Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Terelnek bennünket törvényekkel és jogegységi határozatokkal

2014.08.24

GONDOLJUK VÉGIG: 

 

 

A 2/2014 PJE szerint csak egyedileg meg nem tárgyalt szerződési pontot lehet tisztességtelenség miatt bíróságon támadni.

 

Az első devizahiteles törvény összevontan ÁSZF néven nevezi a törvényben az ÁSZF-t és az ÁSZF-n kívüli egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket.

 

Ez a törvény vélelmezi, hogy minden ÁSZF-ben tisztességtelen a kamatemelés (stb.) lehetőségét biztosító szerződési kikötés.

 

A bankoknak (stb) önvizsgálatot kell folytatniuk és jelentést kell készíteniük a MNB részére.

 

A bankoknak (stb.) joguk van perelni a törvényi vélelmezés miatt a Magyar Államot.

 

Ebben a perben kizárólag csak ezt lehet (tisztességes-e a szerződési kikötés) vizsgálni, semmi mást.

 

A banknak az adóssal (fogyasztóval) külön (később megalkotandó) törvény szerint kell elszámolni.

 

Amíg a bank-állam per zajlik, minden egyedi (adós által indított) per felfüggesztésre kerül.

 

A 6/2013 PJE alapján, amit az Országgyülés törvénnyel rendezett , azt a problémakört később bíróságon nem lehet beterjeszteni, bíró ebben döntést már nem hozhat. A törvény visszamenőleg is megváltoztathatja a szerződést.

 

Az első devizahiteles törvény nem terjed ki az egyedileg megtárgyalt szerződési pontokra, viszont ezek nem is támadhatóak tisztességtelenség miatt. A törvény rendezi a kamatemelés (stb.) problémakörét, ezért ezt a folyamatban lévő perekből majd ki kell húzni.

 

Az Alaptörvény szerint a jogegységi határozat kötelező a bíróságora

 

Szerencsére az Alaptörvényben van más is......

 

 

Most már világos, miként fognak lezárni nagyon rövid időn belül (akár 60 napon belül) több mint 10.000 devizahiteles pert (azokat is, melyek már 3-4 éve folynak): jogegységi határozatokkal és törvényekkel.

 

Mint egy labirintusban, behatárolják, hogy merre mehessünk, lassítják haladásunkat (míg épülnek a határoló jogi falak), azért hogy ne érhessünk el az Igazsághoz.

 

labirintus-fej.jpg

 

A jogegységi kötelező a bíróságoknak, amit meg már törvény megoldott nem lehet per tárgya. A megmentett devizahitelesek meg legyenek boldogok, hogy az állam fáradtságos munkával, időt és pénzt nem kímélve megmentette őket.

 

ITT VANNAK A JOGSZABÁLYOK:   

 

5. § (1) A pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül meg kell vizsgálnia a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket (a továbbiakban együtt: ÁSZF), melyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés.

2014. évi XXXVIII. törvény

 

A Ptk. 209. § (1) bekezdése értelmében: „tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.” E rendelkezésből következően egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel nem minősülhet tisztességtelennek.

2/2014 PJE  III.1.

 

 

 4. § (1) Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével

2014. évi XXXVIII. törvény

 

 

 

5. § (2) A pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül be kell jelentenie a Felügyelet részére valamennyi (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötést tartalmazó ÁSZF-et, és nyilatkoznia kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses kikötést tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e. A bejelentéshez a Felügyelet részére mellékelni kell a szerződéses kikötéssel érintett szerződések azonosítási számát és az érintett szerződés alapján fennálló követelések összegét.

2014. évi XXXVIII. törvény

 

 

 

6. § Ha a pénzügyi intézmény a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az általa alkalmazott valamely ÁSZF tartalmaz olyan szerződéses kikötést, mely esetében a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel vélelmezni kell a szerződéses kikötés tisztességtelenségét, de a pénzügyi intézmény álláspontja szerint a szerződéses kikötés tisztességes, a vélelem megdöntése iránt a 6. alcímben foglalt szabályok szerint polgári peres eljárást indíthat.

