Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Trócsányi manipulálta az Alkotmánybíróságot

2016.01.02

Néhány részlet és észrevétel Trócsányi miniszter úr véleményéről:

 

trocsanyi-ab-1287---kep.png

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/00FCFFEC8DA25134C1257EC000586314?OpenDocument

 

A Törvény 10. és 12. §-ával kapcsolatban azt is ki kell emelni, hogy a fennálló szerződésekbe történő jogalkotói beavatkozásra a clausula rebus sic stantibus elve alapján került sor. Ennek lényege, hogy a jogalkotó mindkét fél érdekeit figyelembe véve hajtott végre egy olyan tartalmú szerződésmódosítást, amely egyrészt megváltoztatta a fennálló tartozás pénznemét (forintra váltotta azt), másrészt pedig ehhez egy alacsonyabb kamatszint is járult. A hitelezői oldalon a nyitott deviza pozíciók zárása volt az az alkotmányos szempontból is meghatározó érdek, amelyre a jogalkotónak figyelemmel kellett lennie. A hitelintézeteknek ugyanis mielőbb zárniuk kellett a nyitott deviza pozícióikat, amelyhez elengedhetetlen volt a még fennálló deviza alapú szerződésekből származó követelések minél nagyobb arányú forintra váltása. Ennek elmaradása vagy késedelme olyan rendszerszintű kockázatot jelentett volna Magyarország számára, amely többek között a forint jelentős gyengülését - és ennek következtében a deviza alapú szerződések adósai helyzetének jelentős romlását - vonta volna maga után.

 

A hitelezői oldalon lévő bankok saját döntésük volt 2001 és 2009 között, hogy nyitott devizapozíciót hoznak létre, vagyis a CHF (elszámolású) kölcsönök nyújtásához nem gyűjtenek CHF-betéteket és nem bocsátanak ki CHF-kötvényeket. A bankoknak így forint kötelezettségük volt és CHF követelésük. A bankoknak a veszélyes árfolyamromlás kizárólag a forint erősödése lett volna. Azonban a bankok semmilyen nyitott deviza pozíciót nem tarthattak fenn, ezt zárniuk kellett. A nyitott pozíció zárása leginkább deviza swap ügylettel történt:

 

„1.3.1. deviza- és devizaalapú hitelek nyújtása FX-swap ügyletek felhasználásával

Az elmúlt években megfigyelhető volt az a gyakorlat, hogy a bankok a deviza-, illetve devizaalapú hitelezés egy részét belföldi devizában vagy más külföldi devizában denominált forrásokból finanszírozták.”

A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata 2010. november

http://mek.oszk.hu/12100/12185/12185.pdf

 

A hitelezői oldalon lévő bankok elegánsan megszabadulhattak volna a nyitott devizapozíciótól, ha engedik a lakosságot 180 forinttal végtörleszteni 2011 végén, 2012 elején. Azonban nem csak hogy nem éltek ezzel a lehetőséggel, kartellt alkotva mindent elkövettek, hogy a lakosság maradjon a deviza elszámolású kölcsönökben.

 

Trócsányi miniszter úr álláspontja teljesen megalapozatlan.

 

Ha 10-15 éven keresztül a bankok nyitott deviza pozíciója nem volt „alkotmányos szempontból is meghatározó érdek” akkor az most mitől az?

 

Az külön vizsgálatot érdemel, hogy azok az EUR banki befektetések melyek eddig a CHF elszámolású kölcsönök forrásai voltak, azok ezentúl a forint elszámolású kölcsönök forrásai maradnak-e? Mert ha igen, akkor a bankoknak továbbra is nyitott deviza pozíciójuk marad. Tavasszal már elérhetők lesznek a bankok éves beszámolói és választ kapunk erre a kérdésre.

 

 

A deviza és a devizaalapú hitelkonstrukciók kivezetésével összefüggésben a jogalkotó az átváltási árfolyam meghatározása során figyelembe vette, hogy a Kúria a jogegységi döntésében arra a következtetésre jutott, hogy az árfolyamkockázat az érvényes szerződések esetén a hiteladóst terheli, másrészt azt is tekintetbe vette, hogy a deviza és devizaalapú hitelek kamata mindig is jóval alacsonyabb volt, mint az ugyanabban az időpontban azonos hitelcélra nyújtott forinthiteleké. Ennek következtében a deviza, illetve a devizaalapú hitelek forintosítása nem járhatott olyan közvetett hatással, hogy a forinthitelesek méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerüljenek a deviza, illetve a devizaalapú hitelek adósaihoz képest. A Törvény javaslatban rögzített, forintosításra irányadó árfolyamok ezt a szempontot is érvényesítették.

