Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Wellmann miatt elvesztve a per - levél a Kúria Elnökéhez

2016.06.01

Attila a pert Wellmann törvénytelen eljárása miatt vesztette el - most levélben tájékoztatja a Kúria Elnökét

 

nagy-kalman-attila-levele-daraknak.png

 

Levél Dr. Darák Péter Elnök Úr részére!

 

 

Tisztelt Elnök úr!

 

 

Eljutott hozzám 2016. május 23. napján a Kúria elnökeként írt 2016. El. I. H. 543. számú válaszlevele, amiben azt írja:

 

„A jogegységi határozatot nemcsak a Kúria honlapján és a bíróságok központi honlapján, hanem a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Ebből következően a közzététel időpontját megelőzően jogerőre emelkedett határozatokat nem érinti.”


 

Az én másodfokú tárgyalásom a Törvényszéken 72.Pf.632883/2014/8 ügyszámon 2014. június 11-én volt. A Törvényszéken 2014. június 11-én hoztak ítéletet és kimondták, hogy a deviza alapú kölcsönszerződésem jogszabályba ütközés miatt teljes egészében semmis.



A 2/2014. számú Jogegységi határozatot (a továbbiakban 2/2014. számú PJE határozat) 2014. június 16-án hozta meg a Kúria, azaz az én peremben hozott jogerős ítélet meghozatala után! Az én perem a szerződés létre nem jöttére, és a jogszabályba ütközés okán a szerződés teljes semmisségére irányult. Tisztességtelen szerződési feltétel semmisségére nem irányult, és nem is kívántam a tisztességtelen szerződési feltétel semmisségére hivatkozni! Ezért első fokon a PKKB volt az illetékes bíróság.

 

(Ptk. 209/A. § (2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.)

 

Az alperes pénzügyi szervezet a Kúrához fordult felülvizsgálatért azzal, hogy a 2/2014. számú PJE határozat nem került bevárásra, így a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 152. § (2) bekezdésében foglaltakat.

 

A Kúriai felülvizsgálatot csak és kizárólag jogszabálysértésre hivatkozva lehet kezdeményezni!

 

(Pp. 270. § (2) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Kúriától -jogszabálysértésre hivatkozással - a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.)

 

A jogegységi határozat nem jogszabály, és ahogy az Ön leveléből is idéztem, mivel még nem hozták meg a 2/2014. számú PJE határozatot a Törvényszék peremben való ítélkezésének idején, így az hatályban sem lehetett. A jogerős ítélet után 2/2014. számú PJE határozat alapján hozott törvényeket pedig a másodfokú bíróság nem tudta megszegni, mert szintén az ítélkezésének idején még nem léteztek ezek a törvények.

 

Ezzel szemben Dr. Wellmann György Bíró Úr és Tanácsa mint a Kúria felülvizsgálati bíróság 2015. december 8-án a Pfv.VI.20.960/2015/9. számon hozott ítéletében az Ön fenti nyilatkozatával, és az alkalmazandó jogszabályokkal ellentétesen hivatkozott a 2/2014. számú PJE határozatra, és visszamenőlegesen alkalmazta az abban foglaltakat. Mindezt azzal indokolva, hogy a jogegységi határozat egy olyan „műfaj”, amelynek nincsen hatálya.



A tárgyalást a sajtó munkatársai rögzítették, ezen a videón megtekintheti Dr. Wellmann György Bíró Úr erre vonatkozó okfejtését: 

 



 

Továbbá azt állítva (idézem a Dr. Wellmann György Bíró Úr és Tanácsa által hozott ítéletet): „Azzal, hogy a jogegységi döntés nem került bevárásra, a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 152. § (2) bekezdésében foglaltakat.” Ami nyilvánvalóan szemben áll a Pp. 152. § (2) bekezdésében foglaltakkal, ugyanis a Pp. 152. § (2) bekezdése a „felfüggesztheti” szófordulatot használja, így semmilyen kötelezettsége nem volt, és nem is lehetett a másodfokú bíróságnak a per felfüggesztését illetően. Dr. Wellmann György Bíró Úr és Tanácsa az ítéletét erre a jogszabálysértésre alapozta.

 

(Pp. 152. § (2) A bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van.)

