Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szlovákia: a THM 95,6% volt, azonban nem szerepelt THM a szerződésben

2014.10.11

Részletek az Európai Unió Bíróságának végzéséből

 

A C-76/10 ügy 

 

 

 

A történet:

 

A körülbelül havi 370 euró rokkantnyugdíjban részesülő, mozgássérült I. Korčkovská 2008. február 26‑án hitelszerződést kötött a Pohotovosť‑nál, amely szerződés általános feltételei a következőket tartalmazták.

 

A felvett összeg 20 000 SKK (663,88 euró) volt,

a hitelköltségek pedig 19 120 SKK‑t (634,67 eurót) tettek ki.

 

I. Korčkovská a tőketartozást és a költségeket egy év alatt, 3260 SKK (108,21 euró) havi részletben volt köteles visszafizetni.

 

A kérdéseket előterjesztő bíróság szerint ily módon az ehhez a hitelhez kapcsolódó THM 95,6% volt, THM‑ként azonban semmi nem szerepelt a Pohotovosť társaság által nyújtott kölcsönök általános feltételeiben, sem a megkötött kölcsönszerződésben.

 

 Az általános feltételek 4. cikke értelmében a hitel teljes összege azonnal behajthatóvá válik, ha az adós két egymást követő részlettel – legalábbis részben – késedelembe esik.

 

Ezen túlmenően, erre az esetre az említett általános feltételek 6. cikke előírja az esedékes összeg 0,25%‑ának megfelelő és a tartozás esedékességének napjától végleges rendezésének napjáig felszámított napi késedelmi kamat megfizetését.

 

Az ehhez hasonló kötbér ily módon 91,25%‑os éves kamatnak felel meg.

 

Márpedig a kérdéseket előterjesztő bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy – a szlovák jog értelmében – a polgári ügyekben késelemi kamatok formájában előírt kötbérek nem haladhatják meg az Európai Központi Bank által jelenleg 1%‑ban rögzített és 8%‑kal növelt, azaz összesen 9%‑os referencia‑kamatlábat.

 

Mivel I. Korčkovská két egymást követő havi részletet nem fizetett meg, a Pohotovosť 2008. október 9‑én a Stály rozhodcovský súdhoz fordult, amely 2008. november 3‑án választottbírósági ítéletet hozott, amelyben kötelezte az érdekeltet, hogy a társaság részére fizessen meg

48.820 SKK (1.620,53 euró) összeget, valamint

39.120 SKK (1.298,55 euró) összegű késelemi kamatot és

  9.928 SKK (3.29,55 euró) összegű költségeket.

 

Ez az ítélet 2008. december 15‑én emelkedett jogerőre, és ugyanazon év december 18‑án vált végrehajthatóvá.

Az említett ítélet alapján 2009. március 9‑én a bírósági végrehajtó 3467 euró összegre vonatkozóan végrehajtás lefolytatására irányuló végzést kért az Okresn ý súd Stará Ľubovňától (ólublói kerületi bíróság).

 

Ez a bíróság 2009. július 31‑i végzésével arra való hivatkozással függesztette fel a végrehajtási eljárást, hogy az a végrehajtási eljárás felperese jogi képviselőjének – 94,61 euró összeget meghaladó – költségeit, valamint az 1298,52 euró összegre 2008. július 21‑től a kölcsön visszafizetésének időpontjáig számított 0,25%‑os napi késedelmi kamat megfizettetését illetően a közerkölcsbe ütközik.

 

 

 

A döntés

 

Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy az alapeljárásbelihez hasonló körülmények esetén valamely fogyasztói hitelszerződésben a THM feltüntetésének elmulasztása – és amelynek feltüntetése a 87/102 irányelv kontextusában alapvető fontossággal bír – döntő tényező lehet a nemzeti bíróság által arra irányulóan végzett elemzés keretében, hogy a 93/13 irányelv 4. cikke értelmében világos és érthető‑e a THM‑et fel nem tüntető fogyasztói hitelszerződésnek a kölcsön költségével kapcsolatos valamely feltétele.

Ha nem ez a helyzet, úgy a bíróságnak lehetősége van arra, hogy hivatalból értékelje azt, hogy – az e szerződés megkötését kísérő összes körülményre tekintettel – a THM valamely szerződésnek a hitel költségével kapcsolatos feltételében való feltüntetésének elmulasztása az említett feltételnek a 93/13 irányelv 3. és 4. cikke szerinti tisztességtelen jelleget kölcsönözhet‑e.

