Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.01.07

Szenzáció a Kúrián!

szenzacio---kep-01.png

 

A döntés lényege:

 

A Kúria megállapítja, hogy a Gfv.VII.30.315/2020/5. számú ítélet jogkérdésben eltér a Pfv.I.20.185/2018/7. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól. Az eltérés indokolt volt, ezért a Kúria a Gfv.VII.30.315/2020/5. számú ítéletet hatályában fenntartja.

A Kúria bármely határozatának ezzel ellentétes jogértelmezése kötelező erejűként már nem hivatkozható.

 

Részletek a határozatból

 

[1] A peres felek között 2007. június 21-én létrejött devizaalapú kölcsönszerződés …. A felperes – alperes által ismert – árfolyamkockázati tájékoztatója szerint „[e]z azt jelenti, hogy mivel az adott deviza árfolyama időről időre változhat, nem lehet pontosan tudni előre, hogy az egyes, devizában azonos összegű törlesztő részletek megfizetéséhez mennyi forint (vagy egyéb deviza) összeget kell majd az igénylőnek a bankszámlán biztosítania atörlesztő részletek teljesítéséhez. […] Ebből adódóan a törlesztőrészletek megfizetésével kapcsolatos, a deviza átváltásból adódó esetleges árfolyamkockázatot – ami a forintban (vagy egyéb devizában) számolt törlesztés tekintetében okozhat növekedést, de csökkenés egyaránt – teljes egészében az ügyfél viseli.” A felperes a szerződést 2011. június 29-én felmondta….

 

[2] … Az elsőfokú bíróság ítéletével a peres felek között létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánította akként, hogy meghatározta a törlesztőrészlet – szerződés szövegéből hiányzó – pontos havi összegét, és kötelezte az alperest a kereseti követelés felperes részére történő megfizetésére. A másodfokú bíróság a marasztaló rendelkezés tekintetében változtatta meg az elsőfokú ítéletet, ebben a részében elutasítva a keresetet. Megállapítása szerint az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel a kockázatfeltáró nyilatkozattal együtt sem kellően világos és érthető, mert azt a látszatot kelti, hogy az árfolyamkockázat a szerződésnek nem általában érvényesülő, az ügylet lényegéből fakadó jellegzetessége, hanem olyan folyomány, amely az adós szerződésszegéséhez (a szükséges fedezetnek a törlesztési számlán való biztosítása elmaradásához) kapcsolódik. Erre tekintettel a kölcsönszerződés árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban rövidítve: Ptk.) 209. § (1) bekezdése alapján tisztességtelennek és a 209/A. §-ának (2) bekezdése alapján semmis szerződési kikötéseknek találta, ami főszolgáltatást megállapító szerződési feltételként a Ptk. 239. § (2) bekezdése alapján a szerződés egészének érvénytelenségét vonja maga után, érvénytelen szerződés alapuló szolgáltatás pedig nem követelhető.

 

[3] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán 2021. április 27-én hozott Gfv.VII.30.315/2020/5. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes által az alperesnek adott, az árfolyamkockázat mibenlétéről szóló tájékoztatás nem felel meg a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) által felállított követelményrendszernek, mert nem tűnik ki belőle, hogy az árfolyam fogyasztó szempontjából kedvezőtlen változásának reális esélye van, az akár jelentősen megemelheti fizetési kötelezettségeit, ezzel szemben a tájékoztatás jórészt arra szorítkozik, hogy amennyiben a fogyasztó számláján nincs meg a törlesztendő összeg, miként jár el a felperes, illetve hogyan számolja ki ennek forint-ellenértékét. Megállapítása szerint a jogerős ítélet nem tért el a Kúria – felülvizsgálati kérelemben hivatkozott – Pfv.I.21.868/2018/10. és Pfv.I.20.185/2018/7. számú ítéleteitől, mert az utóbbi alapjául szolgáló eljárásnak más volt a tárgya, az előbbiben pedig a felülvizsgálati kérelem keretei között lényegében nem is került sor a tisztességtelenség megítélésére.