 

Ismételten olvassuk el Trócsányi miniszter úr idézetét:

„a Kúria a jogegységi döntésében arra a következtetésre jutott, hogy az árfolyamkockázat az érvényes szerződések esetén a hiteladóst terheli, másrészt azt is tekintetbe vette, hogy a deviza és devizaalapú hitelek kamata mindig is jóval alacsonyabb volt, mint az ugyanabban az időpontban azonos hitelcélra nyújtott forinthiteleké.”

Olvassuk el teljes szövegkörnyezetben a hivatkozott jogegységi döntést:

 

2/2014.PJE

A Kúria Polgári Kollégiuma a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések (értve ezalatt a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseket) egyes rendelkezéseinek - a 6/2013. PJE által el nem bírált - tisztességtelensége tárgyában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény. (Bszi.) 34. § (4) bekezdésének b) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében meghozta a következő

jogegységi határozatot:

1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

http://www.lb.hu/hu/joghat/22014-szamu-pje-hatarozat

 

 

Mit hagyott ki Trócsányi miniszter úr a véleményéből? A lényeget:

 

„Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

 

Trócsányi miniszter úr azonban nagyon is tisztában van a valós helyzettel, nem tudatlan Ő, hanem manipulálni akar. Van egy kifejezés, mely kiemelkedően fontos:

 

„a Kúria a jogegységi döntésében arra a következtetésre jutott, hogy az árfolyamkockázat az érvényes szerződések esetén a hiteladóst terheli”

 

 Pontosan ez a lényeg! Az árfolyamkockázat, pontosabban a forintromlásból eredő költségnövekedés, törlesztőrészlet növekedés akkor terheli az adóst, ha a kölcsönszerződés érvényes!!!!

 

Trócsányi miniszter úr arra nem tér ki, hogy mi a helyzet akkor, ha a bankok szándékosan félrevezető tájokoztatást adtak az ügyfeleiknek, a fogyasztóknak az árfolyamkockázattal kapcsolatban.

 

Trócsányi miniszter úr azt a tényt is elhallgatja, hogy a bankok ügyfelei azért választották a deviza elszámolású kölcsönöket, mert forintkölcsön felvételére nem voltak jogosultak, nem volt annyi jövedelmük, hogy felelősen vállalni tudják a mesterségesen magasan tartott forintkölcsön-kamatlábakból adódó magas törlesztőrészletek fizetését. Azt fejtegetni hogy a szándékosan félrevezetett devizaadósok „jobban járnak” mint a forintkölcsönnel rendelkezők teljesen értelmetlen. Egy célja lehet csak, feszültséget kelteni a lakosság között.

 

 

A fennálló szerződésekbe való beavatkozásra az Alkotmánybíróság korábbi döntései alapján került sor. Az Alkotmánybíróság a 8/2014. (III. 20.) AB határozatának [90] pontjában - hivatkozva a 32/1991. (VI. 6.) AB határozatban foglaltakra - arra mutatott rá, hogy különösen a hosszú évekig fennálló szerződési viszonyokra a jelentős gazdasági - esetleg politikai -, pénzügyi és egyéb társadalmi változások számottevő hatást, lényegi befolyást gyakorolnak. A szerződéskötéskor előre nem látott körülmények ugyanis lényegesen megváltoztathatják a szerződő felek helyzetét, a jogok és kötelezettségek arányát, és valamelyikük számára rendkívül terhessé vagy egyenesen lehetetlenné tehetik a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartását, illetőleg a szerződés teljesítését. Ezekben a rendkívüli változást előidéző esetekben a törvények lehetővé teszik, hogy az egyes egyedi jogviszonyokba a bíróság beavatkozzon, és módosítsa, a megváltozott körülményekhez igazítsa a tartós, hosszú lejáratú szerződések eredeti tartalmát.

 

A szerződéskötéskor a bankok tisztában voltak azzal, hogy a forint tartós és nagymértékű gyengülése várható a közeljövőben. Ezekre a tényekre a napjainkban elinduló perekben derülhetne fény a bizonyítási eljárások keretében.

 

A Kormány és a Bankszövetség megállapodásában arra törekszik, hogy az becsapott és félrevezetett adósok ne perelhessék a bankjukat. Trócsányi miniszter úr a Kormány tagjaként eleget tesz a Kormány-Bankszövetség  megállapodásának.

