Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az MNB válasza - több fontos kérdésre

2017.10.14

feladó:

MNB Ügyfélszolgálat <ugyfelszolgalat@mnb.hu>

címzett:

"hitelesmozgalom@gmail.com" <hitelesmozgalom@gmail.com>

dátum:

2017. október 10. 10:05

tárgy:

Tájékoztatás 175697/2017

 

valaszok---kep.png

 

 

Talán elsőként érdemes megismerkedni

 

a feltett kérdésekkel:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/ezer-milliardos-segitseg----level-az-mnb-nek.html

 

 

 

 

 

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT

 

Tisztelt Szabó József!

 

A Hiteles Mozgalom képviseletében a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 2017. augusztus 13-án, 16-án és szeptember 21-én küldött elektronikus megkereséseire (3 e-mail) hivatkozással az alábbiakról tájékoztatjuk.

 

 

Választ szeretne kapni arra, hogy miért kellett várni a forintosítással egészen 2014-ig, miközben Magyarország nemzetközi devizatartalékai már 2008-ban megemelkedtek, és 2011-ben is magas szinten voltak.

 

 

Ezzel a kérdéssel részletekbe menően foglalkozik a megkeresésében is idézett tanulmány (Kolozsi Pál – Banai Ádám – Vonnák Balázs: A lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetése: időzítés és keretrendszer. Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 60–87. o.). Ahogy arra a szerzők is kitérnek, a 2014-es évet megelőzően három fő ok akadályozta a devizahitelek forintosítását, illetve növelte annak potenciális kockázatait:

 

a)    A nemzetközi devizatartalékok relatív, a külső adóssághoz viszonyított szintje

A devizatartalékok nagysága nominálisan valóban historikusan magas szinten volt 2011-ben, azonban a tartalék megfelelőségét nem önmagában, hanem az ország külső adósságának, azon belül is különösen a rövid lejáratú külső adósság szintje tükrében érdemes értékelni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egy adott időszakban éppen mennyire stabilan működnek a nemzetközi pénzügyi piacok: bizonytalanabb, finanszírozási feszültségekkel jellemezhető időben a befektetők ugyanis magasabb tartalékszintet követelhetnek meg az egyes országoktól. Ha egy ország nem rendelkezik a tartalékok elvárt szintjével, akkor a befektetők felhagyhatnak az adósság finanszírozásával, vagy csak jóval magasabb felár mellett lettek volna hajlandók, ami az árfolyam gyengüléséhez és a hozamok, kamatlábak emelkedéséhez vezet.

2011-ben Magyarország külső adóssága érdemben nagyobb volt a 2014-es szintnél, így hiába volt a tartalékok szintje abszolút értékben magasan, a tartalékok és a rövid külső adósság aránya alapján a tartalékok relatív szintje alacsonyabb volt, mint 2014-ben. A rendezett forintosításhoz ezért elengedhetetlen volt, hogy az MNB rendelkezzen a fedezeti ügyletekhez szükséges devizamennyiséggel, és azt a bankok rendelkezésére is tudja bocsátani úgy, hogy a devizatartalékok állománya előretekintve se essen a piac és a nemzetközi szervezetek által elvárt szint alá. A tartalékigényt meghatározó külső adósság, illetve kiemelten a rövid lejáratú külső adósság csökkenése révén az MNB tartalék-megfelelése 2014-re érte el azt a szintet, ami lehetővé tette a biztonságos forintosítást. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2011-ben a forintosításhoz szükséges devizaállomány is érdemben magasabb lett volna, mivel a háztartások bankoktól származó devizahitel-állománya ebben az időszakban még meghaladta a 19 milliárd eurót. 2014-ben ehhez képest a devizahitelek állománya jóval alacsonyabb szinten, 11 milliárd euró körül mozgott.

