Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Kúria mind a 400 perben megadja a „kegyelemdöfést”?

2018.12.09

kuria-kegyelemdofes---kep.png

 

A lényeg Wellmann György 2018 december elejei tájékoztatójából:

 

 

Miről is van szó?

 

„Meggyógyítjuk ezeket a szerződéseket, és ez esetben úgy kell tekinteni ezekre, mintha már a kezdetektől a bíróság által orvosolt tartalommal jöttek volna létre – szögezte le a bíró. Arról is beszélt, hogy ha mégsem sikerülne érvényessé nyilvánítani a hitelszerződést, akkor hatályossá kell nyilvánítani, amivel viszont nem „orvosolnak semmit”. Mint mondta, „itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni””

„A különös kijelentésekkel kapcsolatban lapunk megkereste a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnökét, akinél főként arról érdeklődtünk, hogy nem tartja-e problémásnak az elhangzottakat. Makai Lajos közölte, az előadások egy szakmai tanácskozáson hangzottak el, amelyek – a dolog természeténél fogva – nélkülözik a bírói ítéletekben megszokott szabatosságot, ám néhány szerencsétlen megfogalmazást leszámítva nem lát kivetnivalót az elhangzottakban. Az adósok szempontjából aggályos kifejezésekkel kapcsolatban elmondta azt is, hogy azok a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az. Utóbbi mondatot egyébként később töröltetni akarta lapunknak adott nyilatkozatából Makai Lajos, ám ez a kijelentés a devizahitelesek szempontjából kulcsfontossággal bír. Ugyanis a bíróság elnökének szavaiból úgy tűnik, hogy az Országgyűlés által alkotott devizahiteles-törvények az adósok számára előnytelenek, noha a Fidesz–KDNP-kormányzat nem győzte hangsúlyozni, hogy megmentették a devizahiteleseket.”

„Itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg”

https://mno.hu/belfold/itt-mar-csak-a-kegyelemdofest-adjuk-meg-1384369

 

 

A „kegyelemdöfés” az jelenti, hogy forintkölcsönként kell a teljesen érvénytelen szerződést elszámolni piaci forintkamatozással. Erről döntöttek a fő-bírók 2015 októberében:

„Abban az esetben, ha az adott szerződés tekintetében az 2/2014. PJE határozat 1. pontjának harmadik bekezdésében megjelölt okból teljesen érvénytelen, és ezért a fogyasztó az árfolyam-kockázat viselésére nem kötelezhető, a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítása esetén a tartozás tőkeösszegének a ténylegesen folyósított forintösszeget kell tekinteni, ügyleti kamatként pedig a szerződés.

Amennyiben a kamatfelár mértékét a szerződésben a felek kifejezetten nem rögzítették, a kamatfelárat akként kell megállapítani, hogy a szerződéskötéskor meghatározott ügyleti kamatból ki kell vonni a szerződéskötés napján a szerződésben kirovó pénznemként meghatározott devizanemre irányadó pénzpiaci kamat mértékét. Az így képzett kamat-felárat kell hozzáadni a szerződéskötés napján a forintra irányadó pénzpiaci kamat (HUF BUBOR) mértékéhez. Ebben az esetben az érvényessé vagy hatályossá nyilvánított szerződés – minthogy a kirovó pénznem megváltozása miatt már nem minősül devizaszerződésnek – nem tartozik a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá.”

