Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.08.23

Újabb siker, az árfolyamkockázat ismertetés tisztességtelen – meghallgatták a banki munkatársat is

ujabb-siker---kep-01.png

 

Részletek a végzésből:

 

„A szerződő felek szerződésüket 2012. október 17-én részben módosították, a jelentős árfolyam-ingadozás enyhítése érdekében rögzített árfolyam, alkalmazásában állapodtak meg.” (4)

 

„A szerződésszerű visszafizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt a ll. rendű alperes a jogviszonyt felmondta, követelését 2017. május 3-án az I. rendű alperesre engedményezte, az I. rendű alperes pedig közokirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperesek ellen.” (5)

 

„Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet… További indokai szerint a végrehajtani kívánt követelés érvényes „létre nem jöttére" vonatkozó keresete is megalapozatlan, mert a felperesek megfelelő tartalmú árfolyamkockázati tájékoztatásban részesültek. Tisztában voltak azzal, hogy az árfolyamváltozás kockázata nem korlátozott mértékben terheli őket, és tájékoztatást kaptak arról is, hogy ha a forint árfolyama gyengül, a törlesztőrészletek összege emelkedhet. Olyan körülmény, adat nem merült fel, amelyből a felperesek arra következtethettek volna, hogy az árfolyamkockázatnak felső határa lenne, vagy egyébként korlátozott volna.” (8)

 

„A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és megszüntette a felperesek elleni végrehajtást. Döntését azzal indokolta, hogy a II. rendű alperestől kapott tájékoztatásból csupán az állapítható meg, hogy a deviza alapú kölcsön alapján a felpereseket árfolyamkockázat viselése terheli. A felpereseknek adott tájékoztatás nem tartalmazza azt, hogy az árfolyamváltozás akár szélsőséges mértékű is lehet, annak felső korlátja nincs, és arra sem utal, hogy ennek alapján a kölcsön visszafizetése a felpereseknek súlyos gazdasági nehézséget okozhat.” (9)

 

(A bank) „tanúként meghallgatott munkatársa elmondta, hogy összehasonlították, elemezték a felperesekkel az alperes egyes hiteltermékeit, és nem adott olyan tájékoztatást a felpereseknek, hogy az árfolyamkockázatnak felső határa lenne, vagy korlátozott lenne. A felperesek tisztában voltak az árfolyamváltozással és az árfolyamkockázattal, a külön okiratba foglalt, általuk aláírt tájékoztatáson túl a lakossági ingatlanfedezetes hitelek szerződési feltételei között is szerepelt az, hogy a felperesek teljes mértékben maguk viselik az árfolyamváltozásból eredő kockázatot” (10)

 

(A Kúria indoklása.) „Az árfolyamkockázati tájékoztatást illetően a tényállás körében ismertetett okiratok állnak rendelkezésre, melyeken túlmenően az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás vizsgálata és értékelése során az egyéb bizonyítékoknak (például a tanúvallomásoknak) is fontos szerep jut, a jelen ügyben azonban a tanúk vallomása „általánosságokat" tartalmaz, az adott esetre vonatkozó tényeket, adatokat, konkrétumokat nem.

Nem állapítható meg tényként, hogy a felperesek kiegészítő tájékoztatást kaptak volna. A 2008. április 3-ai keltezésű kockázatfeltáró nyilatkozat 8. pontja meghatározta a devizakölcsön fogalmát, továbbá azt, hogy „a devizában nyilvántartott kölcsönök rendelkeznek [ ... ] néhány olyan jellemzővel, amelyek további költségeket és kockázatot jelenthetnek az üzletfeleknek. A devizában nyújtott forintban folyósított és törlesztett kölcsönöknél a kamat és az árfolyamváltozások hatásaként a deviza alapú kölcsönök havi törlesztő részlete a forint kölcsönöknél gyakrabban és nagyobb mértékben változhat."

A bíróság ezt a kockázatfeltáró nyilatkozatot tárta a meghallgatott tanúk elé, a tanúk nem nyilatkoztak úgy, hogy lett volna másik kockázatfeltáró nyilatkozat, illetve, hogy más, a leírtaktól eltérő szóbeli tájékoztatást kaptak volna a felperesek. (17)

 

A tájékoztatást tartalmazó okiratok tényállásban idézett szövege alapján a felperesek nem tudták felmérni az árfolyamkockázat gazdasági következményeit (C227/18. számú előzetes döntéshozatali ügyben született határozat 40. pontja]. A tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára és mértékére, de arra igen, hogy a tájékoztatásból a felperesek felismerhessék: a kölcsön visszafizetése rendkívül terhessé is válhat számukra. Azt pedig, hogy a felperesek, mint általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztók képesek voltak-e értékelni az árfolyamváltozás rájuk nézve esetlegesen hátrányos gazdasági következményeit, a releváns ténybeli eleinek összességére tekintettel kell megállapítani. (18)

 

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helytállóan mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy a II. rendű alperes által a szerződés megkötését megelőzően és a megkötésekor adott árfolyamkockázati tájékoztatás nem volt világos, nem volt átlátható, ebből következően az ezt tartalmazó szerződéses rendelkezés tisztességtelen. (19)

 

A megismételt eljárásban a felpereseknek pontosítaniuk kell a keresetüket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását illetően. pontosan meg kell határozniuk, hogy milyen jogkövetkezmény levonását kéri, elszámolás esetén tartozásukat milyen összegben tekintik fennállónak. A Kúria Konzultációs Testületének 2019. június 19-ei iránymutatásai alapot adnak a kereset pontosításhoz.

Megjegyzi a Kúria, hogy nincsen akadálya az érvényessé nyilvánításnak, ha a szerződés érvénytelenségének kizárólag az az oka, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses rendelkezés tisztességtelen, hiszen ebben az esetben az érvénytelenség oka kiküszöbölhető azáltal, hogy a fogyasztót mentesíti a bíróság a tisztességtelen kikötésből fakadó árfolyamkockázat viselése alól. (26)

 

Az elsőfokú bíróságnak a pontosított kereset alapján a szerződés érvénytelenségéről, továbbá az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásáról kell döntenie. A megismételt eljárás során nem lehet visszatérni az általános szerződési feltétel tisztességtelenségére, hiszen ebben háromfokú döntés született: az árfolyamkockázati tájékoztatásra vonatkozó szerződéses rendelkezést tisztességtelennek kell tekinteni. (27)

 

A megismételt eljárás során a bíróságoknak gondoskodniuk kell az eredetileg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának fenntartásáról. Annak meghatározása, hogy a fogyasztó milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére köteles (maximális árfolyam) bírói mérlegelés tárgya, azonban a felpereseknek meg kell határozniuk, hogy a végrehajtás korlátozását milyen összegre kérik. A szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a felek közötti elszámolás alapján kell meghatározni a felperesek által fizetendő összeget. (28)

 

Gfv.I.30.262 /2020 /20

 

Budapest, 2021. május 19.

Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke,

dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró,

dr. Varga Edit s.k. bíró