A 2011-es időszakban egyúttal a nemzetközi pénzügyi rendszert is nagyobb feszültségek jellemezték, elsősorban egyes eurozóna tagállamok adósságállományának fenntarthatósági kockázatai miatt. Egy ilyen kockázatos időszakban a tartalékok felhasználása az országkockázat emelkedésével, az elvárt hozamok növekedésével és ezen keresztül az ország finanszírozási helyzetének jelentős romlásával járhatott volna. A gazdaságpolitikai és különösen az államháztartási konszolidációból (tartósan alacsony államháztartási hiány, csökkenő államadósság), illetve Magyarország kockázati megítélésének javulásából adódóan 2014-re olyan gazdasági környezet alakult ki, amelyben alacsony piaci kockázatok mellett vált végrehajthatóvá a lakossági devizahitelek kivezetése. A devizatartalékkal és különösen annak elvárt szintjével kapcsolatban az alábbi szakmai cikkek érhetők el az MNB honlapján:

 

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/szakmai-cikkek/devizatartalek-es-serulekenyseg

 

https://www.mnb.hu/letoltes/csavas-csaba-a-devizatartalek-megfeleles-ertekelesenek-nemzetkozi-trendjei.pdf

 

 

b)    A forintkamatok magasabb szintje

A devizahitelek forintosítása az adósságállomány átváltásán túl maga után vonta volna a forintkamatok alkalmazásának szükségességét is. Ez az ügyfelek többsége számára a kamatláb mintegy 6 százalékpontos növekedését jelentette volna (a háromhónapos forint bankközi kamat ugyanis 2011-ben átlagosan 6,2 százalék volt, míg a svájci frank esetében ugyanez az érték 0,12 százalék volt ebben az időszakban). A kamatláb 6 százalékpontos emelkedése mintegy 44 százalékos azonnali emelkedést jelentett volna a törlesztőrészletekben. A törlesztőrészletek ilyen mértékű növekedése a késedelmes hitelek arányát is jelentősen emelte volna, miközben vélhetően a társadalom széleskörű elutasítását is kiváltotta volna. 2014 végére azonban az alapkamat-csökkentések hatására a forintkamatok megközelítették a devizakamatokat, így a konverzió nem járt a kamatlábak emelkedésével.

 

 

c)    A devizahiteles perek

A devizahitelezéssel és azon belül különösen az árfolyamkockázattal, az árfolyamrés jogszerűségével, valamint az egyoldalú kamatemelések jogszerűségével kapcsolatban számos per indult az adósok és a bankok között. A Kúria 2014. júniusi jogegységi határozata leegyszerűsítve kimondta, hogy (1) az árfolyamkockázatért az adós felel, (2) az árfolyamrés használata a deviza alapú hitelek folyósítása és törlesztése során semmis, valamint (3) az egyoldalú kamatemelések csak bizonyos szigorú kritériumok teljesülése esetén tekinthetők jogszerűnek. A jogi helyzet tisztázását követően indulhatott el az érintett szerződések helyzetének jogszabályok útján történő rendezése, mely folyamat néhány hónapon belül az elszámolási és forintosítási törvények kihirdetéséhez vezetett.

 

 

Az MNB-nek árfolyamnyeresége keletkezett a forintosításon. Választ szeretne kapni arra, miért nem segített azzal, hogy ezt a nyereséget közvetlenül a devizahiteles adósok részére adja át?

 

Az MNB gazdálkodását törvények szabályozzák, melyek nem adnak lehetőséget arra, hogy az MNB ilyen módon avatkozzon be az adós és a pénzügyi intézmény kétoldali viszonyába. Felhívnánk a figyelmét azonban arra, hogy az MNB nyereséges működése teremtett lehetőséget arra, hogy 2016-ban a jegybank 50 milliárd forintos osztalékot fizessen a költségvetés számára, továbbá 100 milliárd forintot meghaladó eredménytartalékot halmozott fel.

Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy az elszámolás és a forintosítás óta történt meg a Nemzeti Eszközkezelő keretének kibővítése, valamint a magáncsőd törvény kihirdetése is. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az MNB továbbra is kiemelt figyelmet fordít a fizetési nehézségekkel küzdő adósok részére. Ennek szellemében született meg a nemteljesítő adósok helyzetét eddig legalaposabban elemző tanulmány, amely megjelenését követően az adósokkal kapcsolatos döntések előkészítésének kiindulópontjává vált. Az MNB továbbá a fizetési nehézségekkel küzdő adósok megfelelő kezelésére vonatkozó ajánlást is közzétett a bankok számára.

 

A tanulmány az MNB honlapján itt érhető el:

https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-tanulmanyok-kulonszam-a-nemteljesito-lakossagi-jelzaloghitel-portfolio-atfogo-elemzese.pdf

 

Az ajánlás az MNB honlapján az alábbi elérhetőségen olvasható:

https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/a-magyar-nemzeti-bank-1-2016-iii-11-szamu-ajanlasa-a-fizetesi-kesedelembe-esett-lakossagi-jelzaloghitelek-helyreallitasarol

 

 

Tudni szeretné, milyen számítások alapján állítja az MNB, hogy az elszámolás során átlagosan 25 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek.

