Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új elnöke van az Alkotmánybíróságnak

2015.03.03

Lenkovics Barnabás az AB új elnöke az AB honlapján „tette közzé" nézeteit (rádió és mti riportokra hivatkozva).

 

 

lenkovics-barnabas---foto.jpeg

 

 

 

"A törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ág kötelessége, hogy szükség esetén azonnali és hatékony intézkedéseket tegyen, az Ab feladata pedig, hogy meghúzza a jogalkotói mérlegelés, mozgástér alkotmányos kereteit, melyeken belül még jogállami lehet egy döntés." 

 

 

Véleményünk szerint a devizahitelezés kapcsán az AB korábban határozottan meghúzta a "jogalkotói mérlegelés és mozgástér" alkotmányos kereteit, azonban ezt a törvényhozás nem tartotta be. Ezt mutatja, hogy a meghozott törvényekkel kapcsolatban rekordszámú alkotmányjogi panasz érkezett és érkezik az Alkotmánybíróságra.

 

 

"A legutóbbi súlyos válság rendkívüli terheinek megosztása kapcsán azonban már egyre erősebb lett az a megfontolás, hogy elsősorban azok viseljék a kockázatos pénzügyi műveletekből fakadó károkat, akik addig e műveletek előnyeit élvezhették..."

 

 

Ez az állítás egybe cseng a devizahitelezés- és bankrendszer károsultjainak az elvárásaival.

A károkat a károkozónak kell viselnie, ez semmiképpen sem lehet megfontolás kérdése.

 

 

"Az Alkotmánybíróság csak azokkal az ügyekkel foglalkozhat, ahol van alapjogi, alkotmányos probléma. Ez az óvatosság fejeződik ki abban, hogy az alkotmányjogi panaszok 98 százalékát visszautasítja vagy elutasítja."

 

"Az új elnök beszélt arról is, hogy szeretné közelebb vinni az emberekhez az alkotmánybíráskodást és eloszlatni azt a testületről kialakult képet, hogy elefántcsonttoronyban ítélkezik."

 

 

A devizahitelezés során napvilágra került jogi és jogértelmezési problémák egy nagyon komoly válság jeleit mutatják. Nem zárkózhat el az érdemi vizsgálat elől az AB, az mögé bújva, hogy a panaszok 98 %-t elutasítja "óvatosságból". Ha az AB szeretne közelebb kerülni az emberekhez, ha szeretné elkerülni, hogy "elefántcsonttoronyban" ülő bíróknak tűnjenek, akkor fel kell vállalni, hogy neki áll a jelzett problémák (alkotmányjogi panaszok) megvitatásának. Az emberek megtették az első lépést, több száz alkotmányjogi panaszt nyújtották már be, itt a lehetőség hogy az „alkotmánybíráskodás közelebb kerüljön az emberekhez”. A közelítő lépés most az Alkotmánybíróságnál van.

 

 

Az alkotmánybíráskodásnak a társadalmi, gazdasági változásokkal együtt kell élnie, a problémákat követnie kell, az új kihívásokra új válaszokat kell adnia. 

 

 

Ezzel a hozzáállással teljes mértékben egyet tudunk érteni.  A problémákat már jelezték a devizahitelesek…

 

 

Az Alkotmánybíróság sem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati intézkedéseket…

 

 

Ez az öncenzúra teljes mértékben elfogadhatatlan! A hatalmi ágaknak egymást felügyelniük kell és nem behódolniuk egymásnak. Az AB-nek igenis feladata a meggondolatlan,  az igazságtalan, az erőfölényével visszaélőnek előnyös, a károsult fogyasztónak hátrányos, elfogadhatatlanul diszkriminatív, az európai fogyasztóvédelmi elvekkel ellentétes kormányzati intézkedések határozott és gyors megakadályozása.

 

 

A törvényhozónak az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetnie a szakszerűbb törvényelkészítésre, az előzetes hatásvizsgálatokra.

 

 

A devizahiteles törvények esetében nem volt szakszerű törvény előkészítés, nem volt társadalmi egyeztetés és nem volt hatásvizsgálat. Volt helyette Bankszövetség -  Kormány megállapodás.

 

 

Feladata van most az Alkotmánybíróságnak, lelkiismeretesen vizsgálnia kell az adósok alkotmányjogi panaszait. Meg kell vizsgálnia, hogy az Alaptörvényben rögzített nemes eszmék miként érvényesülnek a gyakorlatban.

 

Fokozott érdeklődéssel figyeljük az Alkotmánybíróság munkáját!

 

 

http://www.mkab.hu/sajto/sajtomegjelenes/lenkovics-barnabas:-a-jogallam-szakadatlan-tanulasi-folyamat

 

http://www.mkab.hu/sajto/sajtomegjelenes/lenkovics-barnabas:-az-alkotmanybirosag-feladata-hogy-merteket-tartson