Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Wellmann és a „jogkövetkezmény”

2016.02.22

/9/ Korábban, a 2014 évi XL törvény elfogadása előtt, nem volt ilyen előírás, a devizahiteles fogyasztók a bíróságnál kezdeményezhettek un. megállapítási kereseteket, melyben nem kellett kérni jogkövetkezmény levonását. Ez a rendelkezés kizárólag csak a pert indító devizahiteles fogyasztókra vonatkozik.

 

 

/10/ Dr. Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának a vezetője. Az új polgári törvénykönyv hatályba lépése után egy könyvben ismertette az új Ptk hozta változásokat és hasonlította össze a régi Ptk-val:

„Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a rendszere az új Ptk.-ban eltérő a hatályos szabályozástól. A régi Ptk. hallgatásával szemben az új kódex az érvénytelenség általános joghatásaként rögzíti, hogy az érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani, és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Ez az a joghatás, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, ami azt jelenti, hogy elutasítja a semmis szerződésre alapított keresetet. Az új Ptk. szerint a fél a szerződés érvénytelenségének a megállapítását anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását is kérné. A jogalkotói elgondolás szerint ugyanis jogos igénye a feleknek, hogy a bíróságtól kérhessék kizárólag az érvénytelenség megállapítását is, azt követően pedig az érvénytelen szerződéssel kapcsolatos elszámolási vitájukat – éppen a jó üzleti vagy egyéb kapcsolatuk megőrzése érdekében – peren kívül, békésen rendezhessék.”

(Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – Szerződések tára - 5.3. Az érvénytelenség jogkövetkezményei)

 

wellmann-gyorgy---foto.png

 

/11/ A panaszunkban szükségesnek tartjuk kiemelve megismételni:

A jogalkotói elgondolás szerint ugyanis jogos igénye a feleknek, hogy a bíróságtól kérhessék kizárólag az érvénytelenség megállapítását is, azt követően pedig az érvénytelen szerződéssel kapcsolatos elszámolási vitájukat – éppen a jó üzleti vagy egyéb kapcsolatuk megőrzése érdekében – peren kívül, békésen rendezhessék”.

 

 

/12/ Visszatértünk tehát a 2014 évi XL törvény elfogadása előtt helyzethez. Szükségesnek tartom megismételni:

Az új Ptk. szerint a fél a szerződés érvénytelenségének a megállapítását anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását is kérné”.

 

 

/13/ Az ismertetett devizahiteles törvények ellen, így a kötelezően előírt jogkövetkezmény levonása ellen is több ezer alkotmányjogi panasz érkezett az elmúlt évben az Alkotmánybíróságra.

 

 

/14/ Az Alkotmánybíróság a 3087/2015. (V. 19.) AB végzésben 2015. november 5.én az IV/01963/2014 számú panaszban és a hozzá csatolt további 163 panaszban  alábbi megállapításokat tette:

[24] Fontos rámutatni ezzel kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság korábban már több ízben elismerte a perindítási jog és az emberi méltóság jogával összefüggésben álló egyéni autonómia alkotmányjogi kapcsolatát [Ld. 9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59.; 1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 29.; 20/1997. (III. 19.) AB határozat, ABH 1997, 85.; 96/2008. (VII. 3.) AB határozat, ABH 2008, 816.]
[25] A perindítással összefüggésben az alkotmányosan védett önrendelkezési jog az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint alapvetően azt jelenti, hogy az egyén maga dönthet arról, kívánja-e az igény állapotába került alanyi jogait bíróság előtt érvényesíteni vagy sem, s a törvény keretei között értelemszerűen azt is eldöntheti, hogy milyen jogkövetkezmény megállapítását kéri a bíróságtól. 
[26] A vizsgált ügyre vetítve mindez azt jelenti, hogy egyrészt a fogyasztót magát nem lehet perindításra kötelezni egy adott szerződési feltétel érvénytelensége miatt, másrészt perindítás esetében a jogalkotó nem írhatja elő a keresetlevél tartalmát. Önmagában azonban az a kérdés, hogy a semmisségnek melyek a jogszabályban szabályozott, lehetséges jogkövetkezményei (pl. az eredeti állapot helyreállítása, a szerződés érvényessé nyilvánítása, esetleg részleges érvénytelenség, stb.), komplex jogalkotói és – az egyedi eset sajátosságait is figyelembe vevő – jogalkalmazói mérlegelés eredménye [vö. régi Ptk. 237–239. §§; illetve az ezt felváltó 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 6:108–115. §§, 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény], amely kérdés a perindító alkotmányosan védett önrendelkezési jogával összefüggésben – az alkotmányjogi panaszban felhozott érvek alapján – alapvető alkotmányjogi kérdést nem vet fel. 
[27] A kifejtettek alapján a vizsgált kérelem az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételnek nem tesz eleget, ezért azt az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. 

