Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


az MNB meglepő válasza

2015.06.22

 

mnb-valasz-2015.06.22.---kep.png

 

 

Tisztelt Szabó József!

 

 

A Magyar Nemzeti Bankhoz megküldött beadványával kapcsolatban, melyben Ön a forintosításra és az elszámolásra vonatkozó  aggályait fogalmazta meg, az alábbi tájékoztatást adom:

 

 

1.)  A lakossági devizaalapú és deviza hitelállomány forintosítása össztársadalmi érdek, egyrészt megszünteti a lakossági jelzálog-hitelszerződésekben a hiteladósokat egyoldalúan terhelő devizaárfolyam-kockázatot, másfelől elősegíti az ország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitását. A deviza és a devizaalapú hitelkonstrukciók kivezetésével összefüggésben a jogalkotónak elsődlegesen a forinthitelesek, valamint a deviza- és devizaalapú hitelesek méltányolható pénzügyi érdekeit kellett - a lehetőségekhez képest hasonló szinten - figyelembe vennie. Fontos szempont emellett a magyarországi pénzügyi intézményrendszer stabilitásához fűződő nemzetstratégiai érdek is.

 

 

 

2.) A Kúria 2014-ben hozott jogegységi határozatában iránymutató döntést hozott a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről.

Mivel a Kúria döntésében kifejtett jogelvek általános jellegük révén a jogviszonyok széles körét érintik, a jogalkotó jogszabályi szintre emelte a Kúria jogegységi határozataiban rögzített elveket. A jogszabályalkotás előkészítését a jogalkotásért felelős minisztérium végezte, és a javaslatot a Kormány terjesztette az Országgyűlés elé.

Ez lehetővé tette, hogy a fogyasztók széles körét érintően elkerülhetővé váljon az időigényes és költséges perindítás, ami a bírósági szervezetrendszert is túlterhelné.

 

3.) A forintosítás kötelező jellegével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk:

A fogyasztó a forintra átváltás mellőzését akkor választhatja, ha megfelel a következő feltételek valamelyikének:

·         igazolja, hogy a várható törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizanemben - amely jövedelem adóstársak esetében összesítve értendő -, vagy

·         a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató alapján jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni, valamint mellékeli az ennek igazolásához szükséges iratokat, vagy

·         a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hátralévő futamideje legkésőbb 2020. december 31. napján lejár, vagy

·         a Forintosítási törvény alapján a forintra átváltás esetén számítható induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat,

 

és árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén a fogyasztó a pénzügyi intézménynek írásban nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy a pénzügyi intézmény a fordulónaptól kezdődően nem biztosítja az általa alkalmazott törlesztési árfolyam és az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam közötti különbség forintösszegét az árfolyamgát törvény szerinti gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással.

 

 

4.) Tájékoztatjuk, hogy a jogalkotási folyamat – mivel a Kúria 2014-es jogegységi határozatában foglaltakra épült – annak kihirdetését követően kezdődhetett meg.

A forintosítás több százezer fogyasztó számára pozitív lépésnek tűnik a 2015. január 15-i eseményeket követően, ugyanis az árfolyamgyengülés már nem érintette a kölcsönszerződéseiket. Az intézkedés pozitív hatásai várhatóan a jövőben is érződni fognak.

 

 

A jogorvoslati lehetőségekről bővebben honlapunkon tájékozódhat: https://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/elszamolas_forintositas

 

Kérjük, kövesse figyelemmel az MNB honlapját (www.felugyelet.mnb.hu) – hiszen a tájékoztató folyamatosan frissül -, valamint pénzügyi intézménye honlapját.

 

Bízunk benne, hogy a tájékoztatással segítségére lehettünk.

 

 

Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ

2015.06.22

 

 

 

A 2015.06.07.-i beadványunk:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/a-forintositas-hatasa---level-az-mnb-nek.html

 

 

 

 

Szokás szerint név nélküli, semmitmondó, mellébeszélő válasz.

 

Egy dolgot viszont megtudtunk: az MNB „a magyarországi pénzügyi intézményrendszer stabilitásához fűződő nemzetstratégiai érdek” és „az ország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitása” miatt döntött úgy, hogy segíti a bankokat a lakosság kifosztásában. Szempont volt még, hogy „kíméljük meg a perektől a bíróságokat”.

 

Közli mindezt velünk a kizárólagos és egyedüli fogyasztóvédelmi hatóság.

 

Az a hatóság, melynek bennünket kellene védeni.

 

Az MNB rendkívül elégedett: „a forintosítás több százezer fogyasztó számára pozitív lépésnek tűnik”.

 

A kérdésekre, a felvetésekre, a tényekre nem hajlandó válaszolni a fogyasztóvédelmünk.

 

Nagyon bízom benne, hogy több tízezer per indul hónapokon belül, és az igazságnak megfelelő ítéletek fognak születni. Nem maradhat semmiképpen rejtve az igazság: a bankok előre megtervezve, szándékosan fosztották ki a lakosságot és ebben segítette őket többek között a PSZÁF és az MNB...