Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tisztelt MTI! - 2015.07.26.

2015.07.26

Tisztelt MTI!

A saját alkotmányjogi panaszon ügyében döntött az Alkotmánybíróság, melyről az MTI is beszámolt 2015.07.17.-én, pénteken 17:52-kor.


Mint érintett kérem, hogy az alábbi közleményt tegyék közzé az MTI hírei között:


--------------------------------          --------------------------------


A IV/810/2015 számú alkotmányjogi panaszt benyújtó személy MTI közleménye
 
 

Az Alkotmánybíróság a 3147/2015. (VII. 24.) határozat meghozatala után MTI közleményt adott ki, mely alkalmas több millió érintett állampolgár félrevezetésére.

 

Az Alkotmánybíróság 97 másik alkotmányjogi panaszt csatolt a beadványomhoz, azonban ezek közül egyik sem ismerhető meg az AB honlapján, mivel az AB törvénysértő módon ezeket nem tette elérhetővé.
 

 

Egy koncepciós eljárásnak vagyunk mindannyian a szemtanúi és elszenvedői, mely során az AB úgy válogatott a tények között, ahogy az elérendő cél megkívánta, úgy minősítette véleményeket tényekké, ahogy az elérendő cél megkívánta.

 

Nem szabad akarat, önkéntes és szándékos döntés miatt maradtak százezrek a deviza elszámolású kölcsönök fogságában 2012 elején, hanem azért mert egyrészt nem megfelelő törvény született a végtörlesztésre, másrészt a bankok hátráltatták a forintkölcsönök felvételének folyamatát, harmadrészt a bankok megemelték a kamatokat. Több mint tízezren fordultak a PSZÁF-hez panasszal, melynek hatása több mint 130 millió forint bírságot szabott ki a PSZÁF.  A GVH pedig 11 pénzintézetre összesen 9,5 milliárd forint bírságot szabott ki tiltott piaci egyeztetetés, egyidejű kamatláb emelés, kartell miatt.

 

A devizahitelesek egy homogén, egységes csoportot alkotnak, kizárólag a parlament által hozott önkényes, diszkriminatív törvények miatt beszélhetünk most fix árfolyamon végtörlesztettekről, kényszer-forintosítottakról és jelenleg is forintosításra várókról. Miként az AB döntése tartalmazza, létezik a szerződésüket kedvezményes árfolyamú végtörlesztéssel önként megszüntetők csoportja illetve a szerződésüket törvény forintra módosítók csoportja.

 

Valójában a devizahitelesek egy csoportot alkotnak, mivel a bankok mindenkit „becsaptak és megtévesztettek” az árfolyamkockázat kapcsán – ahogy Rogán Antal mondta a Parlamentben 2011. szeptemberében. A valós árfolyamkockázat ismeretében nem igényelték volna milliók a biztonságosnak bemutatott devizahitelt a bankoktól. Az egyre romló forint árfolyama mindenkire kivétel nélkül hatott, drasztikusan emelkedtek a törlesztő részletek. A devizahitelesek ezen a téren is homogén csoportot alkotnak.

 

Közismert, hogy akik jelentős banki megtakarítással rendelkeztek, akik eladható ingatlannal rendelkeztek, azok menekülhettek meg javarészt, a kedvezményes 180 forintos árfolyamon, a CHF elszámolású kölcsönüktől, illetve kisebb arányban azok, akik forint kölcsönt tudtak felvenni a bankok trükközései és törvénysértései ellenére, esetleg a család, a baráti kör dobta össze a végtörlesztéshez szükséges pénzt.

 

Alkotmányosan a törvények megszületésekor kellett volna megállapítania a törvény előterjesztőjének, hogy milyen különböző érintett csoportok vannak és a különböző csoportok milyen törvény miként módosítja a kölcsönszerződést illetve milyen lehetőséget biztosít. Akkor kellett volna megállapítani, hogy homogén csoportról van szó? Azért, mert a törvény adta lehetőséggel százezrek nem tudtak élni a homogén csoporton belül,  utólag nem lehet megállapítani, hogy végül is „több csoport van, a devizahitelesek nem alkotnak homogén csoportot”.

 

Semmiképpen sem beszélhetünk arról, hogy 2011 vége és 2012 eleje között százezrek döntése az volt, hogy továbbra is vállalják az árfolyamkockázatot a 180 forintos végtörlesztés helyett. Ez számukra kényszer volt, törvény általi diktátum hatása.
 
Szeretném egy hasonlattal megvilágítani, hogy mi is történt. Jeleztem az AB felé, hogy problémát látok, mivel 2+2 nem egyenlő 6-tal. Az AB viszont közölte, hogy a 6 helyes eredmény, mivel 3+3 egyenlő 6-tal. Vagyis nincs semmi probléma, a panaszom és az eltitkolt tartalmú 97 másik panasz az Alkotmánybíróság által elutasítva. Elutasítva úgy, hogy a panaszokban felvetett problémák gyökerére az AB egyáltalán nem reagált.

 

Továbbra is állítom, nincs olyan ésszerű ok, mely indokolná az devizaadósok közötti különbségtételt. Állítom, a forintosítási törvényben szereplő árfolyamot diszkriminatív módon határozta meg a jogalkotó. Ismét közlöm, mint tény, hogy a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés és a forintosítási törvény benyújtása között a „körülmények”, a CHF árfolyama nem változott számottevően. Tény, hogy a forintosítási árfolyam a Bankszövetség - Kormány paktum eredménye, tény, hogy kivétel nélkül az összes parlamenti párt elutasította, nem csak az érintettek.
 
 

Sajnálatos még, hogy az AB jogszabály ellenesen alkalmazza a tartozás szót, sajnálatos, hogy átváltást írnak, miközben csupán átszámolásról lehet szó. Mint tudjuk a Kúria döntéséből, nincs semmilyen pénzváltás a deviza elszámolású kölcsönöknél.
 
 

Szabó József a IV/810/2015 ügyszámú panasz benyújtója
 

--------------------------------          --------------------------------

Háttér információk
 
Az MTI beszámolója:
http://www.alkotmanybirosag.hu/sajto/sajtomegjelenes/az-mti-beszamoloja-az-alkotmanybirosag-harom-friss-hatarozatarol
 
 
A határozat az 1175. oldaltól.
http://www.alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ab_2015_17_alairt.pdf
 
A panasz adatlapja:
 
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E690750DFCBB50ABC1257E19005852F0?OpenDocument
 
A panasz szövege:
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/e690750dfcbb50abc1257e19005852f0/$FILE/IV_810_0_2015_inditvany.002.pdf/IV_810_0_2015_inditvany.pdf
 


Üdvözlettel:

Szabó József

 

 

 

810---nemhomogen---kep.png