 

http://www.lb.hu/hu/sajto/emlekezteto-civilisztikai-kollegiumvezetok-2015-november-9-10-napjan-tartott-orszagos

 

http://www.lb.hu/sites/default/files/sajto/20151109-10_emlckot_kivonat.pdf

 

 

A „kegyelemdöfés”-ről egyből levelet írtunk a Kúria elnökének:  

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-darak-peter-elnok-ur-reszere---a-devizahiteles-perek-kilovese-es-a-kegyelemdofes.html

 

 

A „kegyelemdöfés”-ről is beszéltünk Brüsszelben:  

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/a-brusszeli-megbeszelesek-utani-sajtotajekoztato.html

 

 

 

A „kegyelemdöfés”-ről tájékoztatjuk a sorstársainkat a Devizahiteles Országjárás során is:  

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/orszagjaras-2018-19/

 

 

A „kegyelemdöfés”-ről is írtam a képviselőknek szánt könyvemben:  

http://mek.oszk.hu/18300/18360/

http://mek.oszk.hu/18300/18360/18360.pdf

 

 

Meg van tehát a Kúria megoldása arra, ha ki kell mondani, a 2/2014 PJE-ben is megfogalmazott igazságot:

 

„..ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.

 

 

Wellman György beszélt a konzultációs testület 2018. októberi tanácskozásáról. Részletek:

 

„Az EUB – egyezően a 6/2013. PJE határozat 1. pontjában, illetve a 2/2014. PJE határozat 1. pontjának első bekezdésében kifejtett állásponttal – abból indult ki, hogy a jelen esetben az árfolyamkockázat  fennállása, annak a fogyasztó általi viselése a deviza alapú kölcsönszerződés jellegadó sajátossága.”

 

 

„…az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselését eredményező szerződési feltétel tisztességtelensége érdemben vizsgálható, annak ellenére, hogy e feltételt a devizahiteles törvények utóbb módosították.”

 

„…a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2015. november 9-10. napján a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott Országos  Értekezletéről készített jegyzőkönyv A. I.1. pontjában kifejtett értelmezésével – rámutatott arra, hogy a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak, és e tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizető eszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztő részletekre gyakorolt hatására.”

 

„…a szerződés összes olyan feltételét figyelembe kell venni,  amelyek a megkötésekor abban szerepeltek, függetlenül attól, hogy egy törvény utóbb kötelezően és visszamenő hatállyal módosított egyes feltételeket. A fogyasztó ugyanis ebben az időpontban dönti el, hogy szándékában áll-e az eladó vagy a szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételeket elfogadva szerződést kötni.”

 

„Jelenleg a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges.”

 

 

http://kuria.birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/sajtokozlemenyc-51.17_masolata_0.pdf

 

 

Felmerül az a kérdés (és erről beszélgetünk a Devizahiteles Országjáráson), hogy elegendő tájékoztatást adott-e a bank? Valós információk birtokában dönti-e el a Fogyasztó, hogy szerződést kíván-e kötni? Tisztességes kereskedelmi gyakorlatot folytatott-e a bank a szerződéskötés folyamán? Volt-e „megtévesztő tevékenység” vagy megtévesztő mulasztás” a bank részéről?

 

Valami „bizonytalan érzés csak támadt az Erőben”, mivel a Kúrián belül 2019 elején az árfolyamkockázattal kapcsolatban mégiscsak lesz átfogó vizsgálat!

 

Több devizahiteles szervezettel és csoporttal együttműködve, novemberben már beadványokat írtunk az MNB-nek (mint PSZÁF utód) és a GVH-nak (mint akinek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot kellett és kell vizsgálnia). Most következik, hogy levelek százaival forduljanak az adósok, a banki károsultak is az MNB-hez és a GVH-hoz.

 

Mindazok, akik ebben az akcióban részt kívánnak írni, írjanak egy e-mailt:

 

hitelesmozgalom@gmail.com

 

 

 

Határozottan és tömegesen kell fellépnünk, hogy elkerüljük a „kegyelemdöfést”.

 

Határozottan és tömegesen kell fellépnünk, hogy igazságos megoldás szülessen: minden kölcsön újra számolása devizaárfolyam nélkül és költség- valamint kamatmentesen, ezen felül minden károsultat (végrehajtás, kilakoltatás stb.) kártalanítani kell!

 

 

Lásd még az előzmények közül:

https://civilkontroll.com/devizahitelek-legfobb-ugyesz-hivatalbol-vizsgalatot-indit/