Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


szakértői elemzés a Kúriának a legfőbb Ügyész anyagáról 2/5

2013.06.01

  -a terjedelem miatt öt részletben – 

 

 

2/5

 

 

Miként változik az árfolyamrés nagysága? Nézzük egy, kettő, három és négy év elteltével mennyi az árfolyamrés?

 

05.png

 

06.png

 

07.png

 

08.png

 

 

2007

     

2008

     

2009

     

2010

 

közép

153,84

   

közép

177,58

   

közép

179,33

   

közép

208,46

 

vételi

153,07

99,50%

 

vételi

175,8

99,00%

 

vételi

177,54

99,00%

 

vételi

206,38

99,00%

eladási

154,61

100,50%

 

eladási

179,36

101,00%

 

eladási

181,12

101,00%

 

eladási

210,54

101,00%

szorzó

101,0%

   

szorzó

102,0%

   

szorzó

102,0%

   

szorzó

102,0%

 

 

A bank 2007-ben is 1% árfolyamrést használt, majd az árfolyamrést duplájára emelte, mivel 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben már 2%-t használt.

A bank saját maga határozza meg, hogy mekkora árfolyamrést használ.

Az árfolyamrésnek az első szerepe a kölcsön nyilvántartott összegének meghatározásánál van.

 

A forintban nyújtott kölcsönt devizára számolja át a bank, az átszámítás során deviza vételi árfolyammal.

 

09.png

 

Egy osztással kiszámolható, hogy a szerződéskötés napján mekkora a devizában nyilvántartott kölcsöntartozás. A nyilvántartott tartozás 73.996 CHF.

12 000 000 Ft

kölcsönösszeg a szerződésben

162,17

vételi árfolyam

73 996 CHF

devizában nyilvántartott összeg

 

A bank 1% árfolyamrést használt 2006-ban. Pár évvel később megemelte az árfolyamrést 2%-ra. Ha már 2006-ban is 2% lett volna az árfolyamrés, akkor a vételi árfolyam kisebb lenne, 161,35.

közép

162,98

 

vétel

161,35

99,00%

eladási

164,61

101,00%

szorzó

102,0%

 

 

Ez esetben a nyilvántartott tartozás magasabb, 74.372 CHF (ez 1%-os árfolyamrés esetén 73.996 CHF volt).

12 000 000 Ft

kölcsönösszeg a szerződésben

161,3502

vételi árfolyam

74 372 CHF

devizában nyilvántartott összeg

 

A devizában nyilvántartott tartozás azonos középárfolyam mellett is függ attól, hogy mekkora a bank által meghatározott árfolyamrés. Ha a bank nagyobb árfolyamrést használ, akkor ugyanakkora forintkölcsönnél magasabb a nyilvántartott tartozás. A kölcsönt felvevőnek több pénzt kell visszafizetnie.

 

Az árfolyamrésnek a második szerepe a törlesztő részlet fizetésénél van. A bank deviza eladási árfolyamon számolja ki a fizetendő összeget.

10.png

 

A törlesztő részlet devizában kiszámolva 727 CHF. Miként változik a forintban fizetendő törlesztő részlet, ha változik az árfolyamrés?

2006-ban 1% volt az árfolyamrés. Az eladási árfolyam 163,79.

közép

162,98

 

vétel

162,17

99,50%

eladási

163,79

100,50%

szorzó

101,0%

 

A törlesztő részlet 119.075 Ft

727 CHF

számolt törlesztő részlet

163,79

eladási árfolyam

119 075 Ft

fizetendő törlesztő részlet

 

Számoljunk most is 2% árfolyamréssel az eladási árfolyam. Az eladási árfolyam magasabb lett, 164,61.

közép

162,98

 

vétel

161,35

99,00%

eladási

164,61

101,00%

szorzó

102,0%

 

 

A magasabb eladási árfolyam megnövelte a fizetendő törlesztő részletet is. A törlesztő részlet magasabb 119.671 Ft (a korábbi 119.075 Ft helyett)

727 CHF

számolt törlesztő részlet

164,61

eladási árfolyam

119 671 Ft

fizetendő törlesztő részlet

 

A magasabb árfolyamrés növelte a fizetendő törlesztő részletet is, azonos devizában számolt törlesztő részlet esetén.

Összefoglalva az árfolyamrés hatását, egyrészt növeli a devizában nyilvántartott tartozás összegét, másrészt növeli a törlesztő részlet forintösszegét.

Az árfolyamrés költsége kiszámolható, ha kiszámoljuk a devizára átszámolt, a nyilvántartott kölcsönösszeg forint értékét.

A szerződésben szereplő 12.000.000 Ft kölcsön 12.119.874 Ft tartozást jelent.

12 000 000 Ft

kölcsönösszeg a szerződésben

162,17

vételi árfolyam

73 996 CHF

devizában nyilvántartott összeg

163,79

eladási árfolyam

12 119 874 Ft

a tartozás forintban

 

Az árfolyamrés költsége 119.874 Ft. Nem csak a kapott 12.000.000 Ft-t kell visszafizetni 168 hónap alatt kamatostul, hanem az árfolyamrés költségét is.

A 119.874 Ft a 12.000.000 Ft-nak szinte pontosan az 1%-a. Ez pont az árfolyamrés nagysága.

Amennyiben a bank nem alkalmaz árfolyamrést, akkor a kölcsönfelvevő csak akkora összeggel tartozik, a kölcsön felvételekor, amekkora összeget kapott, pontosan 12.000.000 Ft-tal.

