Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.08.14

Rendkivüli kérdésben dönt a Curia szept. 2.-án

c-932-hirlevel---kep-01.png

 

A C-26/13. sz. Kásler ügyben 2014. április 30-án meghozott ítéletében az Európai Bíróság az árfolyamrés (a kölcsön deviza vételi árfolyamon történő nyújtásából és az eladási árfolyamon történő visszafizettetéséből adódó különbség, amely a bankoknál profitként jelenik meg) alkalmazásának a magyarországi devizahitelszerződésekbe való, a bankok általi felvételével összefüggésben kimondta, hogy amennyiben a magyar bíróságok megállapítanák az e gyakorlat alapjául szolgáló szerződési feltételek tisztességtelen jellegét és, következőképpen, azok semmisségét, úgy e bíróságoknak a szerződés felei közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából adott esetben lehetőségük van a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével helyettesíteni, megakadályozandó azt, hogy a szerződés a tisztességtelen feltétel eltávolítása után - alkalmazandó átváltási árfolyam hiányában - teljesíthetetlenné váljon.

 

Mindennek kimondásával a Bíróság célja az volt, hogy megvédje a (fogyasztó) adósokat a szerződés megsemmisítéséből eredő különösen hátrányos következményektől, elsősorban pedig attól, hogy a megsemmisítés főszabály szerint azzal jár, hogy a részletekben megfizetendő fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami könnyen az adós pénzügyi ellehetetlenüléséhez vezethet.

 

Miután a Kúria a 2/2014. számú polgári jogegységi határozatával, majd az Országgyűlés a 2014. évi XXXVIII. Törvény elfogadásával a devizahitelszerződésekbe a bankok által egyoldalúan beépített árfolyamrésmechanizmusra vonatkozó szerződési feltételeket semmisnek nyilvánította, és a kiesett átváltási árfolyamot - a Kásler ítélettel összhangban - a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamára hivatkozással pótolta, az elmúlt időszakban a devizahitelezés e kérdéskörével kapcsolatban Magyarországon nem merült fel az uniós jog értelmezését szükségessé tevő jogalkalmazási nehézség.

 

A magyar bíróságok előtt a devizahitelezéssel kapcsolatban még folyó perekben azonban az utóbbi időben egyre többször megállapítása került, hogy az adósok számára bizonyos esetekben hátrányos lehet az, ha az árfolyamrés alkalmazását előíró tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének megállapítása azért nem vezethet a szerződés egésze annak teljesíthetetlensége okán történő semmisségének a kimondásához, mert az átváltási árfolyam nélkül maradt szerződés a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának beépítésével fennmarad. Márpedig az adósok azzal érvelnek, hogy számukra sok esetben kedvezőbb lehet a szerződés egésze semmisségének a kimondása, mint a szerződés fenntartása, hiszen az előbbi esetben - mivel a semmisség kimondása a szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal történik - mentesülhetnek az árfolyamkockázat következményei alól.

 

Ezzel összefüggésben a Győri Ítélőtábla azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel (93/13/EGK) az, hogy a magyar jog alapján az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelensége miatt átváltási árfolyam nélkül maradt devizahitelszerződéseket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának a beillesztésével akkor is fenntartják, ha egy ilyen gyakorlat az adóst semmilyen hátrányos következménytől nem óvja meg, és nem is vizsgálják azt, hogy az adós kívánja-e a szerződés fenntartását.

Háttéranyagok

 

A hírlevelet csupán csak kiszíneztük - figyeljétek az újságokat, hírportálokat, hogy miként számolnak be erről a rendkívüli perről. Akinek csak tudjátok, adjátok tovább, hogy milyen fontos ügyben születik hamarosan döntés.

 

Elemzés az ügyről a PITEE honlapján:

Mérföldkő vagy végállomás lesz-e az Európai Unió Bíróság döntése? (C-932/19)

Felkérjük az Európai Unió Bíróságának a bíráit, hogy hozzanak világos és egyértelmű döntést a C-932/19 számú ügyben!

A devizahitelesek lassan egy évtizede küzdenek azért, hogy megszabaduljanak a deviza-hitelszerződések okozta szenvedésektől. A hitelszerződésekből eredő kötelezettségek a semmivé foszlottak 2013-ban, mert az adósoknak sikerült bizonyítaniuk, hogy a bankok megsértették a régi Hitelintézeti törvény (rHpt.) 213. § (1) bekezdését..... olvasd tovább itt:

https://pitee.wordpress.com/2020/10/19/merfoldko-vagy-vegallomas-lesz-e-az-europai-unio-birosag-dontese-c-932-19/