Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Udruga Franak - Horvátország

2013.07.16

Felvettük a Horvát Udruga Franak érdekvédelmi szervezettel a kapcsolatot, miután megjelentek a híradások itthon is a nyert perükről.


franak-logo.jpg


Örültek a megkeresésünknek, mert úgy gondolták, hogy nem valós, amit a Wall Street Journal közölt. Ezt a következtetést abból vonták le, hogy az ő  jogászuktól is leközöltek a perről beszámoló cikkben egy idézetet, mely idézetnek a fele „teljesen értelmetlen” volt…

Ezért tőlünk, magyaroktól szerettek volna első kézből hallani, hogy milyen döntést is hozott valójában a Kúria.

 




Petra Rodik ismertette szervezetüket  és a pert . Ő jelenleg a Zágrábi Egyetem szociológia karán doktori képzésen vesz részt.

 

 

  petra-rodik.jpg

 

  

Az Udruga Franak szervezet 2011 Augusztusában jött létre, mikor a svájci frank alapú kölcsönök helyzete Horvátországban a mélyponton volt. Ma már 12 000 tagjuk van.

 

Horvátországban körülbelül 120 000 CHF kölcsönt adtak ki a bankok. Azóta rengeteg autóhitelt és a lakáshitelek egy részét is már visszafizették. Ma körül-belül  60 -70 000 élő lakáshitel van még folyamatban.  Az Udruga Franak szervezet véleménye szerint ez „nem normális” lakáshitel, mivel még ha el is adják a fedezetül szolgáló lakást vagy házat, akkor sem tudják visszafizetni az adósok a jelenlegi követelést. Továbbra is adóság marad a nyakukon és nincs a helyzetet kezelő magáncsőd törvény sem.  életben.

 

A Július 4-ei horvát ítélet egy elsőfokú ítélet melyet a zágrábi kereskedelmi bíróság, Radovan Dobronic bíró hozott meg. Az ítélet 150 oldal terjedelmű. Petra Rodik szerint, aki a Zágrábi Egyetem szociológia karán doktori képzését végzi, azért ítélték el első fokon a bankot bankokat, mert a svájci frank klauzulát nem magyarázta el a bank megfelelően és ezzel megszegte a fogyasztóvédelmi törvényt, illetve a szerződésbe az van írva, hogy a kamat mértéke változó. Viszont nem volt az meghatározva, hogy mi alapján változhat a kamat és a bankok saját üzleti érdekeiket figyelembe véve emelték a kamatot. Ezeket az okokat A kamatemelés okait azonban mindig titokban tartották és soha nem tették közzé megismerhetővé.

   

Ismertettük Petrával  a Kúria ítéletének előzményeit: a másodfokú ítéletet, a felülvizsgálati kérelmet és az árfolyamrés értelmezését. Majd a Kúria ítéletét magyaráztuk el, mely két részből áll: az első része általános, minden hasonló szerződésre vonatkozik, melyben megállapítja, hogy az árfolyamrés költség, ennek százalékos értékét fel kell tüntetni a szerződésben. Ha az árfolyamrés százalékos értéke nincs feltüntetve a szerződésben, akkor a szerződés semmis. Az ítélet második része erre az egy keresetre vonatkozik, és a semmisség lehetséges jogkövetkezményei közül azt választja a Kúria, hogy a szerződést érvényessé teszi azzal, hogy visszamenőleg kiegészíti a szerződést az árfolyamrés mértékével, mely1%.  Mivel a bank emelte az árfolyamrést 2008-ban, az ezen felül felszámolt rész az adósnak visszajár, ha a bank a költségnövekedést nem jogszabályszerűen végezte le. Ezt a jogszabályszerűséget a Kúria nem vizsgálta, az elsőfokú bíróságnak kell majd elvégeznie és meghatározni az adósnak visszajáró összeget.

 

 

Fészbuk oldaluk:

https://www.facebook.com/pages/Udruga-Franak/174578582607398?fref=ts%20;

 

Honlapjuk :

http://udrugafranak.hr/


Birinyi Nóra - Szabó József