Az MNB válasz helyett a Kúriát idézi ... !
PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT
Iktatószám: 81128-4/2017
Tisztelt Szabó József!
A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) megküldött levelére az alábbiakról tájékoztatjuk.
A deviza alapú hitel, illetve kölcsönszerződéssel összefüggésben tájékoztatjuk, hogy a Kúria 6/2013 számú jogegységi döntése szerint „a hitel és kölcsönszerződések a Ptk. 522-523. §-a értelmében eltérő tartalmú szerződések, amelyek a gyakorlatban sok esetben nehezen elválaszthatóak. Az elhatárolásnak azonban a jogegységi indítványban felvetett kérdések megválaszolása szempontjából nincs jelentősége. Akár hitelszerződésnek, akár kölcsönszerződésnek nevezték a jogszabályok vagy a felek a jogviszonyukat, az adós olyan konstrukcióban szerezte meg idegen pénz időleges használatának a jogát, amelyben a kirovó és a lerovó pénznem eltér. Ez azt jelenti, hogy a felek a pénztartozást úgy határozzák meg, hogy az adós az esedékességkor annyit fog forintban fizetni (leróni), amennyi megegyezik a szerződésben tipikusan svájci frankban, euróban, jenben kirótt pénztartozással.”
A jogegységi döntés arra is kitér, hogy az átszámítás nem minősül pénzváltásnak, ugyanis a „Ptk. meghatározza azt is, hogy a kirovó és a lerovó pénznem eltérése esetén hogyan kell kiszámítani, a teljesítéskor mennyit kell az adósnak fizetnie ahhoz, hogy a kirótt tartozását teljesítse. A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást, csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”
A jogegységi döntés teljes terjedelmében a Kúria honlapján érhető el, itt: http://www.lb.hu/hu/joghat/62013-szamu-pje-hatarozat.
Korábban már több (2012. augusztus 21. és 2013. február 11.) alkalommal is megkereste az MNB-t a pénzteremtés kérdésével, így az Ön részére megküldött válaszainkban foglaltakon túlmenően figyelmébe ajánljuk a pénzelmélettel, pénzteremtéssel foglalkozó makroökonómiai szakkönyveket, így például a következőket:
· Madár Péter: Pénzügyek alapjai / Madár Péter, Schepp Zoltán, Szabó Zoltán, Szebellédi István, if. Zeller Gyula. - 2. jav. és akt. kiad. - [Budapest] : Unió, 2001. szeptember ISBN 9633883407
·
· Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába / Pete Péter. - Budapest: Osiris, 1996. (Osiris tankönyvek, ISSN 1218-9855) ISBN 963-379-133-2
Figyelmébe ajánljuk továbbá a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. kiadásában megjelent „A devizahitelezés nagy kézikönyve” című könyvet (ISBN: 9786155344626) is.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkkal segítségére lehettünk.
Üdvözlettel:
Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ
-----------------------------------------------
A feltett kérdések és az előzmények:
Részlet:
Nekem úgy tűnik, "mérlegnyújtás" - vagyis pénzteremtés történt a „devizahitelezés” során is. Nőtt a forint kötelezettsége a banknak (nőtt a betét, nőtt a forrás oldal) és nőtt a követelése is a banknak (devizában „nyilvántartott”, deviza „elszámolású” kölcsön, nőtt az eszköz oldal ). Úgy nőtt a forrás oldal is és az eszköz oldal is, hogy "nyitott deviza pozíció" keletkezett. A banknak nőtt a "deviza kitettsége", nőtt a deviza kockázata. Azonban nem lehet a banknak nyitott devizapozíciója, meg kell a jogszabályok szerint szüntetnie a banknak. A deviza kockázat megszüntetésének a leggyakoribb formája az Önök által is leírt "devizaswap". A bank ennek során a szabad (likvid) pénzét (jegybanki számlapénz) elcseréli (átváltja) devizára és egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy egy adott későbbi időpontban (3 hét, 2 hónap, egy év stb.) visszacseréli (visszaváltja) a devizát forintra. A visszacserélés nem napi piaci árfolyamon fog megtörténni, hanem előre kiszámolt, előre rögzített "határidős árfolyamon". Így a bank újra forint eszköze lesz. Ha még mindig lesz ekkor a banknak nyitott deviza pozíciója, akkor újabb deviza swapot kell a banknak kötnie.
Esetleg már a kölcsönkérelem elfogadásakor ténylegesen beszerzik, már jó előre, a bankok a devizát (tényleges pénzváltással vagy devizaswappal) és pénzátváltás után folyósítják az adós forint folyószámlájára a kölcsön összegét?
Amennyiben a bank tényleges forintot ténylegesen elcserél (átvált) a swap folyamán tényleges devizára, akkor az MNB kiadványai miért említenek „szintetikus” devizát. Mi abban a szintetikus, ha tényleges devizát kapnak a forintért cserébe, amit később vissza kell váltani? Való igaz, hogy a második pénzváltás nem valódi, napi árfolyamon fog történni, hanem előre meghatározott árfolyamon, tehát van különbség pl. a banknál lévő anyabanktól kapott CHF és a devizaswap által a bankhoz került CHF között. Ez a különbség az oka a megkülönböztető „szintetikus” jelzőnek?
Jól írtam le a folyamatot? Ha hibáztam, kérem segítsenek tisztázni a devizahitelezés és a hozzá kapcsolódó (esetleges) pénzteremtés folyamatát. (részlet)
-----------------------------------------------
A Magyar Nemzeti Banknak nincs önálló információja a pénzügyekről, nem ad arról tájékoztatást., hogy a „devizahitelezés” során milyen pénzmozgások vannak. Érdemi válasz helyett idézi a Kúria megállapításait.
