Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Semmis szerződés trükkös érvényesítése

2013.07.05

 Tegnap ítéletet hirdetett a Kúria egy deviza alapú kölcsön felülvizsgálati perében.

 

itelethirdetes.jpg

 

Miről szólt a Kúrián indított eljárás?

 

Az alperes OTP indított eljárást a Kúriánál.

 

„Felülvizsgálati kérelmükben az alperesek a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték.”

 

Az alperes indokai:

„Arra hivatkoztak, hogy a másodfokú bíróság az ún. árfolyamrést jogszabálysértő módon minősítette a kölcsönszerződés költségeként, ezzel olyan fogalmat alkotott, illetve költséget hozott létre, amelyet sem jogszabály, sem a bírósági gyakorlat nem ismer.”

Az árfolyamrés „nem költség, hanem speciális számítási mód”

„Az egyidejű devizavételi és eladási árfolyamnak kizárólag a THM számítása során van jelentősége, ezen felül külön az árfolyamrést mint költséget nem kellett és nem is lehetett a THM számítása során figyelembe venni. A perbeli szerződés megfelelő pontossággal tartalmaz minden olyan költséget, amelyet a Hpt. 212. § (2) bekezdése, illetve 213. § (1) bekezdése előír.”

„a THM tartalmazta az árfolyamrést, a szerződés pedig a THM-et, megállapítható, hogy a szerződés az árfolyamrést is tartalmazta”

„az árfolyamrés a teljes szerződéses szolgáltatás csak nagyon kis hányadát érinti, ezért nyilvánvaló, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna, illetve az az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető”

„Azáltal, hogy a szerződéses szolgáltatás egészéhez viszonyított kis jelentőségű hiány miatt az egész szerződés semmisségét mondta ki a másodfokú bíróság, a Ptk. 239. § (1) és (2) bekezdésébe ütköző módon aránytalan jogkövetkezményt alkalmazott.”

 

A felperes indokai:

"azt kell vizsgálni, hogy a perbeli szerződés tartalmazza-e a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja alapján a szerződéssel kapcsolatos összes költséget."

"a perbeli lakossági kölcsönszerződés teljes terjedelmében semmis, mert a pénzváltási szolgáltatás költségét a szerződés nem tartalmazza."

 

A Kúria segítséget kért a költség szó értelmezéséhez. A Legfőbb Ügyésznek tett fel kérdéseket, pl: az árfolyamrés okoz-e költséget? A Legfőbb Ügyész szakmai véleménye:

 

"az árfolyamrés előre nem határozható meg, nem becsülhető, a változást előidéző feltételek sem rövid, sem hosszabb távon nem definiálhatók"

"a deviza forintra átszámítása és az ebből szükségszerűen fakadó árfolyamrés nem a kölcsönszerződés költsége, ezért nem kell azt a szerződésben feltüntetni."

 

A Legfőbb Ügyész valótlan állításait tételesen cáfoltuk.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/szakertoi-elemzes-a-kurianak-a-legfobb-ugyesz-anyagarol-1-5.html

 

A Kúriának két kérdéskörben kellett döntést hoznia.

Az egyik: költség-e az árfolyamrés és a másodfokú bíróság jogosan mondta-e ki, hogy a szerződés semmis, mert nem tartalmaz minden költséget.

A másik: a semmis szerződésnek jogos-e a másodfokú bíróság által kimondott követkemény, mely szerint nem jött létre kölcsönszerződés és MNB alapkamat figyelembe vételével kell forintkölcsönként elszámolni a perlekedőknek egymással.

Bővebben az előzmények:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/otp-es-az-arfolyam-res---ket-jogeros-itelet.html

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/otp-kolcsonszerzodes-----ervenytelen----.html

 

Az első kérdéskörben a Kúria ítélete:

„a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia: a perbeli lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben költségnek minősül-e a kétnemű devizaárfolyam (vételi és eladási árfolyam) alkalmazása során felmerülő különbözet”

"ami a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget, terhet jelent az költség"

"a kölcsönért fizetendő terhelés alatt a kamatokat, jutalékokat (járulékokat) és az egyéb költségeket kell érteni, ez utóbbi körbe tartozik a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés mértéke is" 

"Jelen perben nem volt vitatott (a felek egyező előadást tettek e tárgyban), hogy van tényleges átváltás, vagyis, hogy a folyósításkor a pénzügyi intézmény a devizát átváltja forintra, majd a törlesztésekkor a forintot visszaváltja devizára, vagyis konverziós szolgáltatást nyújt."

A perbeli kölcsönszerződésnek elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető.

"a Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni."

"A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna vagy az árfolyamrés mértékét (deviza-középárfolyam +/- 0,5%), vagy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét (1%)."

 

 

Tehát a kölcsönszerződés semmis. Az alperes felülvizsgálati kérelme elutasítva, a másodfokú bíróság döntése megerősítve.

 

Jöhet a második kérdéskör:

 

"A másodfokú bíróság a semmisség jogkövetkezményeként egyértelműen az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezett anélkül, hogy azt megindokolta, illetve tételes iránymutatást adott volna arról, hogyan kell az eredeti állapotot helyreállítani."

"Kúriának abban a kérdésben is állást kellett foglalnia, hogy a perben megállapított, a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző szerződés semmisségének mi a jogkövetkezménye."