 

A fogyasztó, azaz én, a tisztességtelen kikötés semmisségére nem hivatkoztam. Ehhez az ügyhöz a jogegységi döntésnek semmi köze nem volt, és hogy majd lehet, azt sejteni sem lehetett. Az alperes pénzügyi szervezet nem is kérte a másodfokú bíróságot, hogy ne legyen ítélet, és várják be a jogegységi döntést.



Így érthetetlen, hogy milyen jogszabálysértés történt másodfokon.



Még a szóban forgó pert felfüggeszteni sem lehetett volna, mert a jogerősen semmis szerződésekre a később hozott, csak az érvényes szerződésekre vonatkozó 2014. évi XXXVIII. törvény az én ügyemre és a már jogerősen semmis szerződésemre nem lehetett hatályos, ezt a tényt Dr. Wellmann György Bíró Úr az ítélet hirdetése során, az elszámolással kapcsolatban el is ismeri.

 

Továbbá csak mellékesen jegyzem meg, hogy az ítéletben említett 2011. évi CLXI. törvény 21. § (1) bekezdésének c) pontja (ez nem létezik), és a 6/2013. PJE határozat sem tartalmaz olyan előírást miszerint a másodfokú bíróságnak a peremet fel kellett volna függesztenie.

 

A bírói eskü így szól:



„Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, 
részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, 
kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; 
hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel”

 

 

Szomorúan állapítom meg, hogy bírói esküjük szellemiségének a nyomát, jelét nem látom a Dr. Wellmann György és Tanácsa által hozott ítéletben. A magyar igazságszolgáltatásba vetett bizalmam 0, azaz nullára redukálódott. Teljes mértékben elvesztettem a hitemet abban, hogy tisztességes eljárásban és ítéletben részesülhetek Magyarországon!

 

 

Mivel a másodfokú Bíróság ítéletével semmilyen törvényt nem sértett, így az alperes pénzügyi szervezet felülvizsgálati kérelmét a Kúriának el kellett volna utasítania, a másodfokú ítéletet pedig hatályában fent kellett volna tartania. Ennek pont az ellenkezője történt.

 

 

Mivel ez megtörtént, aggálytalanul megállapítható, hogy ahelyett, hogy Dr. Wellmann György és Tanácsa a jogszabályoknak megfelelő ítéletet meghozta volna, mélyen megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogomat, és esküjükkel ellentétesen minden, az ügyemben alkalmazandó törvényt megszegtek és jogszabályba ütköző ítéletet hoztak. Ráadásul további jogorvoslat már nem létezik!

 

 

Továbbá a csatlakozó felülvizsgálati kérelmemben, nem a másodfok ítéletének indokolásának megváltoztatását kértem (nem is életszerű ilyet kérni a Kúriától), hanem azt, hogy a megállapított semmisségen felül további létre nem jött/semmisségi okokat vizsgáljon és állapítson meg a Kúria! Ezzel szemben Dr. Wellmann György végzésben utasította el a csatlakozó felülvizsgálati kérelmemet, azt állítva, hogy „csupán” a másodfok ítéletének indokolásának megváltoztatását kértem. Ugyanezzel az indokkal utasította el egy másik adósnak a csatlakozó felülvizsgálati kérelmét is a Pfv.VI.20.970/2015/6. számú ítéletében.

 

Tisztelt Elnök Úr! Ön, mint jogvégzett ember a fentiek egyszerű logikáját, igazságát nyilván azonnal belátja. A kérdésem az, hogy ez hogyan fordulhatott elő az Ön Kúriáján? Hogyan tárgyalhatta az ügyemet egy olyan Tanács, amelyik erre képes volt? Várom a válaszát, hogy mit lehetne tenni, hogy ez a jogszabályokba ütköző ítélet ne maradhasson így? Várom a válaszát, hogy mit tesz azért, hogy ez többet az Ön Kúriáján ne történhessen meg? 



Dr. Wellmann György peremben hozott ítélethirdetését teljes egészében itt megtekintheti:

 

A levél írója blogot indított: 

HÉ BÍRÓ! NE CSALD EL A PEREMET BLOG!

 

http://hebiro.blog.hu/