Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.05.06

Vajon miért buknak el a devizahitelesek a Kúrián?

miert-buknak---kep---01.png

 

1. elemzés, kamat, Gfv.VII.30.072/2020/9. számú ügy

 A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke

. Osztovits András előadó bíró

. Tibold Ágnes bíró

 

Felperes (adós) az árfolyamkockázatról kapott tájékoztatás elégtelenségére hivatkozott, valamint arra, hogy a kamatkockázatról sem kapott megfelelő tájékoztatást.
Az árfolyamkockázat alatt erősen rezgett a léc. A különböző fokú bíróságok eltérő álláspontra helyezkedtek.  A másodfokú bíróság elégtelennek-, míg az első fok és a Kúria megfelelőnek találta a tájékoztatást.
Az árfolyamkockázat kapcsán a hitelügyintézőt is meghallgatták, de ő már nem emlékezett az adott ügyre.
A bíróság döntését ezért főként az iratok határozták meg (kockázatfeltáró nyilatkozat, szerződés).


Engem mindig meglep, hogy a banki perekben miért nem tárják fel az adósok a bíróság részére, hogy a hitelfelvétel idején kollektív tudatformálás zajlott (nem kell félni a devizahitelektől, a tartós és jelentős árfolyam emelkedés kizárható a lehetséges forgatókönyvek közül, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyam emelkedés a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg,  érdemes a forinthiteleket devizahitelekre váltani, stb...). Nem tárják fel azt sem, hogy az MNB a stabilitási jelentéseiben több alkalommal figyelmeztette a banki közösséget a fizetésképtelenség veszélyére, és a tömeges hitelbedőlések veszélyére, és ennek következtében a fedezet értékesítési nehézségekre a devizahitelezéssel összefüggésben. De ezek a drámai hangvételű figyelmeztetések erősen szűrve, vagy egyáltalán nem lettek továbbítva a fogyasztók felé.

Számomra azonban az ügy legnagyobb meglepetése a kamat.

Előbb idézem a fontosabb részeket a Kúria ítéletből (kék színnel), azután bővebben elmagyarázom a furcsaságokat:


"[1] ...  a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű

[2]    ... üzletszabályzat II.5.1. pontja szerint a Hitelezők a folyósított hitelösszegek után a hitel visszafizetésének időtartama alatt a fennálló hiteltartozás után a mindenkor hatályos hirdetményben közzétett változó mértékű ügyleti kamatot vagy kamatperiódusonként állandó kamatot, továbbá változó mértékű kezelési költséget számítanak fel.

[19] ... A szerződésben a kamat, a kezelési költség fix százalékban került meghatározásra, tehát nem függött közvetlenül a CHF kamatának változásától, szemben azon szerződési konstrukciókkal, ahol a CHF kamat közvetlen hatást gyakorolt fizetési kötelezettségre, mert a LIBOR + kamatfelártól függött a kamat mértéke.

[20] Abban egyetért a Kúria a másodfokú bírósággal, hogy a szerződéskötéskor a fogyasztó nem lehetett tisztában azzal, hogy később egy speciális peres eljárásban a szerződés II.3. pontja tisztességtelenségét bíróság megállapítja és a tisztességtelen szerződéses rendelkezés jogkövetkezménye levonásra kerül, de arról a felperes tudott vagy tudnia kellett, hogy fizetési kötelezettségeire a CHF kamat alakulása nincs feltétlen hatással, az csak egy tényező a sok egyéb tényező mellett. A Kúria megítélése szerint ezért az adott konstrukcióban a kamatláb változásának esetleges hatásaira történő kiemelt figyelemfelhívás elmaradása olyan jogi következtetés levonására nem ad alapot, hogy a tájékoztatás emiatt tisztességtelen volt. A Kúria rámutat arra is, hogy annak az I. és II. rendű alperesek által hivatkozott érvnek sincs ügydöntő jelentősége, hogy a CHF kamata a perben releváns időszakban csökkent, hiszen erről a felperes (a felek) a szerződés megkötésekor nem tudhattak. Így tehát a perbeli tényállás mellett a „kumulációs hatás" a másodfokú ítéletben kifejtett módon nem állt fenn.
"


Számomra az a legfurcsább, hogy a Kúria látványosan elbizonytalanodott, hogy a szerződésben fix, vagy változó Kamat van kikötve.
Az 1. pontban tényként rögzíti, hogy a szerződésben kikötött kamat
 "változó mértékű", ennek azonban ellent mond az ítélet indokolásának 19. pontjában, amikor azt írja, hogy a kamat "fix százalékban került meghatározásra"

A szerződést nem látjuk, ezért azt nem állíthatjuk, hogy a Kúria tényállításai közül bármelyik iratellenes lenne. Már csak azért sem, mert például egy 6 hónapos kamatperiódusú kamat pont olyan, amely 6 havonta a forduló napokon változó, de 6 hónapig fix, tehát a FIX és a változó kamatozás jellegzetességei is megjelennek a szerződésben.


