Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újabb két beadványt nem vizsgált érdemben az AB

2015.10.28

Részletek a két visszautasító végzésből:

 

IV/1194/2015.

 

Az indítványozó beadványában megjelölte azt a törvényi rendelkezést, amely az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapítja, kifejezetten kérte konkrét jogszabályi rendelkezés megsemmisítését, továbbá hivatkozott az Alaptörvény megsértett rendelkezésére. Az indítványozó ugyanakkor sem eredeti, sem újabb beadványaiban nem terjesztett elő Alaptörvényben biztosított joga sérelmét alátámasztó, alkotmányjogilag értékelhető indokolást az Elszámolási tv. támadott rendelkezésével összefüggésben. Az Alkotmánybíróság számos esetben, többek között a 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212] pontjában rámutatott, hogy: „[i]ndokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség”

 

Az Alkotmánybíróság továbbá megjegyzi a következőket. Az alkotmányjogi panasz jogintézményének célja valamely, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének orvoslása. Az Alkotmánybíróságnak következetes a gyakorlata a tekintetben is, hogy alkotmányjogi panaszt – bizonyos kivételekkel – csak valamely Alaptörvényben biztosított jog megsértése esetén lehet előterjeszteni. Az Alkotmánybíróság például a 3121/2015. (VII. 9.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) Indokolás [89] pontjában elvi éllel kimondta, hogy: „mindazok az indítványi elemek, melyek nem Alaptörvényben biztosított jog sérelmét állítják, hanem valamely államcél vagy egyéb alaptörvényi rendelkezés megsértésének megállapítására irányulnak, alkotmányjogi panasz keretében nem bírálhatók el”. Az indítványozó mind eredeti, mind újabb beadványaiban hivatkozott az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésének, az M) cikkének, az 1. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjának, valamint a 25. cikk (1) bekezdésének sérelmére is, azonban ezen – az Alaptörvény Alapvetés, illetve az Állam című részeiben található – rendelkezések nem tekinthetőek az Alaptörvényben biztosított jognak, így azokra alapított alkotmányjogi panasz benyújtására az indítványozónak nincs lehetősége.

Indítványozó: Tolnai Tibor

 

http://www.alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1267

 

 

IV/990/2015.

 

Az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó beadványai – az Alkotmánybíróság főtitkárának hiánypótlásai felhívása ellenére – csak részben felel meg Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglaltaknak. Az indítványozó beadványaiban megjelölte azt a törvényi rendelkezést, amely az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapítja, kifejezetten kérte konkrét jogszabályi rendelkezések megsemmisítését, továbbá hivatkozott az Alaptörvény megsértett rendelkezéseire. Az indítványozó ugyanakkor nem terjesztett elő alkotmányjogilag értékelhető, jogsérelmét alátámasztó indokolást az Elszámolási Tv. 3. § (2)–(3) bekezdései, a 4. § (2)–(6) bekezdései, az 5. § (1), (2), továbbá a (4)–(9) bekezdései vonatkozásában, illetve az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésének, az M) cikkének, az R) cikk (1) és (2) bekezdésének, a T) cikk (3) bekezdésének, az V. cikkének, a XX. cikk (1) bekezdésének, a XXII. cikk (1) bekezdésének, az 1. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjának, a 25. cikk (1) bekezdésének, a (2) bekezdés a)–d) pontjainak, továbbá a (3) bekezdésének sérelmével összefüggésben. Az Alkotmánybíróság számos esetben, többek között a 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212] pontjában rámutatott, hogy: „[i]ndokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség”.

 

Az Alkotmánybíróság továbbá megjegyzi a következőket. Az alkotmányjogi panasz jogintézményének célja valamely, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének orvoslása. Az Alkotmánybíróságnak következetes a gyakorlata a tekintetben is, hogy alkotmányjogi panaszt – bizonyos kivételekkel – csak valamely Alaptörvényben biztosított jog megsértése esetén lehet előterjeszteni. Az Alkotmánybíróság például a 3121/2015. (VII. 9.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) Indokolás [89] pontjában elvi éllel kimondta, hogy: „mindazok az indítványi elemek, melyek nem Alaptörvényben biztosított jog sérelmét állítják, hanem valamely államcél vagy egyéb alaptörvényi rendelkezés megsértésének megállapítására irányulnak, alkotmányjogi panasz keretében nem bírálhatók el”. Az indítványozó mind eredeti, mind újabb beadványaiban hangsúlyosan hivatkozott az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésének, az M) cikkének, az R) cikk (1) és (2) bekezdéseinek, a T) cikk (3) bekezdésének, az 1. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjának, a 25. cikk (1) bekezdésének, a (2) bekezdés a)–d) pontjainak, továbbá a (3) bekezdésének sérelmére, azonban ezen – az Alaptörvény Alapvetés, illetve az Állam című részeiben található – rendelkezések nem tekinthetőek az Alaptörvényben biztosított jognak, így azokra alapított alkotmányjogi panasz benyújtására az indítványozónak nincs lehetősége.

