Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az MNB nem válaszol - elküldve ismét

2019.05.21

mnb-nem-valaszol---kep.png

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

        Tisztelt Matolcsy György elnök úr!

 

 

Több mint egy hónapja küldtünk postai úton, levélben (három civil érdekvédő szervezet, a Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület, az EBFF Mozgalom és a Hiteles Mozgalom nevében) egy kezdeményezést Önökhöz. Mivel semmilyen visszajelzést sem kaptunk, most elektronikusan is elküldjük Önöknek a kezdeményezésünk.

 

Rövid részletek a csatolt kezdeményezésből:

 

„Bizonyára Önök előtt is ismert, hogy a Kúrián jelenleg is folyik egy átfogó vizsgálat, melynek témája a pénzintézetek árfolyamkockázatról szóló lakossági tájékoztatása a devizahitelezés során. Ismert számunkra, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban már kifejtette ezzel kapcsolatban szakmai álláspontját, és azt elküldte a Kúriának.

Most a Magyar Bankszövetség elemzéseinek felhasználásával arra kérjük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy ismételten készítsen a Kúria részére szakvéleményt.

Kérésünket azzal is szeretnénk alátámasztani, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi alelnöke, Nagy Márton a 2015. július 1.-i ELTE-n tartott konferencián azt mondta, hogy a családok azért vették fel nyugodtan a devizahitelt, mert nem voltak tisztában az árfolyamkockázattal. Azért nem voltak ezzel a kockázattal tisztában, mert a bankok nem tájékoztatták őket…”

 

„A Magyar Bankszövetség anyagjaiban megtaláljuk a magyarázatot, azokat az információkat, amelyeket nem adtak át a fogyasztók részére a bankok a szerződéskötések során.”

 

Kérjük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy ellenőrizze, abban a szakmai anyagban, amit 2013-ban küldött a Kúriának a 6/2013 Polgári Jogegységi határozat elkészítése során, szerepel-e a forint- és devizahitel eltérő jellemzőinek ismertetése.

 

Kovács Levente 2013-ban a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságában is kifejtette, hogy az adósoknak devizaárfolyam növekedéssel kell számolniuk:

 

„DR. KOVÁCS LEVENTE főtitkár (Magyar Bankszövetség): 

... Korondi képviselő úr felé szeretném jelezni, hogy hibás termék felvetés kapcsán, nyilvánvalóan a devizahitelnek más a törlesztési karakterisztikája, mint a forinthitelnek, hiszen a roppant alacsony kamatokért cserébe normál esetben egy árfolyam-növekedés bekövetkeztével kell számolni. Ha megnézzük, 2003, a devizahitelezés elindulása óta a svájci frank árfolyama 40 százalékkal nőtt, a magyar átlagkereset 60 százalékkal, ez az inflációs különbségnek felel meg egyébként, mondjuk a nyugdíjak 100 százalékkal növekedtek, de a devizahitelesek nagy része igen-igen jól járt azzal, hogy svájcifrank-hitelt vett fel, mert a kamatelőny meghaladja az árfolyam-elmozdulás különbségét, ezt tessék kiszámolni."

 

Nagy Márton szavaival élve, a devizahitelt felvevő családok „az árfolyamkockázatra két dolog miatt nem gondoltak. Egyrészt nem gondoltak azért, mert nem volt elmagyarázva nekik.”

 

Kovács Levente két különböző elemzésében ugyanúgy szemlélteti ábrán, hogy egyértelmű legyen az, hogy a devizahitelek során a futamidő jelentős részében többet kell fizetni, mint ha a család forint kölcsönt vett volna fel.”

 

 „Kérjük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy ellenőrizze, abban a szakmai anyagban, amit 2013-ban küldött a Kúriának a 6/2013 Polgári Jogegységi határozat elkészítése során, szerepel-e az a megállapítás, hogy devizahitel felvétele esetében arra kell számítani, hogy a törlesztő részlet előnye egyre csökkenni fog, és egy idő után magasabb lesz, mintha a család forintkölcsönt vett volna fel? Szerepel-e benne, hogy a két kölcsön terhe hozzávetőleg megegyezik?