A 2. pont éppen erre enged következtetni.  Ezeknél a szerződéseknél 6 havonta a kamatforduló napjain kell(ene) LIBOR+kamatfelár mértékűre aktualizálni a kamatot.
Az azonban feltűnik, hogy a Kúria nem képes értelmezni e szerződési feltételt, az 1. pontban változó kamatozásúként értelmezi, míg a 19. pontban FIX kamatozásúnak.
Azt nem gondolom, hogy a Kúria bírái szövegértési képesség hiányával küzdenének (diszlexia), sokkal inkább arra gondolok, hogy e bizonytalanság hátterében a szerződés homályos megfogalmazása áll. A hazai bírói gyakorlat egy körültekintő átlagos fogyasztótól elvárja, hogy amennyiben egy szerződési feltételt nem tud értelmezni, akkor tisztázó kérdéseket tegyen fel a banki ügyintéző részére. Ezen analógia mentén a Kúria bíráitól is elvárható, hogy tisztázó kérdéseket tegyen fel a banki jogi képviselő részére, amennyiben egy szerződési feltétel nem világos. Az ítéletből azonban nem olvasható ki, hogy a kamattal kapcsolatban a Kúria kérdést tett volna fel alperesek részére.


A kamat szerződési feltételei vélhetően szétszórva több pontban és a hirdetményben találhatók. Az olvasónak különböző pontokból kell össze guberálnia, az információ foszlányokat, hogy abból valamilyen kép alakuljon ki a kamatról. A 2. pontban az üzletszabályzatból átvett "vagy" szó az olvasó tetszésére bízza hogy a változó, vagy állandó kamatot alkalmaz.
"
kamatperiódusonként állandó kamatot" kifejezés pedig már a logikai ellentmondás eszközével zavarja össze az olvasót. 

A 20. pontban
"Abban egyetért a Kúria a másodfokú bírósággal, hogy a szerződéskötéskor a fogyasztó nem lehetett tisztában azzal, hogy később egy speciális peres eljárásban a szerződés II.3. pontja tisztességtelenségét bíróság megállapítja és a tisztességtelen szerződéses rendelkezés jogkövetkezménye levonásra kerül"
E mondatrész arra utal, hogy a jogalkotó a DH törvényekben észlelte az egyoldalú kamatemelés tisztességtelenségét, ezért annak elhagyásáról rendelkezett, tehát ami ezután még megmaradhatott a szerződésben az vagy fix kamat, vagy LIBOR-hoz igazodó változó kamat, vagy kamatperiódusonként változó például 6 hónapig FIX, és 6 havonta a kamatforduló napján egyszer változó a LIBOR-hoz igazodó.

"de arról a felperes tudott vagy tudnia kellett, hogy fizetési kötelezettségeire a CHF kamat alakulása nincs feltétlen hatással, az csak egy tényező a sok egyéb tényező mellett."
A CHF kamat alatt a LIBOR (London Interbank Offered Rate) értendő, erre utal a Kúria is a 19. pontban. Magyarul a londoni bankközi kínálati kamatláb. A hangsúly a kínálati kamatlábon van.
Az idézett gondolat arra enged következtetni, hogy a Kúria a fogyasztó terhére rója, hogy nem vette észre a szerződésben, hogy a bank által alkalmazandó kamatláb és a CHF LIBOR köszönőviszonyban sincs egymással.
Mindebből persze az is látszik, hogy a Kúria észlelte, hogy a CHF LIBOR és a fizetési kötelezettség között nem állítható fel semmilyen matematikai összefüggés, másként fogalmazva átláthatatlan e szerződési feltétel.
Érzek némi ellentmondást a "világos és érthető meghatározás" valamint a 
"CHF kamat alakulása nincs feltétlen hatással" kifejezések között.    Utóbbi inkább a "biankó csekk" kifejezéssel szinonim.

Meg kell jegyezzük, hogy a 93/13 EGK irányelvhez kapcsolatos joggyakorlat kizárólag akkor mentesíti a bíróságot egy szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapításától, ha az adott feltétel világosan és érthetően van meghatározva. Lásd e tekintetben a C-118/17 Dunai ügy 48. pontja


"E tekintetben másodsorban emlékeztetni kell arra, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos szerződési feltételeket illetően a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az ilyen szerződési feltételek a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak, tekintve, hogy a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát határozzák meg, és csak akkor mentesülnek a tisztességtelen jellegükre vonatkozó vizsgálat alól, ha az illetékes nemzeti bíróság eseti vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az eladók vagy szolgáltatók azokat világosan és érthetően fogalmazták meg (lásd ebben az értelemben: 2018. szeptember 20 i OTP Bank és OTP Faktoring ítélet, C 51/17, EU:C:2018:750, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)."
 

