Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az MNB félretájékoztat - ismét

2016.02.10

Folyamatosan csonkítva idézi

az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja

a Kúria döntését!

Ezzel a bankoknak kedvez,

a megkárosított adósoknak árt!

 

mnb-valasz-2016.01.29---kep.png

 

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT

 

Iktatószám: 8252-5/2016

 

Tisztelt Máté Imre!

 

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett megkeresésére hivatkozással az alábbiakról tájékoztatjuk.

 

Beadványában Ön a piaci árfolyamon történő forintosítással kapcsolatban emelt panaszt, és csatolt egy videó összeállítást, melyen az MNB részéről nem hangzik el nyilatkozat.

 

A Kúria 2014-ben hozott jogegységi határozatában iránymutató döntést hozott a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről.

 

A Kúria határozatában megállapította, hogy a  deviza alapú szerződések esetében az árfolyamváltozásból eredő kockázatot az ügyfélnek kell viselnie, ezzel jelentős mértékben behatárolta, hogy a jogalkotó a forintosítás során milyen elvek mentén járhat el.

 

Tájékoztatjuk továbbá, hogy az Alkotmánybíróság a 3147/2015. (VII. 24.) számú határozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a végtörlesztés és a forintosítás által érintetteket - annak eltérései miatt - nem lehet egységes csoportként kezelni. Ezért az alaptörvényből nem vezethető le az, hogy a forintosítás során ugyanazt az árfolyam-kedvezményt kellene biztosítani, mint a végtörlesztés esetében.

 

A végtörlesztőknek a parlament önkéntes alapon a szerződés megszüntetésére adott lehetőséget, a piacinál jobb árfolyamon való törlesztésre. A forintosítás viszont nem szünteti meg a hitelszerződéseket, mindössze forint-alapra helyezi azokat. Ezért nem azonos a két devizahiteles csoport helyzete és ezért nem követelhet a forintosítással érintett hitelfelvevő a végtörlesztőével azonos árfolyamot.

 

Az Alkotmánybíróság teljes határozata a http://www.mkab.hu/letoltesek/ab_2015_17_alairt.pdf linken érhető el.

 

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkkal segítségére lehettünk.

       

Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ

 

 

 

Feladó: (Máté Imre) 
Küldve: 2016.január.11 19:55 
Címzett: 

orbanviktor@orbanviktor.hu

varga.mihaly.kepviselo@gmail.com;

kosa.lajos@mkogy.hu

polgarokhaza@chello.hu

info@mnb.hu;

miniszterelnok@me.gov.hu 
 


Tárgy: „A DEVIZA ALAPÚ FORINTHITELEK FORINTOSÍTÁSA” megtekintése a YouTube-on

 

Tisztelt címzettek!

 

Szeretnék Önöktől magyarázatot kérni nyilatkozatukkal ellentétes intézkedéssükel kapcsolatban, miszerint piaci árfolyamon forintosítottak!!!
Miért hárították az árfolyamkülönbözetet az emberekre?

 

Bíztam a kormányban, de sajnos csalódtam, ezért bepereltem a bankomat.

 

Tisztelettel

Máté Imre

Budapest 2016.01.11

 

 

 

Szabó József Attilának, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ igazgatójának pár napja személyesen is és írásban is felhívtuk a figyelmét arra, hogy folyamatosan pontatlanul idézik a Kúria döntését...:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/rendezveny/beszelgetes-a-fogyasztovedelmi-kozpont-igazgatojaval.html

 

"Megdöbbenve halottuk Öntől, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ igazgatójától, a Kúria torzított határozat részletét. Úgy véljük, Önnek mint Fogyasztóvédelmi szakembernek teljességében kell ismernie és ismertetnie:

 

 

„Amennyiben… az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei.

Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy  az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma). Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.”

 

 

Azt már hosszú ideje sérelmezzük, hogy a Kormány, a minisztériumok, a teljes magyar sajtó csak egy csonka, a bankok számára kedvező részt idéz:

 

„az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli”

 

Öntől, mint pénzügyi fogyasztóvédőtől ezt a csonkítást semmiképp sem tudjuk elfogadni."

 

 

Választ sem erre, sem pedig a többi észrevételünkre nem kaptunk.