ez utóbbi legegyszerűbb esetben a banknak megnő a hitelállománya és betétállománya is egyszerre. A jegybankkal szemben keletkezik kötelezettsége (a betét 2-5%), de ezt a bőséges szabad jegybanki likviditásból könnyen tudja teljesíteni.

Amennyiben a bankrendszer likviditáshiányban van, azaz nem volna elég jegybankpénze a kötelező tartalék teljesítésére, akkor a jegybankok hitelt nyújthatnak a hitelintézeteknek. A fejlettebb gazdaságok jegybankai, mint az EKB vagy a Fed éppen így működik, azaz ők fedezett mellett hitelt nyújtanak a bankrendszernek, a bankrendszer pedig így eleget tud tenni a tartalékkötelezettségének. 

Abban az esetben, ha a magyar bankrendszer is likviditáshiányos helyzetbe kerülne, akkor az MNB-nek szintén volna lehetősége hitelt nyújtani. De mivel a hazai bankrendszernek jelenleg és az elmúlt 15 évben is mindig lényegesen több jegybankpénz állt rendelkezésére, mint ami a tartalékkötelezettség teljesítéséhez szükséges, ezért a hazai esetben likviditást lekötő eszközt (jelenleg a kéthetes MNBkötvényt) alkalmaz az MNB.

A teremtett pénz megszűnése nem okoz zavarokat a gazdaság működésében? Hiszen kevesebb pénznek kell ellátnia a közvetítő feladatát.

A hitelnyújtás és hiteltörlesztés, és így a pénzteremtés és annak megszűnése folyamatosan zajlik a gazdaságban. Valóban, ha a bankrendszer valamilyen oknál fogva jelentősen visszafogja a hitelezését, akkor az mind a beruházásokat, mind a fogyasztást vissza tudja fogni. Ugyanakkor mind a számlapénz, mind az annak terhére igényelhető készpénz összes mennyisége a fent hivatkozott statisztikák szerint sem csökkent számottevő mértékben az elmúlt években, így továbbra is biztosítani tudja a közvetítő funkcióját.

A bankok éves pénzügyi jelentése tartalmazza az általuk teremtett számlapénz mértékét?

A betétállományukat mindenképpen megtalálja a pénzügyi jelentéseikben, abból lehet becslést készíteni a különböző pénzmennyiség kategóriákra. Azonban az egyedi banki szintnél sokkal inkább érdemesebb az MNB fent említett, rendszerszintű statisztikáit használni az ilyen elemzésekhez.

A MNB hol helyezi el, a hozzá kerülő kötelező tartalékrátát? Hol és miként teremti elő a banknak fizetett kamatot?

Az MNB kötelezettségei, így a tartalékkötelezettség teljesítéseként nála tartott elszámolási betétszámla egyenlegek is a jegybank eszközeit finanszírozzák. Az MNB eszközeit alapvetően a devizatartalék képezi, melyet biztonságos értékpapírokban tart.Az MNB által a kötelezettségei után fizetett kamatot jegybanki pénzteremtésként egyszerűen jóváírja a hitelintézetek számláin.

 

 

a feltett kérdések:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/teremtett-penz---ujabb-kerdesek-a-mnb-hoz.html