 

Az elszámolás eredményeinek felmérése érdekében az MNB adatszolgáltatást rendelt el az elszámolásban érintett intézményektől. Az adatszolgáltatás során a pénzügyi intézményeknek többek között arról is számot kellett adniuk, hogy a velük szerződéses kapcsolatban álló adósok esetében átlagosan milyen törlesztőrészlet változás volt megfigyelhető az elszámolást követően. Ezen adatok felhasználásával volt lehetőség arra, hogy az átlagos törlesztőrészlet-változás mértékét kiszámoljuk. Az adatbázisok érzékeny információkat tartalmazó jellege miatt ezeket az adatokat nem áll módunkban átadni Önnek.

Az adatszolgáltatás alapján számolt főbb statisztikák kapcsán az alábbi linkről elérhető 2015 november 10-i sajtóközleményben olvasható tájékoztatás:

https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2015-evi-sajtokozlemenyek/a-deviza-alapu-hitelek-elszamolasaval-jelentosen-javult-a-haztartasok-penzugyi-helyzete

 

A törlesztőrészletek ténylegesen bekövetkezett változása összhangban volt az MNB előzetes becslésével, amely a törlesztőrészletek várható csökkenését 20-25 százalékra tette (Pénzügyi Stabilitási Jelentés, 2014. november, 32. oldal). Az előzetes becslés a Központi Hitelinformációs Rendszer adataira és banki kamatstatisztikákra támaszkodott.

 

A 2017. augusztus 13-án küldött megkeresésében hivatkozott, az MNB közreműködésével készült, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott 2008-as, devizahitelekkel kapcsolatos tájékoztatóban foglalt számítások kizárólag a példa kedvéért kerültek bemutatásra. Az Ön által kért további számítások elvégzése nem tartozik az MNB feladatai közé, így annak megküldésére az MNB-nek nincs is lehetősége. Az MNB a devizahitelezéssel kapcsolatos álláspontjáról már számos alkalommal adott tájékoztatást, és emellett tanulmányokkal, szakmai cikkekkel segítette a téma megértését. A témához kapcsolódó tanulmányok, szakmai cikkek az MNB honlapján az alábbi linkről elérhetőek:

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/szakmai-cikkek/devizahitel

 

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkkal segítségére lehettünk.

 

Üdvözlettel:

 

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ

   

 

A Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Ügyfélszolgálatának elérhetőségei:

levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. |

személyes ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

| Telefon: 06-80-203-776 I e-mailcím: ugyfelszolgalat@mnb.hu

 

 

---------------    Az utolsó válasz erre a kérdésre érkezett   ------------------

 

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

     Tisztelt Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ!

 

 

 

A Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével közösen 2008 nyarán egy adott ki egy devizahiteles fogyasztóvédelmi tájékoztatót. Csatolom a „Devizahitelek – Tényleg értem?” című kiadványt.

 

A 7. oldalon beszámolnak egy számítás eredményéről: „mi lett volna, ha Ön 1997. január 1.-én devizaalapú hitelt vesz fel tízéves lejáratra 5 millió forint összegben…”

„Az alábbi táblázatból látható, hogy a devizahitel valójában ténylegesen drágább lehet, mint amire a kezdeti kamat alapján számíthatunk.

 

Euró                 7,4% kezdő deviza kamat                11,6% tényleges teher

Svájci frank      5,7% kezdő deviza kamat                11,4% tényleges teher

Japán jen         4,5% kezdő deviza kamat                11,7% tényleges teher

 

A hitel futamideje: 1997.január – 2007. január”

 

„A növekedést elsődlegesen az árfolyam, kisebb részben a kamatok változása okozta.”

Kérjük, küldjék el részünkre a teljes számítást, aminek az eredményét közzé tették 2008 nyarán.

Kérjük, végezzék el a számítást 20 éves futamidőre is, tehát 1997. január és 2017.január közti futamidőre. A számítás elvégzéséhez már minden adat ismert.

Kérjük, a számítást egészítsék 20 éves forintkölcsön adataival is.

 

Várjuk a válaszukat.

 

 

Üdvözlettel:

 

Szabó józsef ügyvezető

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány