Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


szakértői elemzés a Kúriának a legfőbb Ügyész anyagáról 4/5

2013.06.02

 -a terjedelem miatt öt részletben – 

 

4/5

 

 

A Legfőbb Ügyész újra és újra ismétli a deviza elszámolású hitelek estén teljesen valótlan állításokat. Egyre újabb szövegkörnyezetbe helyezi, arra gondolva, ha sokszor ismétli, akkor igazzá válik az állítás:

 

28.png

 

Deviza elszámolású hitel esetén az adósnak nem kell semmilyen devizát megszereznie. Nincs átváltás, nincs átváltási díj. Nincs szolgáltatás, mivel az egyik fél nem ad forintot és a másik fél nem ad devizát. A deviza egy számítási segédeszköz a forint törlesztőrészlet megállapításához, (egyes perekben ezt értékállósági kikötésnek, másokban kirovó-lerovó pénznemnek tekintik a bankok képviselői).

 

A valótlanságok állításának téves következménye az az állítás, hogy az eladási és vételi árfolyam alkalmazása nem okoz költséget az adósnak:

 

29.png

 

Mint korábban számításokkal megmutattuk, az eladási és vételi árfolyam alkalmazása költséget, kiadást jelent az adósnak, s bevételt a hitelezőnek. A Legfőbb Ügyész állítása szemben áll a matematikai tényekkel. Nem arról van szó, hogy a mi véleményünkkel állna szemben, hanem arról, hogy a tényekkel, a valósággal, az általános iskolai számtannal áll, a formális logika elemi szabályaival áll szemben.

 

 

Sajnos a Legfőbb Ügyész a THM képletét is tévesen értelmezi.

 

30.png

 

Nézzük a THM jogszabályban szereplő képletét:

 

 

31.png

 

Deviza elszámolású hitelek esetén a képletben szereplő adatokat forintban kell megadni. Azért forintban, mert a hitelfelvevő forintot kapott, a bank forintot bocsátott a rendelkezésére.

A képlet bal oldalán szerepel „H”, a kölcsönfelvevő rendelkezésére bocsátott összegből le kell vonni azokat a hitelfelvétellel összefüggő költségeket, melyek a THM rendelet szerint számolni kell (pl ingatlan értékbecslési díj igen, közjegyző költsége nem).

Látható, a „teljes folyósított hitelt” a THM képlet nem tartalmazza. Az ügyészi vélemény tévesen állítja, hogy tartalmazza a képlet a „teljes folyósított hitelt”. A „teljes folyósított hitelből” le kell vonni a felmerült egyszeri költségeket, így valósul meg a „csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel” megfogalmazás.

A képlet bal oldalán az összes törlesztőrészlet összege (szumma) szerepel, oly módon, hogy összegzés előtt minden törlesztő részletet el kell osztani egy számmal. Ez a szám tartalmazza a THM-t jelölő „i”-t és a „tk”-t, mely azt mutatja, hogy a futamidőn belül az adott törlesztőrészlet hol tart.

A „képlet nevezője a forintra átszámított teljes hitel” kijelentés azt mutatja, hogy a Legfőbb Ügyész nem ismeri a THM képletét. A teljes hitel egyáltalán nem szerepel a THM képletében. A nevezőben sem szerepelhet ezáltal. A nevezőben, mint látható, a THM eggyel növelt összeg található, melyet  a tk hatványra emelnek.

Nem lehet a THM értékét a jogszabályban szereplő képlettel úgy kiszámolni, hogy az ne tartalmazza a vételi és eladási árfolyamok különbözősége miatt keletkező költséget, vagyis az árfolyamrés költségét.

Mint látható, a képlet nem tartalmaz sem kamatot, sem kezelési költséget, sem konvertálási díjat, sem egyéb rendszeresen jelentkező költségelemet.

A bal oldalon lévő „H” értékének az alapja az forint összeg, melyet a bank az kölcsönfelvevő rendelkezésére bocsátott. Deviza elszámolású hitelről, deviza alapú forinthitelről beszélünk.

A kölcsönfelvevő rendelkezésére bocsátott összegből le kell vonni a szerződéskötés során a hitelfelvevőt terhelő bank által előírt vagy az általa beszedett díjak közül azokat, melyekről a THM rendelet nem mondja ki, hogy „a THM számítás során nem vehető figyelembe”:

 

A teljes hiteldíj mutató számítása

8. § (1) A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni.

(2) A THM számításánál nem vehető figyelembe:

a) a prolongálási költség,

b) a késedelmi kamat,

c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,

d) a biztosítási és garanciadíjak, valamint

e) az átutalási díjak.

 

A jobb oldalt a törlesztőrészletek összege szerepel, módosítva az értéküket a THM-mel és egy időtényezővel.

A törlesztőrészlet deviza elszámolású kölcsönöknél forintban kerül meghatározásra. A forint kölcsönt forintban kell törleszteni.