 

Törekvésében attól sem riad vissza, hogy manipulálja az Alkotmánybíróságot valótlan állításokkal, és csonka idézetekkel.

 

Véleményem szerint nem helytálló az indítványozók azon állítása, hogy a Törvény az árfolyamváltozás terheit véglegesen és minden körülmények között a hiteladósokra hárította, mert az árfolyam meghatározásánál a 10. § szerinti módszertan az a) és ab) pont szerinti árfolyam közül a fogyasztók számára kedvezőbb devizaárfolyamot rendelte alkalmazni, és ezt a közgazdasági döntést a jelenlegi devizaárfolyamok is igazolták, nemzetközi pénzügyi intézmények által is elismert módon. A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak bizonyította, hogy a jogalkotó a fogyasztókat a jövőbeli, kiszámíthatatlan árfolyamváltozásoktól óvta meg.

 

Az adósok és a pénzintézetek közti vitában független és felkészült Bíróságnak kell döntenie. Olyan Bíróságoknak, melyek függetlenek a Kormány-Bankszövetség megállapodástól.

 

Előzmény:

 

 

Iktatószám:XX-1/03416-1/2015

Tisztelt Uram!

 



Elektronikus úton megküldött megkeresésére válaszolva az alábbiakban
tájékoztatom.



A IV/1287/2015. ügyszámon nyilvántartott indítvány alapján indult ügyben
érkezett igazságügyi miniszteri véleményt honlapunkon közzétettük. Az
alábbi linken érhető el, az anonimizált indítvány (pdf) menüpontnál,
IV_1287_16_2015_IM_allasfoglalas.pdf filenév alatt.


http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/00FCFFEC8DA25134C1257EC000586314?OpenDocument


Üdvözlettel:


Bitskey Botond Dr.
főtitkár

 

2015. december 31. 11:57
 

 

Az Alkotmánybíróság eleget tett kérésünknek, amikor közzé tette a honlapján Trócsányi miniszter úr véleményét.

 

 

Tisztelt Lenkovics Barnabás Elnök úr!

 

 

 

Az Alkotmánybíróság 2015. december 01.-én hozott döntést a IV/1287/2015 számú ügyben (33/2015. (XII. 3.) AB határozat). Egészen különleges eljárás volt, hiszen összesen 744 ügyet vont össze az Alkotmánybíróság. Az eljárás során figyelembe vették az igazságügyi miniszter véleményét is. Részletek a határozatból:

 

 

[8] A benyújtott alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság az Abtv. 58. § (2) bekezdése alapján egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.


[9] Az Alkotmánybíróság az ügyben az Abtv. 57. § (2) bekezdése alapján beszerezte az igazságügyi miniszter ­véleményét.

 

[46] Az adósok védelme mellett a jogalkotói beavatkozás másik célja – az igazságügyi miniszter Alkotmánybíróságnak megküldött véleménye alapján – a hitelezők védelme volt: a hitelezők oldalán a nyitott deviza pozíciók zárása volt az az alkotmányos szempontból meghatározó érdek, amelyre a jogalkotónak figyelemmel kellett lennie. A hitelezőknek ugyanis mielőbb zárniuk kellett a nyitott deviza pozícióikat, amelyhez elengedhetetlen volt a fennálló deviza alapú szerződésekből származó követelések minél nagyobb arányú forintra váltása. Tehát a kötelező forintosítás egyik célja – a fogyasztók védelmén kívül – a hitelezők kitettségének a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése is volt. A hitelezők védelmén keresztül pedig – közvetve – a betétesek védelme is kimutatható. 


[47] A forintosítás elmaradása vagy késedelme – a deviza és deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések nagy száma és a hitelállomány nagysága miatt – Magyarország számára már rendszerszintű kockázatot jelentett. E helyzet felszámolása nélkül a forintárfolyam további jelentős gyengülésétől kellett tartani, ami az adósok helyzetének további elnehezülését vonta volna maga után.

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/00FCFFEC8DA25134C1257EC000586314?OpenDocument

 


 

Az igazságügyi miniszter véleménye nem található sem az Alkotmánybíróság, sem a Kormány honlapján. Kérjük küldjék el számunkra az igazságügyi miniszter véleményét, melyre a határozatukban hivatkoznak.


 


 

Tisztelettel:

 

 

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

2015. december 28. 14:38