Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


szakértői elemzés a Kúriának a PSZÁF válaszairól - 1/3

2013.06.21

 Igen Tisztelt Kúria!

A június 1.-én elküldött elemzésünket szeretnénk kiegészíteni.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/szakertoi-elemzes-a-kurianak-a-legfobb-ugyesz-anyagarol-1-5.html

Áttanulmányoztuk a PSZÁF válaszait, melyet a Kúria kérdéseire küldött. Sajnos olyan mértékű valótlanságok vannak benne, hogy ezekre mindenképpen fel kell hívnunk a tisztelt Kúria figyelmét. 

Az alábbi állítás nem teljesen helytálló. A bank nem csak a lakosság, a betétesek pénzét közvetítik, hanem pénzügyi befektetéseket is. Ezek a pénzügyi befektetések semmiképpen nem tekinthetők betétnek.

 

01-ide.png

 

Teljesen egyetértünk azzal, hogy a pénzintézeteknek a banki műveletek során keletkező árfolyamkockázatot fedezni kell. 

 

02-ide.png 

 

 

Ezt előírja a 1996. évi CXII. Törvény:

 

76/K. § (1) A hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

 

87. § (1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

 

 

Teljesen pontos az a megfogalmazás, hogy „azon bank, mely nem rendelkezik devizával swap ügyletet köthet”.

 

03-swa.png 

04-swap.png

 

A swap ügylet a korábban említett deviza kockázat fedezésére szolgál. Swap ügylet nem csinál a Ft-ből CHF-t, az EUR-ból sem csinál CHF-t. 

 

Nézzük elsőként, hogy milyen kockázata van annak, ha egy bank pl. forint forrást helyez ki CHF elszámolással:

05-szamol.png

Ennek a kölcsönzési konstrukciónak jelentős kockázata van.

Ha a Ft erősödik, akkor a bank nem kap annyi Ft-t vissza, mint amennyit kölcsön adott.

Ha b, eset következik be, a forint árfolyama 50 forinttal erősödik és egy CHF 100 Ft, akkor vissza kapott pénz csak 10 mFt, miközben 15 mFt-t adott kölcsön a bank.

A c, eset bekövetkeztekor a forint árfolyama  50 forinttal gyengül, egy CHF 200 Ft, a visszakapott 20 mFt pénz bőven fedezi a 15 mFt-t.

 

Nézzük, az OTP adatait.

2006-ban 163 milliárd forintnyi CHF forrásból lett kihelyezve 385 milliárd forintnyi CHF eszköz.

 2009-ben már jóval kevesebb, 96 milliárd forintnyi CHF forrásból lett kihelyezve 918 milliárd forintnyi CHF eszköz.

 

06-otp-06-07.png

 

07-otp-08-09.png

 

Az OTP saját döntése volt, hogy jóval több CHF-t helyezett ki, mint amivel rendelkezett.

Teljesen igaz, hogy a bankoknak zárniuk kell a nyitott pozíciójukat.

 

08-zar.png


Az OTP tudatosan hozott létre a CHF esetén nyitott pozíciót. Ha rendelkezik valóban CHF-kal, akkor nincs nyitott pozíció, azt a CHF-t adja tovább, amivel rendelkezik.

A nyitott pozíció zárásának egyik módja, ha él a korábban ismertetett lehetőséggel, kiszámolja, hogy milyen kockázata van és megfelelő nagyságú kockázati céltartalékot képez.. Mint láttuk, forint gyengülés esetén nincs kockázata a banknak. Kockázata csak akkor van, ha a forint erősödik. A banknak ki kellett volna számolnia, hogy mekkora összeget kell képeznie tartalékként, hogy a forrásait akkor is ki tudja fizetni, ha a forint erősödik.

Mint nagyon jól tudjuk, a forint nagyon jelentősen gyengült, a korábban képzett céltartalék felszabadult volna. Az OTP-nek a forint gyengülésen még jelentős nyeresége is keletkezett volna, mivel a deviza elszámolású kölcsönt felvevő ügyfelei egyre több forintot törlesztenek.

Az OTP jelentős adót fizetett volna ez esetben az államnak.

Az OTP viszont nem ezt a kockázat kezelő megoldást választotta, hanem a swap ügyletet.

A swap egy ellentétes tulajdonságú, hasonló nagyságú ügylet mint a kölcsön. Semlegesíti a bank árfolyamkockázatát.

 

A MNB tanulmánya közérthetően megfogalmazza:

09-kek.png

 

Az összes hazai pénzintézet CHF swap állománya 2009-re meghaladta az 5.000 milliárd forintnyi összget. Ebből az OTP 841 milliárddal rendelkezett.

10-abra.png

 

 

Az, hogy a „deviza hitelek miatt nincs deviza forrás, már a kezdetektől ismert.

 

 MAGÁNSZEKTOR DEVIZAHITELEZÉSÉNEK MOZGATÓRUGÓI -  MNB Háttértanulmányok   2005/2

 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_hattertanulmany/mnbhu_ht200502/ht2005_2v.pdf

 

 

A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza.

 

 A belföldi szektorok erőteljes kereslete és a bankok hitelezési hajlandósága miatt elszakad ugyanis egymástól a belföldi devizapozíció és a külföldről származó devizaforrások állományának alakulása.

 

A többlet devizaeszköz lefedezésének eredményeképpen a bankok  valójában szintetikus devizaforrásokat állítanak elő.

 

A bankok teljes árfolyamkitettségét mind jogszabályok, mind belső prudenciális rendelkezések korlátozzák. Ez azt jelenti, hogy ha a mérlegszerinti nyitott pozíció egy bizonyos szintet meghalad, akkor azt mérlegen kívüli (derivatív) ügyletekkel kell fedezni. Derivatív pozíciót a bankok vagy külföldiekkel, vagy a belföldi magánszektorral tudnak kötni.

 

 

 

 

 

 

Mák István–Páles Judit: Az FX-swap piac szerepe a hazai pénzügyi rendszerben - 2009

 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_200905/mnb-szemle_2009_maj_magyar_bookmarkolt.pdf

 

A magyar bankrendszer az elmúlt években a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta.

Az ebből adódó mérlegen belüli nyitott devizapozíciót a hazai bankok jellemzően külföldiekkel kötött FX-swap ügyletek felhasználásával fedezik.

 

Az FX-swap ügylet az egyik legelterjedtebb és az egyik leglikvidebb piaccal rendelkező pénzügyi derivatíva.

 

A svájci frank alapú hitelezés elterjedésével összefüggésben

a hazai bankrendszer jellemzően forint- és euroforrásokat konvertált

svájci frankban denominált kihelyezésekké az elmúlt években:

így a bankrendszer mérlegén belül jelentős összegű

svájci frank/euro keresztárfolyam-kockázati kitettség is keletkezett.

 

Ennek fedezésében EUR/CHF, illetve EUR/USD és USD/CHF swapügyletek játszhatnak fontos szerepet. 

 

 

 

megj: az ábrák, képek a "Képgalériában"