 

Kérjük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy készítsen új szakmai anyagot, mely tartalmazza a Kovács Levente által használt törlesztési karakterisztika kifejezést és elmagyarázza ezt úgy, hogy a bírói kar is megértse. Ebben az anyag összeállításban minden bizonnyal nagy segítsége kapnak „házon belül” Patai Mihálytól, a Magyar Bankszövetség volt elnökétől.”

 

„Kérjük, állapítsa meg a Magyar Nemzeti Bank, hogy nem lehet felelősen dönteni a forint és a deviza kölcsön között csupán a törlesztési részletek összehasonlításával, azzal az ismerettel, hogy a devizahitel törlesztő részlete alacsonyabb, mint a forinthitelé. A megalapozott és felelős döntéshez szükséges annak az ismerete is, hogy miben tér el a két kölcsön várható lefutása, miben tér el a törlesztési karakterisztika.”

 

„Kérjük a Magyar Nemzeti Bankot, ellenőrizze, hogy a Kúriának korábban elküldött szakmai anyaga tartalmazza-e azt a tényt, hogy a forint felülértékelt volt a devizahitelezés idején.”

 

„Kérjük, a Magyar Nemzeti Bank arról is tájékoztassa a Kúriát, hogy éppen a devizahitelezés miatt értékelődött fel a forint. Feltehetőleg a Magyar Nemzeti Bankra utal Király Júlia: „írtuk mindenütt, hogy a devizahitelezés permanensen erősíti a forint árfolyamát.”

 

Mindenképpen lényeges információ, hogy miben tér el a forint és a deviza hitel egymástól (törlesztési karakterisztika), az hogy forintleértékelődésre kell számítani végig a devizahitel futamideje alatt, valamint az, hogy azért volt stabil a forint árfolyama (mert épp a devizahitelezésnek köszönhetően) felértékelődött a devizahitelezés időszakában.

 

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a Kúriát félrevezették a 6/2013 PJE határozat meghozatala során, mivel nem igaz az a feltevés, amiből a jogegységi döntés kiindul: E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.”

 

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a kamatelőny csak időleges, annak előnyét az árfolyamváltozás szükségszerűen felemészti, így alapvetően hibás a jogegységi döntés közgazdasági kérdésben hozott megállapítása, mivel nem veszi figyelembe azt a közgazdasági tényt, hogy a kamatelőny csak időleges, és a szerződés tartama során szükségszerűen megszűnő…”

 

A kezdeményezésünk újra küldésével együtt, szeretnénk érdeklődni, hogy

1.      elkezdtek-e egyáltalán foglalkozni a levelünk tartalmával?

2.      értesítették-e a Kúriát, hogy felülvizsgálat alatt van a korábbi álláspontjuk?

3.      mint Állami Fogyasztóvédelmi Hatóság, az MNB-nek hány napon belül kell válaszolnia civil érdekvédő szervezetek írásos megkeresésére?

4.      milyen lehetőség van arra, hogy személyesen is kifejtsük álláspontunkat az MNB illetékes munkatársai, vezetői előtt?

5.      Milyen módon ismerhető meg az MNB álláspontja, melyet 2013-ban küldött el a Kúriának?

 

Várjuk a kezdeményezésünkre az intézkedésüket és kedvező válaszukat.

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom - Arany Liliom Alapítvány

 

melléklet:

 

kezdeményező levél - 2019.04.08

tértivevény - 2019.04.12

 

---------------------------------------------------

 

Az április 8.-i levél (18 oldal) itt érhető el:

 

https://drive.google.com/file/d/1IegpQtqUr0h7p0xPoebuZW0EQP4vrouP/view