Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rendkívül fontos devizahiteles ügy a Curián - C-259/17

2017.10.05

Nagyon-nagyon fontos és lényeges kérdések vannak ebben a Curia-i ügyben, C-259/17:  

 

·  devizás kölcsönből forintos kölcsönt csinálhat-e a bíróság, ha a devizás kölcsönszerződés tisztességtelenség miatt teljesen érvénytelen?

·  tisztességtelen szerződést módosíthat-e úgy a bíróság, mellyel aztán az adós rosszabbul jár?

·  szerződések meggyógyítása lehetséges-e?

·  a bíróságoknak figyelembe kell-e venni a bankok "feltételezett érzékenységét"?

·  a bíróságoknak figyelembe kell-e venni, hogy nem járhatunk jobban, mint a forintos kölcsönnel rendelkezők?

·  közölni kellett volna-e, hogy a deviza árfolyam az adósságra (tőkeösszeg) is hat?

·  árfolyamkockázat ismertetésnek ténylegesnek (nem csak általánosnak) kellett volna-e lennie?

·  forward árfolyam és kamatparitás kérdésköre...

 

curia---c259-17---kep.png

 

 

Minden olyan kérdés benne van ebben az ügyben, ami pl. engem is régóta foglalkoztat, amiket a mostani könyvemben le is írtam. (Jelenleg 10-15%-os kedvezménnyel megvásárolható a könyvesboltokban – 840 Ft és 940 Ft közötti áron.)

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/konyv/kezikonyv-a-konyvesboltokban.html

 

 

 

----------------   a teljes beadvány a Curia honlapjáról ----------------

 

 

A Budai Központi Kerületi Bíróság

(Magyarország)

által 2017. május 16-án benyújtott

előzetes döntéshozatal iránti kérelem

Rózsavölgyi Zoltán és Rózsavölgyi Zoltánné

kontra

Unicredit Leasing Hungary Zrt.

és Unicredit Leasing Immo Truck Zrt.

(C-259/17. sz. ügy)

 

Az eljárás nyelve: magyar

 

A kérdést előterjesztő bíróság

Budai Központi Kerületi Bíróság

 

Az alapeljárás felei

Felperesek: Rózsavölgyi Zoltán, Rózsavölgyi Zoltánné

Alperesek: Unicredit Leasing Hungary Zrt., Unicredit Leasing Immo Truck Zrt.

 

 

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

 

Tekintettel különösen arra, hogy amennyiben a szerződés elsődleges tárgyának meghatározása tisztességtelennek minősül, akkor az a szerződés teljes (és nem részleges) érvénytelenségét eredményezi, a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát meghatározó feltétel tisztességtelenségéből fakadó semmisség alkalmazása (ahol a feltétel a továbbiakban nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve), járhat-e olyan következménnyel (pl. bírósági határozat, nemzeti jogszabály által meghatározott speciális jogkövetkezmény, jogszabályi- vagy jogegységi határozati rendelkezés alkalmazásán keresztül), hogy annak köszönhetően a szerződés jogi minősítése ténylegesen vagy hatásait tekintve módosul, így különösen deviza alapú kölcsönszerződés (ahol a kölcsönszerződésből eredő követelések valamely külföldi pénznemben kerülnek meghatározásra és nyilvántartásra /a továbbiakban: a követelés pénzneme/ és ezen követelések a belföldi pénznemben teljesítendőek /a továbbiakban: a teljesítés pénzneme/) forintkölcsön szerződésnek legyen tekintendő?

 

1.1 Feltéve, hogy a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát meghatározó feltétel tisztességtelenségéből fakadó semmisség alkalmazása járhat olyan következménnyel, hogy annak köszönhetően a szerződés jogi minősítése ténylegesen vagy hatásait tekintve módosul, ezen jogi minősítésben bekövetkezett változás járhat-e olyan következménnyel (pl. bírósági határozat, nemzeti jogszabály által meghatározott speciális jogkövetkezmény, jogszabályi- vagy jogegységi határozati rendelkezés alkalmazásán keresztül), hogy a jogviszony egyes pénzügyileg releváns paraméterei akár a fogyasztóra nézve hátrányosan is módosulnak (pl. jegybanki alapkamat vagy forintkölcsönökre alkalmazott piaci alapú kamatmérték visszaható hatályú alkalmazása a szerződés szerinti alacsonyabb kamatmérték helyett)?