A Kúria szerint a CHF LIBOR "az csak egy tényező a sok egyéb tényező mellett"
Sajnos a Kúria ítéletéből nem derül ki, hogy a mi az a sok tényező, amely a LIBOR mellett még meghatározza a kamatot, így az sem derül ki, hogy valamely tényező 1 % pontos változása hány % ponttal változtatja meg az ügyleti kamatot, így az sem derül ki, hogy a fizetési kötelezettségre az egyes tényezők milyen hatást gyakorolnak.
 

Felmerül bennünk a kérdés, hogy ha a vitatott szerződést akár a fogyasztó, akár egy külső harmadik személy (szakértő) a kezébe venné, akkor vajon a meg tudná-e határozni, hogy a pénzintézet jogszerűen mennyi kamatot követelhet, az adott időpontban (természetesen a LIBOR ismeretében)?  Azt gondolom, halvány lila gőzük sem lenne. Ez aránytalanul kedvezőbb helyzetbe hozza a szolgáltatót a fogyasztóval szemben, a fogyasztó kárára, hiszen senki sem tudja számon kérni a szolgáltatótól, hogy nem megfelelően számolja a kamatot, hiszen senki sem tudja megmondani, hogy mennyi a kamat megfelelő mértéke.

"A Kúria rámutat arra is, hogy annak az I. és II. rendű alperesek által hivatkozott érvnek sincs ügydöntő jelentősége, hogy a CHF kamata a perben releváns időszakban csökkent, hiszen erről a felperes (a felek) a szerződés megkötésekor nem tudhattak."
 

Furcsa, hogy I. és II. rendű alperesek e perben hitelezők, akiknek nem áll érdekükben a LIBOR csökkenésére hivatkozni. A hitelezőnek az az érdeke, hogy a LIBOR csökkenése lehetőleg ne kerüljön a bíróság látókörébe.
De ha már így alakult, ez könnyen lecsapható labda lett volna felperes (adós) részére, hiszen az ő valós jogsérelme vélhetően az, hogy bár a LIBOR a futamidő alatt csökkent, ennek ellenére a hitelező nem érvényesítette a számára kedvező referencia kamat változást (csökkenést), hanem azt saját haszonszerzésére fordította, bár az nem derült ki az ítéletből, hogy erre felperesi jogi képviselő hivatkozott-e. 

Megjegyzés:
A biankó csekket azért nem tartjuk tisztességesnek, mert a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát nem határozza meg világosan és érthetően. Éppen ezért tartjuk tisztességtelennek, ha egy kölcsönszerződésben a kamat nincs világosan és érthetően meghatározva, mert akkor a pénzintézet felhatalmazva érezheti magát arra, hogy tetszőleges mértékű kamatot számítson fel, és annak megfelelő tetszőleges összeget emelje le az adós bankszámlájáról.

Álláspontom szerint a Kúria akkor járt volna el a C-118/17 Dunai ügy 48. pontjával összhangban, ha -akár felperesi kérelem alapján, akár hivatalból- észleli, hogy a szerződésben nincs világosan és érthetően meghatározva a kamat, és megállapítja e feltétel tisztességtelenségét.

A LIBOR értékei innen letölthetők: https://fred.stlouisfed.org/categories/33003

Az Európai Bizottság egy 89 oldalas közleményt publikált az Európai Unio Hivatalos Lapjában, amely útmutatóval szolgál ügyvédeknek, ügyészeknek és bíráknak, hogy a 93/13 fogyasztóvédelmi irányelvet hogyan kell alkalmazni. A közlemény innen letölthető:  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52019XC0927(01)&from=EN

E közlemény rávilágít arra, hogy egy adott szerződési feltételt attól függetlenül tisztességtelennek kell tekinteni, hogy az adott feltétel alkalmazására sor került-e.
Lásd: A C-377/14. sz. Radlinger Radlingerová ügy 101. pontja. és C-421/14. sz. Banco Primus ügy 73. pontját és rendelkező részének 4) pontját.
Ennek fényében helytelennek találom, hogy a Kúria -az Európai joggyakorlatot figyelmen kívül hagyva- bagatellizálta a kamatkockázatról elmulasztott tájékoztatást azzal, hogy a kamatbázis a törlesztési időszakban csökkent. Íme az inkriminált gondolat. {
A Kúria rámutat arra is, hogy annak az I. és II. rendű alperesek által hivatkozott érvnek sincs ügydöntő jelentősége, hogy a CHF kamata a perben releváns időszakban csökkent, hiszen erről a felperes (a felek) a szerződés megkötésekor nem tudhattak. Így tehát a perbeli tényállás mellett a „kumulációs hatás" a másodfokú ítéletben kifejtett módon nem állt fenn.}



Fehér Nándor