 

 

/15/ Szükségesnek tartjuk kiemelve megismételni:

perindítás esetében a jogalkotó nem írhatja elő a keresetlevél tartalmát”, és „a törvény keretei között értelemszerűen azt is eldöntheti, hogy milyen jogkövetkezmény megállapítását kéri a bíróságtól” 

 

 

/16/ Most érkeztünk el az alkotmányjogi panaszban támadott törvényi pontokhoz:
28.§ A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezéseiről szóló 2014. évi XL. törvény 16. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § (1) Az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása során a felek fizetési kötelezettségét a bíróság – a 38. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgált elszámolás adtainak alapul vételével – az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(2) Az elszámolás fordulónapját követően a határozathozatalig terjedő időszakban teljesített törlesztést az erre irányadó szabályok szerint a fogyasztó javára kell elszámolni.”

 

29.§ Az Fttv. a következő 6/A alcímmel és 15/A. §-sal egészül ki:

„6/A. A szerződés érvénytelensége (részleges érvénytelenség) iránti perekben alkalmazandó szabályok.

15/A. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének) megállapítása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránt indult és folyamatban lévő perekben e törvénynek a forintra váltást megállapító szabályait a fogyasztónak az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint meghatározott, deviza vagy deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésből eredő tartozásának összegére is alkalmazni kell.

(2) A fogyasztónak az elszámolás fordulónapján forintban megállapított tartozását a határozathozatalig terjedő időszakban a fogyasztó által teljesített törlesztés összege csökkenti.

(3) A fogyasztói kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása esetén a feleknek az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás eredményeként meghatározott szerződéses jogait és kötelezettségeit e törvény szabályai alapján kell megállapítani.”

A hivatkozott Fttv. törvény a 2014. évi LXXVII. törvényt jelenti.

 

 

/17/ A támadott törvényi pontok tehát két másik törvényt módosítanak. A módosítás során olyan elemekkel bővül a korábban megalkotott két törvény, melyekhez hasonlókkal a módosításig nem rendelkeztek. Sem a 2014 évi XXXVIII. törvény sem pedig a 2014 évi LXXVII törvény nem rendelkezett arról, hogy bírósági eljárást követően miként kell elszámolni abban az esetben, ha a bíró megállapítja a szerződés teljes vagy részleges érvénytelenségét.

 

-------------------------------------------------------------------------

 

A fenti részletek a február 16.-án beadott alkotmányjogi panaszomból valók. Próbáltam a lehető legtöbb érvet felsorolni, így aztán 116 pont lett, és 55 oldal.

 

Azt még nem tudom, hogy a panaszomat tárgyalja-e az alkotmánybíróság? Az ügyszáma: IV/252/2016.

 

Az, hogy ügyszám van, az nem jelent még semmit, nem jelenti azt, hogy a panaszt befogadták.

 

Akit a teljes panasz érdekel, írjon és elküldöm:

 

hitelesmozgalom@gmail.com

 

Szabadon lehet rövidíteni, bővíteni, pontosítani – és beadni az Alkotmánybíróságra,

 

Várom a javaslatokat (e-mailben és nem a Facebook-on) arra nézve is, hogy mivel egészítsem ki a beadványt, ha Dr. Bitskey Botond nem talál benne elég „alkotmányjogi érvet”. Mint ahogy több ezer devizahitelesnél már előfordult az elmúlt években:

„nem terjesztettek elő kellő, alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indoklást”.

 

ab-panasz---cxlv-tv.---beadva..png