Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.05.28

Meggyőzve? - Igen! Legyőzve? – Nem!

meggyozve---kep-01.png

 

A legközelebbi barátaim közül többen is javasolták, hogy aludják egyet a hírtelen jött elhatározásomra.

 

Aludtam.

 

Döntöttem.

 

Az érveik MEGGYŐZTEK 

 

Mostantól kisebb intenzitással, a szakmai munkára szorítkozva ugyan, de marad a Hiteles Mozgalom. Minden lényeges tevékenységről, eseményről lesz beszámoló, elemzés a honlapunkon. Átfogó, nagyobb terjedelmű, összegző elemzések könyvekben fognak megjelenni. Ugyanis más a szerepe és célja egy honlapnak és más egy könyvnek.

 

A klasszikus mozgósító tevékenység háttérbe szorul. Nem leszek egyáltalán aktív a Facebookon és az Instagramon. Erre már egyáltalán nincs időm-energiám, tudom, hogy fontos ám ezzel nem tudok foglalkozni. Az meg nem korrekt szerintem, hogy sokan azt hiszik, hogy jelen vagyok és üzennek, kérdeznek tőlem - én meg nem válaszolok, mert hetekig rá sem nézek a csoportokra, az üzenetekre.

 

Kapcsolattartásra egyrészt marad a jó öreg e-mail: hitelesmozgalom@gmail.com

másrészt marad a csicsergés, a Twitter

 

Általam a Hiteles Mozgalom nem lesz jelen a Facén, teljes mértékben rajtatok múlik, hogy a tevékenységünk mennyire lesz ismert ezen közösségi forma által. Én megyek végig a 10 éve elkezdett utamon. Nem gyűjtöm a like-okat, a nézettséget, Mindez nem lesz rám hatással.

 

Nemrég összefoglaltam, hogy milyen a tisztességes bírósági eljárás:

 

 A „Nem foghat helyt” című tanulmányból részletek:

„Az indokolási kötelezettség azonban közvetlenebb kapcsolatban van egy alkotmányos alapjoggal: a tisztességes eljáráshoz (fair trial) való joggal. Ezen jog nem csupán a jogállami követelményeknek megfelelő eljárási szabályok maradéktalan betartásának terhét rója a bíróságokra, hanem azt is, hogy ezek a szabályok megfelelő hatékonysággal érvényesüljenek. Ezért nem csupán az lehet alkotmánysértő, ha az eljáró bírónak felróható okból teljesen hiányzik az indokolás, hanem az is, ha az indokolás csupán formális, túl sematikus vagy nagyon általános: a felek vagy a terhelt nem tudja meg belőle, hogy melyek voltak a döntés melletti jogi érvek. Ez adott esetben elzárhatja előlük, de legalábbis jelentősen megnehezíti számukra a jogorvoslati joguk gyakorlását”.”

 

 

A Magyar polgári eljárásjog című könyv megállapításaiból:

„Az ítélettel szemben a jogrend olyan általános követelményeket támaszt, mint a törvényesség, a megalapozottság, a véglegesség, a határozottság és a teljesség.”

„A megalapozottság követelményének az ítélet akkor tesz eleget, ha olyan tényállást tartalmaz, amelyet a bíróság bizonyítékokkal támaszt alá.”

„Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre”

 

 

A tisztességes bírói eljárást az Alaptörvény így biztosítja:

XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

 

Az Alkotmánybíróság folyamatosan meghatározza, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie a tisztességes bírósági eljárásoknak. Pl. a  7/2013. (III. 1.) AB határozat kifejti:

„…a jogi szabályozással szemben alkotmányos igény, hogy a perbe vitt jogokról a bíróság érdemben dönthessen. Önmagában a bírói út igénybevételének formális biztosítása ugyanis nem elegendő az eljárási garanciák teljesedéséhez, hiszen az alkotmányos szabályban előírt garanciák éppen azt a célt szolgálják, hogy azok megtartásával a bíróság a véglegesség igényével hozhasson érdemi döntést.”

„a bírói döntésekkel szemben valamennyi demokratikus jogállamban elvárható az objektivitás és az átláthatóság, ami egyfelől elejét veszi az önkényes hatósági és bírósági döntéshozatalnak, másrészről erősíti a bírósági döntéshozatalba vetett közbizalmat, és a bírói döntések tekintélyét.”

„a tisztességes eljárás és a jogállamiság elvéhez tartozik az a követelmény, hogy a bíróságok a döntéseik alapjául szolgáló indokokat kellő részletességgel mutassák be”

„feltétlen elvárás, hogy a bíróság az ügy lényegi részeit a szükséges alapossággal vizsgálja meg, és erről a vizsgálatáról a határozatának indokolásában is adjon számot.”

„kizárólag a kellő alapossággal indokolt bírói határozatból tűnhet ki, hogy az ügyet eldöntő bíróság ténylegesen figyelembe vette-e a felek által előterjesztett bizonyítékokat és érveket.”

 

 

A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) három olyan alapelvet rögzít, melyek a tisztességes bírói eljárás alapjai.

1.         Rendelkezési elv: a bíróság az előterjesztett kérelmekhez és a jognyilatkozatokhoz kötve van (2.§ (2)).

2.         Perkoncentráció elve: a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy valamennyi tény és bizonyíték a bíróság rendelkezésére álljon a döntéshozatalhoz (3.§).

3.         A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége: a feleknek az állításaikat alátámasztó bizonyítékokat a bíróság rendelkezésére kell bocsátani, a felek a nyilatkozataikat, állításaikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni (4.§ (2) és (3)).

 

A tisztességes eljáráshoz tartozik az is, hogy „ a döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre” (341.§ (1)).

 

További feltétel, hogy a bíróságnak a felek által előtárt tényeket, állításokat össze kell vetnie, majd egyenként és összességében kell értékelnie ezeket a döntése során (279.§ (1)).

 

Mindezeket a döntési elemeket részletesen tartalmazni kell a döntés (jelen nemperes eljárás esetében határozat) indoklásában (346.§ (4) és (5)).

 

 

Az ügyemben másodfokon eljáró bíróság a fentieket teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Annak ellenére, hogy a fenti idézetek szerepeltek a per anyagában. Attól tartok több ezer pertársam járt hasonlóan az elmúlt években.

 

Ezzel azonban engem NEM GYŐZTEK LE !!!

 

A saját pereinkben, a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy nincs mindig tisztességes bírói eljárás Magyarországon. Sajnos azért nekünk keményen kell küzdenünk, hogy uniós állampolgári jogaink érvényesüljenek.

Ezért küzd leginkább a Hiteles Mozgalom a jövőben a terveink szerint. Lássuk be nem lesz könnyű.