"A Hpt. 213. §-ának (1) bekezdése kizárólag arról rendelkezik, hogy az ott meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a szerződés semmis, de hogy a semmisségnek mi a jogkövetkezménye, azt nem határozta meg."

"A Ptk. szerint a szerződés semmisségének jogkövetkezménye lehet

- az eredeti állapot helyreállítása [237. § (1) bek.],

- a szerződés hatályossá nyilvánítása a határozathozatalig terjedő időre, illetve

- az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása, ha az érvénytelenség oka megszüntethető [237. § (2) bek.],

- valamint a szerződés részbeni érvénytelenségének megállapítása [239. §]."

"ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt, a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával"

"Jelen perben a szerződés érvénytelenségének oka a korábban kifejtettek szerint az, hogy a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét"

 

Most ott tartunk, hogy a szerződés semmis, a kölcsönszerződés érvénytelen. 

Azért érvénytelen, mert a szerződés nem tartalmazza az árfolyamrés mértékét.  Ez idáig teljesen világos.

Viszont mivel jár az, ha egy szerződés semmis?

A Kúria elveti a másodfokú ítélet döntését, nem MNB alapkamattal kell forintkölcsönként elszámolni a perlekedőknek.

 

A kúria döntése egészen meglepő:

"Ez az érvénytelenségi ok azonban kiküszöbölhető, vagyis a szerződés hibája orvosolható, így a Kúria az eredeti állapot helyreállíthatóságának kérdését nem vizsgálta." 

"Lényegében az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása során a Kúriának az adott tényállás mellett nem volt más feladata, mint az, hogy a THM kiszámításakor, illetve a szerződés megkötésekor irányadó árfolyamrés mértékét vagy a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés mértékét kifejezetten is a szerződés részévé tegye."

 

Nos, úgy tűnik, a Kúria úgy javította meg az érvénytelen szerződést, hogy a hiányzó részt, ami miatt a kölcsönszerződés érvénytelen lett, a szerződés részévé tette.

 

„k ö z b e n s ő   í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős közbenső ítéletet azzal tartja fenn hatályában, hogy a felek között 2006. november 14-én létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy a szerződés részét képező devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés, mint költség 1% (deviza-középárfolyamtól +/-0,5%).”

 

Na ezt át kell ismételni!

 

„A felperes mint adós az alperesekkel mint hitelezőkkel 2006. november 14-én közjegyzői okiratba foglalt lakossági, fogyasztási kölcsönszerződést kötött.”

"a szerződés érvénytelenségének oka:  a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét"

 

A Kúria ítélete szerint a megoldás 2013 júliusában, 7 évvel a szerződéskötés után:

 

"érvénytelenségi ok kiküszöbölése, vagyis annak ítélettel történő rögzítése, hogy az árfolyamrés a deviza-középárfolyam +/- 0,5%, a vételi és az eladási árfolyamok közötti különbözet 1%"

 

Hiányzott a szerződésből, ezért a Kúria ítélettel beletette. Az érvénytelen szerződés így érvényes lett!

Hát ez nemsemmi!!

 

„Rendelkezett az érvénytelenség okának megszüntetéséről és a szerződés érvényessé nyilvánításáról.”

 

Egy kicsikét még számolgatni kell a perlekedőknek:

„ismert, hogy a fenti mértékű árfolyamrés helyett az I. r. alperes +/- 1% árfolyamrést alkalmazott 2008 októberétől anélkül, hogy adat merült volna fel arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó szabályokat figyelembe vette volna. Tehát az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánításának a peres felek között elszámolási jogkövetkezménye is lehet.”

 

 

Az ítélethirdetés hangfelvétele:

http://www.youtube.com/watch?v=bwe7dTFTzWo&feature=youtu.be

Az ítélet szövege:

http://www.lb.hu/hu/sajto/kuria-gfvvii30078201314-szamu-kozbenso-itelete-melyben-deviza-alapu-kolcsonszerzodesben-az

 

A Kúria sajtóközleménye az ítélethirdetés után: 

„a Kúria a konkrét perbeli szerződés esetében azt a jogkövetkezményt találta alkalmazhatónak, miszerint az érvénytelenség okát megszüntette azzal, hogy kifejezetten is a szerződés részévé tette a THM kiszámításakor, a szerződés megkötésekor fennállt vételi és eladási árfolyam eltérés százalékos mértékét és ezzel a tartalommal nyilvánította a perbeli szerződést érvényesnek.

Budapest, 2013. július 4. A Kúria Sajtótitkársága”

http://www.lb.hu/hu/sajto/sajtokozlemeny-gfvvii300782013-szamu-ugyrol

 

 

Érdekes....

Az fel sem merült, hogy ha a bank jogtalanul számolt fel költségeket akkor az a megoldás, hogy adja vissza a jogtalanul felszámolt költséget az adósának?

 

Az a tény, hogy a legfőbb Ügyész valótlanságokkal akarta befolyásolni a Kúriát, igazából senkit sem zavar. Rajtam kívül mindenki másnak természetes?

Az is természetes, hogy így kell egy érvénytelen szerződést érvényessé tenni?

 

kuria-megoldom--.png

 

-jozef-