A THM számítás szempontjából teljesen közömbös, hogy van-e kezelési költség, vagy nincs, deviza elszámolású-e a kölcsön, vagy sem. Azt a forint összeget kell beírni a A-k helyére, melyet havonta fizetni kell a kölcsön felvevőjének. Nincs külön forintkölcsön számoló THM képlet és deviza elszámolású kölcsön számoló THM képlet. Egy képlet van, melybe az összegeket forintban kell beírni. Az igazi devizakölcsönök esetén azonban más a helyzet, a képletbe devizában kell beírni az adatokat, mivel a kölcsön felvevő devizát kapott (a „H” értéke is deviza) és a kölcsönt devizában kell törleszteni.

A törlesztő részlet számítása során a szerződés alapján a forint kölcsön összegét a bank átszámolja CHF-re, majd utána átszámolja forintra. A számolás során elsőként vételi árfolyammal számol, majd utána eladási árfolyammal. Így kerül bele a törlesztő részletbe az árfolyamrés.

 

Az árfolyamrés költsége az ismert adatokkal számolható:

12 000 000 Ft

kölcsönösszeg a szerződésben

162,17

vételi árfolyam

73 996 CHF

devizában nyilvántartott összeg

163,79

eladási árfolyam

12 119 874 Ft

a tartozás forintban

119 874 Ft

az árfolyamrés költsége

 

 

Amennyiben a rendelkezésünkre álló adatokat beírjuk a PSZÁF honlapján lévő „Hitelkalkulátorba”, akkor megkapjuk az általunk kiszámolt összeget.

 

32.png

 

http://apps.pszaf.hu/hitkalk/DCCinput.aspx

 

 

33.png

 

 

„A tőkére jutó árfolyamrés miatti költség” 119.874 Ft.

 

 

A legfőbb ügyész véleménynek, álláspontnak állítja be azt ami matematikai tény: az árfolyamrés költség, ezért jelenik meg a THM mutatóban. Azért, hogy a bizonytalanságot fokozza, ismét előveszi az árfolyamváltozás kérdését. Így aztán a mondat szerkezete „ugyan, de” felépítésű lesz.

 

 

34.png

 

A valótlan állítások tovább folytatódnak.

A pénzügyi intézmények nem az MNB középárfolyamához viszonyítva állapítják meg a saját vételi és eladási árfolyamukat. Ez nem így van.

 

A pénzintézetek a saját középárfolyamukat határozzák meg az MNB középárfolyam és egyéb tényezők alapján. És ebből a középárfolyamból számolják ki a vételi és eladási árfolyamot.

 

35.png

 

Teljesen hamis állítás, hogy az árfolyamrés előre nem határozható meg, nem becsülhető.

Az árfolyamrés mértékét minden egyes pénzintézet egy időszakra előre, saját maga határozza meg, tehát az saját szuverén döntésétől függ. Az is egy izgalmas kérdés, hogy a Hpt. 2013.- §. (1) d. pontjának megfelelően, az árfolyamrés egyoldalú megváltoztatásának a jogát kikötötte-e a bank, illetve, ha igen, akkor ennek feltételei, oklistája szerepelnek-e a szerződésben? Az OTP blankettáit ismerve erre a válasz egyértelműen nemleges, ami máris egy másik semmisségi ok teljesedését jelenti! Még nem találtunk olyan kölcsönszerződést , amelyben az árfolyamrés módosításnak lehetősége, illetve annak feltételrendszere meg lett volna határozva – valószínűleg épp ez az oka a Legfőbb Ügyészség bankmentő próbálkozásának.

Korábban már megnéztük, hogy mekkora árfolyamrést alkalmazott az OTP a szerződéskötés évében és a következő négy évben (mindegyik adat november 11.):

 

 

2006

 

közép

162,98

 

vételi

162,17

99,50%

eladási

163,79

100,50%

szorzó

101,0%

 

 

 

 

2007

     

2008

     

2009

     

2010

 

közép

153,84

   

közép

177,58

   

közép

179,33

   

közép

208,46

 

vételi

153,07

99,50%

 

vételi

175,8

99,00%

 

vételi

177,54

99,00%

 

vételi

206,38

99,00%

eladási

154,61

100,50%

 

eladási

179,36

101,00%

 

eladási

181,12

101,00%

 

eladási

210,54

101,00%

szorzó

101,0%

   

szorzó

102,0%

   

szorzó

102,0%

   

szorzó

102,0%

 

 

A bank 2007-ben is 1% árfolyamrést használt, úgy mint 2006-ban, majd az árfolyamrést duplájára emelte, mivel 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben már 2%-t használt.

 

Az elmúlt két év novemberében és most májusban szintén 2% az árfolyamrés:

 

 

2011

     

2012

     

2013*

 

közép

250,78

   

közép

235,23

   

közép

235,36

 

vételi

248,27

99,00%

 

vételi

232,88

99,00%

 

vételi

233,01

99,00%

eladási

253,29

101,00%

 

eladási

237,58

101,00%

 

eladási

237,71

101,00%

szorzó

102,0%

   

szorzó

102,0%

   

szorzó

102,0%

 

 

36.png

 

37.png

 

38.png

 

A napközbeni árfolyamváltoztatás joga nem arra terjed ki, hogy naponta többször is más árfolyamrést használna a bank, mint látjuk, már évek óta 2%-t alkalmaz. A napi változtatás a középárfolyam megállapítására vonatkozik. Ebben a szövegkörnyezetben ez a megállapítás félrevezető.