 

4] A Kúria Gfv.VII.30.315/2020/5. számú ítéletével szemben a felperes pénzintézet nyújtott be jogegységi panaszt, kérve a támadott ítélet hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Kérelmét azzal indokolta, hogy a Kúria a Pfv.I.20.185/2018. és a Pfv.I.21.868/2018. számú eljárásokban már vizsgálta a felperes által a tárgyidőszakban alkalmazott, azonos szövegű árfolyamkockázati tájékoztatást és azt nem találta tisztességtelennek, ezért a támadott határozat e korábbi kúriai határozatoktól eltér.

 

A Kúria több oldalon keresztül idézi a különböző EUB ítéleteket. Majd összegzi:

 

[26] Az EUB szempontrendszere szerint jogegységi panasszal támadott határozatban vizsgált kockázatfeltáró nyilatkozat szerint az árfolyamváltozás forintban (vagy egyéb devizában) számolt törlesztés tekintetében egyaránt okozhat növekedést, de csökkenést is, és azt teljes egészében az ügyfél viseli. Ezen túlmenően semmilyen formában nem utal az elvárt módon a tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének a futamidő alatt is bekövetkezhető valós lehetőségére és arra, hogy ennek következtében a fogyasztó helyzete gazdaságilag nehezen viselhetővé is válhat. Abból, hogy a kölcsönszerződés nem rendelkezik a kockázatátvállalás korlátozásáról, az következik ugyan, hogy az nem korlátozott, de nem következik az is, hogy a kockázatvállalás mibenléte a 2/2014. PJE határozat szóhasználata szerint a fogyasztó számára „egyértelműen felismerhető” volt. Ez okból a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában írtakat a később meghozott EUB ítéleteiben meghatározott szempontokkal együtt értelmezve az adott ügyben bizonyítottan nyújtott, az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás nem felel meg a tisztességes tájékoztatással szemben felállított követelményrendszernek.

 

[28] A Gfv.VII.30.090/2020/9. számú, öttagú tanács által hozott végzésének (megjelent BH2021. 141. számon) indokolásában a Kúria kifejtette, hogy … a kockázatfeltáró nyilatkozat csak annyiban világítja meg, hogy a deviza árfolyamának változása egyaránt növelheti és csökkentheti a hitelszolgálat és a magyar forintban folyósított kölcsön összegét. Ez a tájékoztatás pedig semmilyen formában nem utal az elvárt módon a tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének a futamidő alatt is bekövetkezhető valós lehetőségére és arra, hogy ennek következtében a felperesek helyzete gazdaságilag nehezen viselhetővé is válhat. Éppen az EUB C-227/18. számú végzése értelmében nem megfelelő az adott tájékoztatás, ha az csupán annyit tartalmaz, hogy az árfolyamváltozás a „hitelszolgálatot" egyaránt növelheti és csökkentheti. Rámutatott arra is: ha a tájékoztatás pusztán ennyit tartalmaz, az átlagos fogyasztó számára nem „egyértelműen felismerhető", hogy az árfolyamkockázat átvállalása, pontosan mit jelent, milyen következményekkel jár. Ez okból a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában írtakat a később meghozott EU Bírósági ítéletekben meghatározott szempontokkal együtt értelmezve úgy ítélte meg, hogy az adott ügyben nyújtott, az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás nem felelt meg a tisztességes tájékoztatással szemben felállított követelményrendszernek.

 

[30] A jogegységi panasszal támadott kúriai ítélet tehát illeszkedik az EUB és a Kúria újabb gyakorlatához….

 

Budapest, 2021. november 22.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, Dr. Döme Attila s.k. előadó bíró, Dr. Patyi András s.k. bíró, Dr. Harter Mária s.k. bíró, Dr. Bartal Géza s.k. bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró, az aláírásban akadályozott Dr. Somogyi Gábor bíró helyett Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró

 

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria Gfv.VII.30.315/2020/5.

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.026/2020/7.

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Kaposvári Törvényszék 20.P.21.018/2018/24.

 

 

Köszönet a Hitelesikerek-nek a figyelemfelhívásért!

https://hitelsikerek.hu/jogegysegi-panasz-hatarozat-budapest-hitel-es-fejlesztesi-bank-zrt/