Tisztában vagyunk már a deviza elszámolású és a devizahitel különbségével, tudjuk, hogy jelen szerződés deviza elszámolású kölcsönszerződés. Megismertük az árfolyamrés mértékét, hatását és azt, hogy a bank ezt miként változtatta. Eddig egyetértés van az általunk leírtak és a legfőbb ügyész szakmai véleményével.

Abban is egyetértünk, hogy a kölcsönfelvevő részére költség (teher) a „törlesztő részletben megjelenő a tőketörlesztésen felüli valamennyi összetevő”.

 

Az ügyészségi vélemény szerint:

 

11.png

 

Jelen esetben a kölcsön összege, 12.000.000 Ft, viszont ha azonnal vissza szeretné fizetni a tartozását a banknak, akkor a bank 12.119.874 Ft-t követelne. Ebből a tőketörlesztés 12.000.000 Ft, a kölcsönt visszafizető terhe, a költsége 119.874 Ft. Később látni fogjuk, hogy a THM képlet is ezt a megfogalmazást testesíti meg.

 Az hogy a hitelező számára mi a költség és mi nem költség, teljesen érdektelen a kölcsönfelvevő költségeinek vizsgálata szempontjából.

Mindannyian használunk elektromos áramot. Havonta kapjuk erről a villanyszámlát. Minden háztartás költségként érzékeli a kifizetett összeget, minden vállalkozó költségként számolja el a kifizetett összeget. Teljesen természetes hogy az elektromos művek ezt az összeget nem tekinti saját tevékenységének költségének.

Ha kölcsönzünk hét végére egy szőnyegtisztító gépet, amikor visszavisszük, akkor amit fizetünk bérleti díjként, az a költségünk. nyilvánvaló, hogy a kölcsönzőnek ez nem költség.

Félrevezetőnek tartjuk annak ecsetelését, hogy a banknak költség-e az, ami az ügyfelének költség.

 

Az ügyészségi vélemény szerint:

 

12.png

 

Semmi nem támasztja alá azt a véleményt, hogy a Hpt. „a költség fogalmát nem az adós szempontjából határozza meg”.

Nem felel meg a valóságnak az, hogy „a Hpt, 212. § (2) bekezdése a kamatot nem vonja be a költség fogalmába”, a jogszabály így fogalmaz: „a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékot és minden … költséget”

 

 

Fogyasztási kölcsön

212. § (1) A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót.

(2) A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget.

(3) A teljes hiteldíjmutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint

g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.

(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.

(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

(4) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.

 

 

Az ügyészségi vélemény szerint:

 

13.png 

 

A költség fogalmának tisztázása után megállapítható, hogy az adós költsége az olyan fizetési kötelezettség, mely kapcsolatban van a kölcsönügylettel, azonban a  tőketartozást nem csökkenti. A tőketörlesztés ekképpen nem költség, minden más fizetett összeg viszont igen.

 

 

Az szakértői véleményben tovább folytatódik a költség fogalmának elemzése.

 

14.png

 

Ez az állítás nem állja meg a helyét. Nézzük a hivatkozott pontot:

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

 

Szó sincs arról, hogy a költség fogalmát a Hpt. 213.§ (1) bekezdés b, és c, pontja eltérően értelmezné. A fogalmazás teljesen egyértelmű:

Semmi a szerződés, ha nem tartalmazza a THM-t és emellett külön a THM-be nem számolt költségeket és ezen költségek összegét.

Semmis a szerződés ha nem tartalmazza az összes költséget.

Egy példa. Amennyiben a bank felszámolt értékbecslési díjat, közjegyző bevonását írta elő, kamatot számolt fel. Akkor

  1. Meg kell adni a THM értékét, és fel kell tüntetni a közjegyzői díjat, mivel ez a költség nem számít bele a THM-be (b, pont). Ha a közjegyző költsége nem ismert, akkor becsléssel kell megadni egy közelítő értéket.
  2. Meg kell adni az értékbecslés összegét és kamat összegét és a kamatlábat (c, pont)

A kölcsönfelvevő csak így kap pontos képet a szerződéskötés költségeiről (amit egyből kell fizetnie), jelen esetben a közjegyző költségéről és az értékbecslési díjról, valamint a kamatról, melyet a futamidő alatt fizet a kölcsön kapott pénz használatáért.

A b, és a c, pont együttes használata teszi lehetővé, hogy a kölcsönfelvevő teljes képet kapjon a költségeiről, melyeket a banknak meg kell fizetnie. A b, és a c, pont együttes használata teszi lehetővé, hogy világos legyen a kölcsönfelvevő számára, hogy a megismert költségek közül melyik szerepel a THM számításban és melyik nem.

Nagyon fontos, hogy nem elég csak ismertetni a költségek nevét, a költség összegét is ismertetni kell. Bármelyik hiánya a szerződést semmissé teszi:

 

A jelenleg hatályos Hpt. ezt az idézett 213.§-t nem tartalmazza:

15.png

 

 

 

1069  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLXII. törvény 31. § (5) a). Hatálytalan: 2010. VI. 11-től.

 

A legfőbb ügyész szakmai véleménye itt valótlanságot állít.

 

A végkövetkeztetés viszont korrekt:

 

16.png

 

Az a szerződés költsége, melyről a felek a jogszabályoknak megfelelően megállapodtak. A jogszabálynak, mint láttuk, az felel meg, ha a szerződés ismerteti a költség nevét és összegét, éves szintre számolt százalékos összegét.