Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szempont a készülő PJE-hez + Darák válasz

2016.05.22

 

Faddi Tibor úrnak

Tisztelt Uram!

Dr. Darák Péter elnök úr megbízásából mellékelten megküldöm a 2016. május 7-én érkezett megkeresésével kapcsolatos válaszlevelet.


Tisztelettel:

dr. Kintzly Péter
kúriai titkár

 

faddi-levelre-valasz---kep.png

 

 

Tisztelt Dr. Darák Péter Elnök Úr!

A devizaszerződések ügyében indított újabb jogegységi eljárás során
http://lb.hu/hu/sajto/sajtokozlemeny-jogegysegi-inditvanyrol
kérem vegyék figyelembe az alábbi jogerős és felülvizsgáltan hatályos ítéletet is.

Tisztelettel,
Faddi Tibor

Pfv.I.20.266/2014/8.szám

 

Az adott esetben nem jött létre a felek között a törlesztő részlet havi összegét tartalmazó kétoldalú írásbeli megállapodás: az alperes által utólagosan megküldött értesítőlevél - a felperes írásbeli elfogadó-nyilatkozatának hiánya miatt - nem tekinthető kétoldalú írásbeli megállapodásnak, még ha a szerződő felek az értesítőlevelet a szerződés iegészítésének, illetve a szerződés elválaszthatatlan részének tekintették. A felperes ugyan elfogadta, hogy fizetési kötelezettségét az értesítőlevélben előírtak szerint köteles teljesíteni, és egy ideig teljesített is, a ráutaló magatartás azonban nem pótolja a felek írásbeli megállapodását.

LETÖLTÉS:
http://ukp.birosag.hu/portal-frontend/stream/birosagKod/0001/hatarozatAzonosito/Pfv.20266_2014_8//

 

FÁJLNÉV:
hatarozat_89840.rtf

RÉSZLETEK:

A szerződő felek ... megállapodtak abban, hogy a kölcsön folyósítását követően az alperes a kölcsön lényeges adatainak összefoglalása érdekében a felperest értesítőlevélben
tájékoztatja. Az értesítőlevél tartalmazza a kölcsön összegét, az ügyleti kamat mértékét, a folyósítás napján érvényes árfolyamot, a kölcsön törlesztésének ütemezését, a havi törlesztőrészlet mértékét és esedékességét, a teljes hiteldíj mutató 2 tizedes pontossággal meghatározott mértékét. A peres felek egyező akarattal a kölcsönszerződés aláírásával kinyilvánították, hogy az értesítőlevelet - mint a szerződés kiegészítését – a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részének tekintik, amely azzal együtt értelmezendő, a felperes fizetési kötelezettségeit az értesítőlevél tartalma szerint köteles teljesíteni.



Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes ellen indított végrehajtást megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy a kölcsönszerződés nem tartalmazza a törlesztőrészletek összegét, erre csak az értesítőlevél utal, az értesítőlevél pedig az alperes egyoldalú nyilatkozata, annak kiállítására a szerződéskötést követően került sor. Az értesítőlevél tartalmát szerződéskötéskor értelemszerűen nem ismerhette meg a felperes, nem tudta, hogy milyen összegű részletek teljesítésére vállal kötelezettséget.

A másodfokú bíróság megerősítette, hogy a peres felek között létrejött kölcsönszerződés a törlesztőrészletek összegét nem tartalmazta, ezért semmis.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

 



RÉSZLETEK A KÚRIA INDOKLÁSÁBÓL:


IV. A régi Ptk. 522.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Ezen jogszabályi rendelkezést összevetve a régi Hpt. 213.§ (1) bekezdésében foglaltakkal az a következtetés adódik, hogy kétoldalú írásbeli megállapodásnak kell tartalmaznia – továbbiak mellett - a törlesztőrészletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.

 


Az adott esetben nem jött létre a felek között a törlesztőrészlet havi összegét tartalmazó kétoldalú írásbeli megállapodás: az alperes által utólagosan megküldött értesítőlevél - a felperes írásbeli elfogadó-nyilatkozatának hiánya miatt - nem tekinthető kétoldalú írásbeli megállapodásnak, még ha a szerződő felek az értesítőlevelet a szerződés kiegészítésének, illetve a szerződés elválaszthatatlan részének tekintették. A felperes ugyan elfogadta, hogy fizetési kötelezettségét az értesítőlevélben előírtak szerint köteles teljesíteni, és egy ideig teljesített is, a ráutaló magatartás azonban nem pótolja a felek írásbeli megállapodását.

 


A felek megállapodása szerint a törlesztőrészlet összege és esedékessége valóban a kölcsön folyósításának időpontjától függött, ez azonban nem jelentette az akadályát annak, hogy a törlesztőrészletek svájci frankban meghatározott havi összegét belefoglalják a kölcsönszerződésbe (amely esetben az aktuális törlesztőrészlet forintra átszámított összegét az értesítőlevél tartalmazhatta volna).



A régi Ptk. 205/A.§-a szerint a szerződési feltételek „előre" meghatározhatók voltak és annak sem volt akadálya, hogy több okirat tartalmazza a szerződő felek nyilatkozatát, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Hpt. kogens előírása ellenében egyes szerződési feltételek utólag egyoldalúan meghatározhatók lennének.


Megjegyzi a Kúria: a szerződéskötési szabadságot illetően a régi Ptk. kötelmi jogi (általában diszpozitív) szabályait korlátozták a régi Hpt. mint speciális jogszabály kogens rendelkezései, amikor semmisnek nyilvánították azt a fogyasztási lakossági kölcsönszerződést, amely - egyebek mellett - nem tartalmazta a törlesztőrészletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.



Az adott perben vizsgált okiratba foglalt jogügylet érvénytelen (semmis), mivel a peres felek nem foglalták szerződésükbe a törlesztőrészletek összegét, ebből következően indokolt volt a „közvetlen" végrehajtás megszüntetése. Az, hogy a felperes a szerződés megkötését követően értesült arról, hogy az aktuális hónapban milyen összegű törlesztőrészletet kell fizetnie, nem jelenti azt, hogy a szerződés megkötésének időpontjában tudott volna a törlesztőrészletek összegéről. Hasonló tartalommal foglalt állást a Kúria a Pfv.I.20.728/2013. számú ügyben hozott és BH2014.9/276. számon közzétett eseti döntésében megállapítva azt, hogy semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a törlesztőrészletek számát, összegét.