Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


szakértői elemzés a Kúriának a PSZÁF válaszairól - 2/3

2013.06.21

Természetesen nem hitelenként, kölcsönönként számolják az árfolyamkockázatot és kötnek swap ügyletet, hanem a bank teljes működését nézik és ennek alapján. Természetesen nem a kölcsönszerződések megkötése előtt kötik a swap ügyleteket, hanem amikor újabb árfolyamkockázat keletkezik, vagy a korábbi swap ügylet lejár.

2006-ban 576 milliárd forintnyi CHF swap állománya volt az OTP-nek, 2009-ben pedig már 841 milliárd forint összegű.

Mivel a swap ügylet ellentétes jellegű, mint a kölcsönügylet, ha a forint gyengül, akkor az OTP fizet a swap partnernek, ha a forint erősödik, akkor a swap partner fizet az OTP-nek. Amennyiben sikerül pontosan felmérni a banknak a devizakockázatát, és ezzel összhangban lévő swap ügyleteket sikerül kötnie, akkor alig-alig érinti a bankot a CHF árfolyam változása.

Mint nagyon jól tudjuk a forint erőteljesen gyengült az elmúlt években a CHF-el szemben. Az OTP-hez érkező egyre magasabb törlesztő részletek a swap partnerhez kerültek.

Teljes mértékben igaz, hogy a CHF árfolyam emelkedése miatt a banknál nyereség nem maradt.

 

11-semleg.png


Nem maradt a banknál a nyereség, mert a swap partnerhez került.

Amennyiben az OTP a másik kockázatkezelő megoldást választja, a kockázati céltartalék képzést, akkor a banknál maradt volna az a nyereség, melyet az Ügyfelei egyre magasabb törlesztő részlet fizetéséből adódik.

 

A fentiek alapján egyértelmű, hogy az alábbi állítás nem valós.

 

12-alapu.png

 

Pontosan láttuk az OTP adatainál, hogy nincs annyi CHF forrás, mint amennyi CHF eszköz.

A swap ügylet nem változtatja meg a forrást. Pista bácsi az OTP-nél elhelyezett Ft-jáért nem kap majd CHF-t, azért mert a bank swap ügyletet kötött. A forrás marad Ft, Pista bácsi forintot adott kölcsön a banknak (betét elhelyezés) és forint jár neki.

Hasonlóan, a kölcsönt felvevő ügyfelének az OTP forintot adott kölcsön, így csak forintot kérhet vissza. A CHF ebben a deviza elszámolású kölcsönben csak egy számolási segédlet, arra szolgál, hogy a törlesztő részleteket ki lehessen számolni.

 

Az alábbi állítás nem igaz. A mérlegen kívüli swap ügylet nem változtatja meg a forrást. Nem csinál a Ft forrásból CHF-t.

13-mindig.png


A swap ügylet csökkenti a bank árfolyamkockázatát, ezáltal kisebb céltartalékot kell képeznie.

Az árfolyamrés hatását, összefüggését a THM-mel már a Legfőbb Ügyész által írt szakmai véleménnyel kapcsolatban nagyon részletesen kifejtettük. Ezt az elemzést már elküldtük június 1.-én a Kúriának.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/szakertoi-elemzes-a-kurianak-a-legfobb-ugyesz-anyagarol-1-5.html


Most erre nem térünk ezért ki.

 

14-arfolyamres.png


Teljesen egyértelmű tény, hogy a vételi és eladási árfolyam használata a deviza elszámolású kölcsönt felvevőnek nagyon jelentős költséget jelent, semmiképpen nem lehet a THM-t úgy számolni, hogy az árfolyamrés költségnövelő hatása ne jelenjen meg benne. Minden ezekkel a tényekkel szembeni állítás valótlan, semmi alapja nincs.

Számpéldával bizonyítjuk a korábbi anyagunkban, hogy az az árfolyamrés hatással van a nyilvántartott kölcsönösszegre és hatással van törlesztési részletre.

Egyszerűen elképesztő, hogy a pénzügyi terület állami Fogyasztóvédelmi Hatósága ilyen valótlan állítással félre akarja vezetni a Kúriát.

 

Végül szeretnénk ismertetni, hogy a PSZÁF elnökének korábban teljesen más volt a határozott álláspontja, mint most:

 

15-szasz.png

 

Kérjük a Kúriát, hogy vegye figyelembe a felsorolt tényeket és mellőzze a PSZÁF mostani valótlan állításait.

 

Üdvözlettel:

 

Szabó József

a Hiteles Mozgalom

egyik alapítója

 

Budapest, 2013. június 21.

 

 

Melléklet: a korábban elküldött összeállításunkból az árfolyamváltozásról szóló rész

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/rendezveny/harom-pelda-a-bankszektor-valotlan-allitasaibol--felrevezeteseibol.html

 

megj: a képek és az ábrák a Képgalériában, ott jól láthatóak...