Mindazonáltal – az említett szerződésnek a 93/13 irányelv tekintetében történő értékelésére biztosított lehetőség ellenére – a 87/102 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára, hogy hivatalból alkalmazza az ezen utóbbi irányelv 4. cikkét a belső jogba átültető és azt előíró rendelkezéseket, hogy valamely fogyasztói hitelszerződésben a THM feltüntetésének elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy a nyújtott hitelt kamat‑ és költségmentesnek kell tekinteni.

 

 

„valamely fogyasztói hitelszerződésben a THM feltüntetésének elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy a nyújtott hitelt kamat‑ és költségmentesnek kell tekinteni.”

 

 

 c-76-10-kep.png

 

 

Alkalmazott uniós irányelvek:

 

 

»fogyasztó«:

olyan természetes személy, aki az irányelv hatálya alá tartozó ügyletek során olyan célból jár el, amely saját kereskedelmi vagy szakmai tevékenységi körén kívül esik; 

 

 »a fogyasztónak nyújtott hitel teljes költsége«:

mindaz a költség, ideértve a kamatokat és egyéb költségeket, amelyeket a fogyasztónak a hitellel kapcsolatban meg kell fizetnie;

 

»éves, százalékban kifejezett hiteldíj«:

a fogyasztónak nyújtott hitel teljes költsége a megadott hitelösszeg éves százalékában kifejezve, és az 1a. cikk szerint kiszámítva.”

 

 A hitelszerződést írásba kell foglalni. A fogyasztó az írásba foglalt szerződésből egy példányt kap.  Az írásba foglalt megállapodás tartalmazza:

-      az éves hiteldíj mértékének meghatározását;

-      azokat a feltételeket, amelyek mellett az éves hiteldíj módosítható.

-      a fogyasztónak a hitel visszafizetése érdekében teljesítendő, továbbá a kamatok és más költségek fizetésére vonatkozó kifizetései összegének, számának, gyakoriságának vagy időpontjának kimutatása; lehetőség szerint e kifizetések teljes összegét is feltüntetve;

-       költségtételek kimutatása, azoknak a szerződéses kötelezettségek megszegésével kapcsolatos kiadásoknak a kivételével, amelyeket nem vettek figyelembe az éves, százalékban kifejezett hiteldíj számításánál, de amelyeket a fogyasztónak bizonyos körülmények között meg kell fizetnie, egy olyan kimutatással, ami tartalmazza ezeket a körülményeket. Ahol e tételek pontos összege ismert, az összeget kell megadni; ellenkező esetben, lehetőség szerint a számítási módszert, vagy a lehetséges legpontosabb becsült összeget kell megadni.

 

A hitelező számára általános kötelezettséget ír elő, amely szerint a szerződéskötést megelőzően és a kölcsönszerződésben jeleznie kell a fogyasztó számára bizonyos adatokat, köztük a teljes hiteldíj mutatót (a továbbiakban: THM).

 

Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

 

Egy szerződési feltétel minden olyan esetben egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő, ha azt már előzetesen megfogalmazták, és ezért a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében.

Az a tény, hogy egy feltétel bizonyos elemeit vagy egy kiragadott feltételt egyedileg megtárgyaltak, nem zárja ki ennek a cikknek az alkalmazhatóságát a szerződés többi részére, ha a szerződés átfogó megítélése arra enged következtetni, hogy a szerződés mégiscsak egy előre kidolgozott szabványszerződés.

 

 

Olyan szerződések esetében, amelyekben a fogyasztónak ajánlott valamennyi feltétel vagy a feltételek némelyike írásban szerepel, ezeknek a feltételeknek világosnak és érthetőnek kell lenniük. Ha egy feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó.

 

A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

 

A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.

 

Az előző bekezdésben említett eszközök olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint jogos érdekkel rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezdeményezzenek a vonatkozó nemzeti jogszabály értelmében bíróság vagy illetékes közigazgatási hatóság előtt annak megítélésére, hogy a fogyasztókkal kötendő szerződésekben általános használatra kidolgozott szerződési feltételek tisztességtelenek‑e, valamint megfelelő és hatékony eszközökkel élnek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását.