HITELES MOZGALOM

  -a terjedelem miatt öt részletben – 

5/5

A Legfőbb Ügyész valótlanságot állít azzal, hogy az árfolyamrésnek nincs hatása a devizában nyilvántartott kölcsönre. Az árfolyamrés léte már önmagában növeli a forintkölcsön devizában nyilvántartott összegét. Nem igaz, hogy egyedül a THM mutatóban jelenik meg.

Korábban már számoltuk az árfolyamrés hatását, most kiegészítjük a számítást 0% árfolyamréssel (nincs árfolyamrés, a bank középárfolyammal számol) és 1%, 2%, 3%, 4% árfolyamréssel. A kölcsön összeg 12.000.000 Ft.

Ahogy nő az árfolyamrés, ugyanannál a banki középárfolyamnál, egyre kisebb lesz a vételi árfolyam, és egyre nő a devizában nyilvántartott tartozás.

A matematikai tények cáfolják a Legfőbb Ügyész állításait.

Az árfolyamrésnek azonban nem csak a nyilvántartott tartozásra van hatása, hanem a forintban fizetendő törlesztő részletre is. Már végeztünk egy kisebb számítást a 727 CHF törlesztő részlettel. Most nézzük a törlesztő részletek változását ezzel a négy árfolyamrés adattal:

Ahogy nő az árfolyamrés, ugyanannál a banki középárfolyamnál, egyre magasabb lesz az eladási árfolyam, és egyre nő a törlesztő részlet:

A Legfőbb Ügyész teljesen helyénvaló megállapítást tesz: a deviza árfolyam nem határozható meg előre:

.

A kérdés azonban nem arra vonatkozik, hogy az árfolyam változását meg tudják-e a bankok előre határozni, hanem arra, hogy az árfolyamrés mértéke „meghatározható-e egyáltalán előre”?

A Legfőbb Ügyész ugyanazzal a módszerrel él, mint a bankok, amikor meg akarják téveszteni a bíróságokat, összemossák a deviza árfolyam időbeni változását az árfolyamréssel.  Van rá példa szerencsére, hogy a bíróság ezt észlelte és ki is mondta. Fővárosi Törvényszék 636553/2012:

 „A másodfokú bíróság szükségesnek véli – a fellebbezési ellenkérelemben felhozottak okán – rámutatni arra, hogy az árfolyamrés nem azonosítható az árfolyamváltozás fogalmával, így az árfolyamrésre nem irányadóak az alperesek által hivatkozott bírósági ítéletekben kifejtett azon elvek, miszerint az árfolyamváltozás a hiteldíj mutatóban nem szerepel, nem feltüntethető, előre nem becsülhető”

A Legfőbb Ügyész megismétli korábbi téves megállapításait a THM képlet nevezőjéről és számlálójáról, majd azt állítja, hogy a kölcsön felvételekor az adós devizát ad el a banknak. Teljesen képtelen ez az állítás. Az adós forintkölcsönt vesz fel a banktól és csak a törlesztőrészletek kiszámolásához használnak devizaárfolyamot. Honnét lenne az adósnak devizája?

Teljesen téves a Legfőbb Ügyész megállapítása, az hogy az árfolyamrés nem költség és csak a THM-re van hatással.

Ez a vélemény ellentétes a korábban ismertetett matematikai számítás adataival, tényeivel. A Legfőbb Ügyész úgy hozott véleményt, hogy nem vette figyelembe a természeti törvényeket.

Az árfolyamrés a deviza elszámolású kölcsönök velejárója, abban az esetben, amikor a pénzintézet a számolás során vételi és eladási árfolyamot használ. Az árfolyamrést a pénzintézet határozza meg és saját maga meg is változtathatja. Az árfolyamrés használata növeli a nyilvántartott tartozás mértékét és növeli a törlesztő részletet. Az árfolyamrés jelentős költséget jelent a kölcsön felvevőjének. Az árfolyamrés olyan költség, melyet a THM elkerülhetetlenül tartalmaz deviza elszámolású kölcsönök esetén. Az árfolyamrés nagyságát, mint olyan költségtényezőt, mely hatással van a törlesztő részletre, a jogszabályok alapján a tartalmaznia kell a szerződésnek.

A jogi vélemény és megállapítás nem lehet ellentétes a matematika iskolában oktatott alapjaival, a tényekkel. Különböző fogalmak összemosása nem vezethet téves szakmai vélemény kialakításához.

A THM és a költségek ismerete elengedhetetlen fogyasztóvédelmi eszköz. A pénzintézet egy jelentős költséget eltitkolt Ügyfele elől. Az alaptörvény szerint is szükséges védeni a fogyasztók jogait. Jelen esetben sérült a fogyasztó joga és Magyarország megfelelő hatáskörrel és jogkörrel rendelkező hatalmi ágainak fel kell lépnie a fogyasztók védelmében.

A Hpt. 213. §. (1) bekezdése bevezetése  szerint: „Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza...” Ebből eredően már maga a kérdésfelvetés sem érthető: jogszabály kogens állításával szemben ( „semmis az a szerződés”, ) hogyan merülhet fel az a kérdés, hogy nem teljes, csak részleges semmisségről beszélhetünk? Hogyan tudná a jogalkotó akaratát a bírósági hatalmi ág utólag módosítani, szelídíteni? Egy eldöntendő jogkérdésben, melyben a bíróság hivatott dönteni, mit nyom latba az ügyészség véleménye? Ettől megváltozik a jogszabály? A társadalom ezt az értelmiség újabb árulásának tekintené, ami mindent relativizálna, hisz a pénz, az érdekek mondanák meg, hogy mely jogszabályt éppen hogyan kell az aktuális hatalmi vagy gazdasági érdekek szempontjából értelmezni.

Az a hatalmi ág, az a hatóság mely gátolja, akadályozza a fogyasztók védelmét, nem lép fel az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, alaptörvénnyel ellenesen végzi tevékenységét.

Kérjük a tisztelt Kúriát, a Legfőbb Ügyész véleményét a fenti érvek figyelembe vételével értékelje.

Budapest, 2013. június 1.

             Hiteles Mozgalom                                    Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője

                       Szabó József                                                         dr. Madari Tibor elnök