Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Országos Bírósági Hivatal válasza 2013-03-01

2013.03.01

 

ORSZÁGOS BÍRÓsági HIVATAL

BÍRÓSÁGI FŐOSZTÁLY

Bírósági Igazgatási Osztály

12.552-2/2013. OBH    

 

Dudás Anna

hitelesmozgalom@gmail.com

 

Tisztelt Asszonyom!

  

Beadványával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:

 

1.      A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.)  alapján a bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre, a bírót a köztársasági elnök nevezi ki. Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki magyar állampolgár, cselekvőképes, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, a jogi szakvizsgát letette, vállalja, hogy vagyonnyilatkozatot tesz, továbbá a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.

 

Amennyiben a bírónak különleges szakértelemre van szüksége egy ügy eldöntése szempontjából, úgy az eljárási törvények (polgári perrendtartásról és a büntetőeljárásról szóló törvény) lehetővé teszik az adott szakkérdésben jártas (igazságügyi orvos-szakértő, műszaki szakértő, könyvelő szakértő, stb.) szakértő kirendelését is.

 

A tárgyaló bíráknak a szakmai ismereteik szélesítése és a változások megismerése céljából rendszeresen képzéseken kell részt venniük, melyek az Országos Bírósági Hivatalon belül működő Magyar Igazságügyi Akadémián folynak; emellett a bírók nagy része másoddiplomával is rendelkezik a jogi végzettségen túl.

 

2.      A bíróság a függetlenség és pártatlanság elve miatt nem választhat az ügyfél számára jogi képviselőt, illetve személyéről sem hozhat döntést. Az ügyfeleknek az eljárás minden szakaszában lehetőségük van arra, hogy megfelelő szakmai tudású és jártasságú jogi képviselőt, civil szervezetet meghatalmazzanak, igénybe vegyenek.

 

3.      A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyértelműen szabályozza az igénybe vehető jogorvoslatok rendjét, így lehetőséget ad a feleknek arra, hogy az általuk sérelmesnek tartott bírósági határozattal szemben mind rendes (fellebbezés), mind rendkívüli (perújítás, felülvizsgálat) jogorvoslati lehetőséggel éljenek.

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) alapján a Kúria elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket, valamint jelentős szerepet tölt be az ítélkezés egységességének megteremtésében, ennek folytán a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, feltárja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé. Felhívom a figyelmét a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjainak összefoglalóira, melyeket a www.kuria-birosag.hu internetes oldalon érhet el.

 

4.      A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. IM rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint a bíróság elnökének, mint igazgatási vezetőnek háromhavonta felül kellene vizsgálnia a folyamatban lévő ügyeket; a bírói függetlenség elvéből következően pedig a bírák nem utasíthatók, döntésüket a hatályos jogszabályok és legjobb tudásuk alapján pártatlanul kell meghozniuk.

 

5.      Tájékoztatom, hogy amennyiben valakinek sérelmére bűncselekményt követtek el (legyen az elkövető akár egy hitelintézet, vagy magánszemély), úgy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján lehetősége van arra az érintett állampolgárnak, hogy a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, vagy ügyészségen feljelentést tegyen.

 

6.      A Bszi. 65. §-a alapján az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett.

 

Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásáról szóló 10/2012. utasítás 1. § (2) bekezdése alapján a szabályzat nem vonatkozik a bíróságok azon döntéseire és eljárási cselekményeire, amelyek a rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárásban vizsgálhatók felül. Ugyanezen utasítás 3. § (2) bekezdése szerint nem minősül panasznak a jogerősen elbírált és még el nem bírált ügyben benyújtott kérelem, amelynek elintézése – tartalmából következően (pl.: soronkívüliségi kérelem, kizárási kérelem, fellebbezés, perújítási kérelem, eljárás elhúzódása iránti kifogás) – az adott ügyben alkalmazandó jogszabályok alapján az eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.

  

A törvény az Országos Bírósági Hivatal elnöknek nem ad felhatalmazást arra, hogy a pereket, ügyeket illetően a bíróságok eljárásába beavatkozzon, döntéseit és határozatait felülvizsgálja, vagy ezekről véleményt nyilvánítson, illetve folyamatban lévő, vagy befejezett ügyben bármilyen felvilágosítást adjon.

 

7.      A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 9. §-a alapján azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a törvény nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11. §-a alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Amennyiben a végrehajtási eljárás során kilakoltatásra kerül sor és kiskorú gyermek is van, úgy a bírósági végrehajtónak kötelessége a gyámhatóság képviselőjét értesíteni a gyermek veszélyeztetettségéről, ez a gyakorlatban ténylegesen működik. A végrehajtási eljárásokba a gyermekek jogaival – védelmével foglalkozó képviselőt a jelenlegi szabályozás alapján bevonni nincs lehetőség, ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítós javaslatát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak célszerű megküldenie. A felvetését az Országos Bírósági Hivatalon belül működő Végrehajtási Munkacsoportnak és a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatásért Munkacsoportnak megküldöm, mivel a felvetett probléma valóban mielőbbi megoldást igényel.

 

Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét.

 

 

Budapest, 2013. március 1.

 

 

                                                                                         Üdvözlettel:

  

dr. Hildenbrandné dr. Balogh Olga s.k.

                                                                                     mb. főosztályvezető

 

Elküldött kérdéseink:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/kerdesek-az-orszagos-birosagi-hivatal-elnokehez---13.02.04.html