HITELES MOZGALOM

 Kérdés: csak én érzem úgy, hogy nem kaptunk választ? 

 Az új, tárgyalás alatt lévő Hitelintézeti törvény nagyon sok hiányosságot tartalmaz. Ezzel az új Hpt-vel kapcsolatban tettünk fel kérdést a Kúriának és a Magyar Nemzeti Banknak. 

A Kúria kapott kérdést a Bankszövetség javaslatával kapcsolatban is.

 "A Kormány arra vár tehát, hogy a Kúria jogegységi döntését meghozza, amely alapján a törvényhozás érdemi lépéseket tud tenni a devizahitelesek ügyében.

 Navracsics Tibor miniszter úr továbbá a Kormány nevében az Alaptörvény értelmezését kérte a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól." 

(szokás szerint nem sok köze van a válasznak a levelünkhöz...)

"Abban az esetben, ha bíróság előtt bebizonyosodik az, hogy a banki követeléseknek csak egy része jogos, abban az esetben vissza fogják-e kérni a bankoktól az árfolyamgát során jogtalanul kifizetett összegeket?”

NGM:

"Úgy gondoljuk, érdemes várni a Kúria esetleges jogegységi döntésére a devizahiteleseket segítő további javaslatok ismertetése előtt. A jogi feltételek tisztázódása után célszerű a kérdést gazdaságilag is rendezni."

"A Bankszövetség javaslatait nem a Minisztériumnak, hanem a Bankszövetségnek kellene nyilvánosságra hoznia és konzultációt folytatni róla az érintettekkel."

A 2008-ig terjedő "devizahiteles" időszak alatt felvett forintkölcsönök kamata és THM-je az egyik legjelentősebb hazai banknál jelenleg is jóval 17% felett van, a kamat pedig 12% feletti.

Azok, akik a „devizahitelezés” időszaka, 2008 október vége után vettek fel forintkölcsönt, most lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak.

A kormány szóhasználata szerint „jobban járnak” azoknál a forinthiteleseknél, akik pár évvel korábban vettek fel forintkölcsönt.

 A kollégiumvezető megállapításait a különböző híradások

helyesen közvetítették a nyilvánosság felé (Magyar Demokrata, 2013. november 13.),

míg a Mozgalom interpretálása nem felel meg a valóságnak.

 Két, az Ügyészség által indított lakossági kölcsönnel kapcsolatos, Legfelsőbb Bíróságot is (jelenleg Kúria) megjárt perről tudunk.  Az egyik a Partiscum per néven ismert.

Szeretnénk választ kapni az alábbi kérdésekre:

1. A sikeres pereket követően, a problémákat megismerve, miért nem indított az Ügyészség a többi pénzintézet ellen is vizsgálatot illetve pert?

8. Fenn tartják véleményüket, hogy a deviza elszámolású forintkölcsönöknél a vételi-eladási árfolyam alkalmazása (az árfolyamrés) a kölcsönfelvevőnek nem okoz költséget és hogy az árfolyamrést nem a bankok határozzák meg saját maguk?

 Most a hétvégén, szombaton lesz pontosan 2 éve, hogy a GVH sajtótájékoztatókon közölte a vizsgálat elindítását.

"A GVH tudomására jutott információk szerint a bankok egy időben végrehajtott emeléseinek valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás.

A feltételezett megállapodás tartalma szerint a nevezett kereskedelmi bankok a devizahitelek végtörlesztése kapcsán magasabb kamatozású termékeket kínálnak, illetve korlátozzák alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét...."

"Az Erste bank sajnos mindenfajta együttműködéstől elzárkózik, alapvető információkat nem hajlandó megadni. Kérem Önöket, mint a pénzügyi intézményeket felügyelő hatóságot, hogy küldjék el számomra az átfogó vizsgálat eredményeit az alábbi pontokkal kapcsolatban.

Kérem küldjék el az Erste Bank eszközállomány és betét szerkezetét, valamint a devizaszerkezetét."