 

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz előterjesztésére akkor van lehetőség, ha alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

 

Az Elszámolási tv. 5. § (3) bekezdésének alkotmányosságát – a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára hivatkozás miatt – már vizsgálta az Alkotmánybíróság. Az Abh. Indokolás [117] pontjában kifejtette, hogy „[a]z Elszámolási Tv. támadott szabályai technikai jellegű rendelkezések, arról szólnak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztók közötti pénzmozgások milyen módon kerüljenek elszámolásra. Az a tény, hogy a jogalkotó egy, az általános szabálytól eltérő rendelkezéssel egy speciális, de egyébként a jogrendszerben nem eleve ismeretlen megoldást alkalmaz, nem teszi azt alaptörvény-ellenessé. A fogyasztó által megfizetett összeg minősítésének meghatározása, jelen esetben annak megváltoztatása nem minősül visszaható hatályú jogalkotásnak, ugyanis nem teszi a jogviszonyban szereplő egyik fél helyzetét sem terhesebbé. Ugyanakkor egy amúgy is bonyolult és összetett jogviszony megoldása amiatt, hogy a jogalkotó egyes részletszabályokban változtatásokat hajtott végre, önmagában még nem válik alaptörvény-ellenessé. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a tekintetben is elutasította.”

 

Az Elszámolási tv. támadott rendelkezései – mint ahogyan arra az Abh. Indokolás [117] pontja az 5. § (3) bekezdésével összefüggésben rámutatott – technikai jellegű szabályok. Azok célja a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti – a Tv. szerinti semmis szerződéses feltételek alkalmazása okán történő – elszámolás módjának meghatározása. A jogalkotó az Elszámolási tv.-nyel az érintettek, így az indítványozó érdekében határozta meg azokat a konkrét előírásokat, amelyeket a pénzügyi intézmények alkalmazni kötelesek éppen annak érdekében, hogy a fogyasztók jogos igényeiket érvényesíteni tudják. Az túlfizetésnek minősített pénzösszeg ugyanis vitathatatlanul a jogosult – így az indítványozó – tulajdonát képezi. Az Elszámolási tv. ugyanakkor ennek visszatérítését technikai jelleggel, egy még fennálló szerződés rendezése céljából szabályozza a polgári jog általános szabályainak megfelelően. Az indítványozó által felhozott érvek mindezek miatt nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.

Indítványozó: Töviskesné Dsupin Judit

 

http://www.alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1266

 

 

Folyamatban lévő ügyek (2015. október 20-i állapot):
 

1. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 3. §, 10. § és 15. §- a elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/1688/2015.

Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: IV/1287/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel, árfolyamkockázat

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

2. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. § és a 15. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be.Az alapügy száma: IV/1293/2015.

Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: IV/1287/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel, forintosítás

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

3. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 3. §, 10. § és 15. §- a elleni alkotmányjogi panasz. A  panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/1332/2015.

Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: IV/1287/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel, árfolyamkockázat

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

4. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. § és a 15. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be.Az alapügy száma: IV/1301/2015.

Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: IV/1287/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel, árfolyamkockázat

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

5. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2o14. évi LXXVII. törvény 3. §- a és 4. §-a elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/1687/2015.

Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: IV/1287/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel, árfolyamkockázat

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

6. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 3. §, 4. § és 5. §-a elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/990/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

7. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 1. §-a elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/1194/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel, a 2014. évi XL. törvény tárgyi hatálya

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

8. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-a elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/1287/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel, devizahitel átváltása

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

9. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 3. §, 10. § és 15. §- a elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/1296/2015.

Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: IV/1287/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel, árfolyamkockázat

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

10. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. § elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/2311/2015.

Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: IV/1287/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel, forintosítás

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

11. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. § elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma:IV/1984/2015.

Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: IV/1287/2015.

Az ügy rövid tárgya: árfolyamkockázat, devizahitel, forintosítás

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

12. A deviza alapú kölcsönszerződések forintosításával és elszámolásával kapcsolatos törvények elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/2514/2015.

Az ügy rövid tárgya: deviza

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

13. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 3. § 4. § 5. §- a elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt érintett magánszemély nyújtotta be. Az alapügy száma: IV/3014/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel

Az alapügy adatlapja, az anonimizált indítvány és az egyéb részletei itt érhetőek el >>

 

 

Áttekintés az Alkotmánybíróság által befejezett és folyamatban lévő devizahiteles ügyekről

http://www.alkotmanybirosag.hu/devizahiteles-ugyek-attekintes

 

Tehát következik az 1287-es ügy, melyhez elég sok panaszt csatoltak:

 

Jelen IV/01287/2015 ügyhöz egyesítve lett(ek) a következő ügy(ek): 

IV/01293/2015; IV/01296/2015; IV/01301/2015; IV/01332/2015; IV/01687/2015; IV/01688/2015; IV/01984/2015; IV/02311/2015

 

 

Kérelmem indoklásaként az alábbiakat adom elő:

1. 2008-ban felvett (CHF "alapú" hitel) 6.000.000,-HUF tőke, halasztott tőketörlesztéssel (I. tőketörlesztési idő 2018.év, II. tőketörlesztési idő 2021.év, és végtörlesztés 2026.év a hitellejártakor)

Az eltelt 7 év alatt 4.300.000,-HUF kamatot fizettünk késedelem nélkül. A tőke érintetlenségével.

 

A Ptk. 523.§ (1) törvény értelmezése alapján a hitelező meghatározott összeget az adós rendelkezésére bocsát, és ezt a rendelkezésre bocsátott összeget az adós kötelessége visszafizetni.

Tehát 6.000.000,-Ft kölcsönt kértünk és 6.000.000,-Ft kölcsönt kaptunk, ezért nem kérhet a bank vissza 11.000.000,-Ft kölcsönt + kamatot. 

 

Az egész AB panasz csupán két oldal!

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/00fcffec8da25134c1257ec000586314/$FILE/IV_1287_0_2015_inditvany.002.pdf/IV_1287_0_2015_inditvany.pdf