2014. évi XXXVIII. törvény

 

 

 

11. § (1) A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés a 4. § (1) bekezdése szerint tisztességes-e.

(2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés nem felel meg a 4. § (1) bekezdés szerinti bármelyik feltételnek, és ezért a szerződéses kikötés tisztességtelen, a keresetet elutasítja.

(3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés megfelel a 4. § (1) bekezdés szerinti valamennyi feltételnek, megállapítja, hogy a szerződéses kikötés tisztességes és ezért érvényes.

2014. évi XXXVIII. törvény

 

 

 

4. § (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.

2014. évi XXXVIII. törvény

 

 

 

 

16. § A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti - a 6. alcímben szabályozott per kivételével - azt a peres eljárást, amelynek a tárgya részben vagy egészben a 3. § (1) bekezdése vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval szemben. A bíróság a felfüggesztés tárgyában tárgyaláson kívül is határozhat. Az eljárás felfüggesztésére a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

2014. évi XXXVIII. törvény

 

 

 

 

 

 

 

 

     A Ptk. 241. §-a alapján a bíróság kivételes esetekben, csak az egyes egyedi jogviszonyokban módosíthatja a felek között létrejött szerződést. A Ptk. 226. § (2) bekezdése értelmében viszont jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen megváltoztathatja. A társadalmi méretű, azonos hatású változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit az egyes peres eljárások keretei között szinte lehetetlen kielégítő módon megoldani. Ha erre az igazságszolgáltatás mégis rákényszerül, a megoldások szükségszerűen eltérőek lesznek, figyelemmel a bírói mérlegelés lehetőségére. A nagyszámú jogvitát eredményező társadalmi problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, figyelemmel annak időigényes és nem költséghatékony voltára, szemben a jogalkotási lehetőséggel, amely célszerű és legitim eszköze társadalmi problémák kezelésének. Ha a jogalkotó a Ptk. 226. § (2) bekezdése alapján a szerződéseket a körülmények lényeges megváltozása miatt módosítja, ennek során mérlegelni tudja a felek érdekeit és figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.

     Ha a jogalkotó a társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit jogszabályi eszközökkel rendezte (pl. végtörlesztés, árfolyamrögzítés), a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja. A jogszabályokkal érintett szerződések tekintetében egyedi esetekben a bírói konkrét módosítás azt eredményezné, hogy a jogszabályi formában megjelenő össztársadalmi mérlegelést az egyedi bírói döntések felülírnák, ami megbontaná a jogalkotó által szándékolt egyensúlyt. Ha a jogalkotó az indokolt körben – a legszélesebb mérlegelés eredményeként – a szerződésmódosítást jogszabállyal elvégezte, a bírói szerződésmódosítás ugyanebben a körben kizárt.

6/2013 PJE  III.7.

 

 

 

 

 

 

A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

Alaptörvény 25 cikk (3))

 

 

 

 

 

 

„…várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam és újraindulhatnak az adósok és pénzügyi intézmények közti - erre a néhány hónapra felfüggesztett - egyedi perek, amelyek akkor már rövid időn belül konkrét elszámolással lezárulhatnak.” 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/a-sajat-pereink-lezarasa----60-napon-belul----a-felfuggesztes-utan-.html

 

 

 

 

 

 

 

9. Az alkotmányjogi panasz

26. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán

a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és

b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

2011 évi CLI törvény

 

 

 

 

Az Alkotmánybíróság

(2) Az Alkotmánybíróság

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;

3) Az Alkotmánybíróság

b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;

Alaptörvény24. cikk

 

   

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

Alaptörvény XXV. cikk

 

   

 (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti

Alaptörvény XXVIII. cikk

 

 

 

 

 

 

 

NEMZETI HITVALLÁS

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

 

 

M) cikk

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

 

 

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

 

XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

 

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.