 

A tisztességtelenség jogkövetkezménye abszolút érvényű és tisztán jogkérdés vagy a tisztességtelenség jogkövetkezményének levonásakor jelentőséget lehet tulajdonítani más, a tisztességtelenséggel érintettől eltérő szerződéstípusok szerződési gyakorlatának;

egyes gazdaságilag közvetlenül érintett szereplők (deviza alapú kölcsönök esetében pl. az ún. devizaadós társadalmi csoport és a bankrendszer) feltételezett sérülékenységének; vagy

egyes gazdaságilag közvetlenül nem érintett harmadik személyek vagy csoportok érdekeinek, így pl. annak, hogy a semmisség következtében az ún. devizaadós társadalmi csoport tagjai végeredményben, a számszaki elszámolást figyelembe véve akár túlnyomórészt jobban is járhatnak az ún. forintadós társadalmi csoport tagjainál?

 

A 93/13 EGK1 irányelv 3. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (2) bekezdése, 5. cikke, és 6. cikk (1) bekezdése (azaz a tisztességtelenség megítélése és annak jogkövetkezménye) szempontjából az árfolyamkockázat viselését a fogyasztóra hárító feltétel (azaz a kockázatviselést szabályozó szerződéses rendelkezés/ek összessége/) minősülhet-e több feltételnek?

 

 

A 93/13 EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdése (miszerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve) értelmezhető-e akként, hogy adott feltétel (nem annak bizonyos szakasza, hanem a teljes vizsgált feltétel) lehet úgy teljes mértékben tisztességtelen avagy egyszerre részben tisztességes és részben tisztességtelen, hogy az részben alkalmazható, azaz abból (pl. egyéni bírói mérlegelés függvényében) bizonyos mértékig kötelezettségek származhatnak a fogyasztóra nézve (azaz hatását tekintve mindkét esetben csak bizonyos mértékig tisztességtelen), pl. bírósági határozat, nemzeti jogszabály által meghatározott speciális jogkövetkezmény, jogszabályi- vagy jogegységi határozati rendelkezés alkalmazásán keresztül?

 

4.1 Feltéve, hogy a 93/13 EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdése értelmezhető akként, hogy adott teljes feltétel lehet úgy teljes mértékben tisztességtelen avagy egyszerre részben tisztességes és részben tisztességtelen, hogy az részben alkalmazható, azaz abból bizonyos mértékig kötelezettségek származhatnak a fogyasztóra nézve (azaz hatását tekintve mindkét esetben csak bizonyos mértékig tisztességtelen); az, hogy a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó vizsgált feltétel tisztességtelensége okán a teljes kölcsönszerződés érvénytelennek minősül, járhat-e olyan következménnyel, hogy a számszaki elszámolás tekintetében összességében hátrányosabb helyzetbe kerül a fogyasztó és kedvezőbbe a másik professzionális szerződő fél, mintha a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó vizsgált feltétel tisztességtelensége okán a kölcsönszerződés csupán részben minősülne tisztességtelennek (miszerint a szerződés további feltétel[e]i változatlan tartalommal továbbra is kötik a feleket)?

 

5.1 Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet-e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, miszerint a kölcsönszerződés alapján teljesítendő törlesztőrészlet összege meghaladhatja a másik professzionális szerződő fél által lefolytatott hitelképességi vizsgálat keretében bevizsgált fogyasztói jövedelem összegét, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban volt ügy indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?

 

5.2 Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet-e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses rendelkezés, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, miszerint a kölcsönszerződés alapján mindenkor fennálló tőketartozás összege meghaladhatja a másik professzionális szerződő fél által lefolytatott hitelképességi vizsgálat keretében bevizsgált, a fogyasztó rendelkezésére álló fedezeti vagyon értékét, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást ír elő és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban volt ügy indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?

 

5.3 Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet-e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, miszerint (1) az árfolyamváltozásnak nincs felső határa, (2) az árfolyamváltozás lehetősége valós, vagyis a kölcsönszerződés futamideje alatt is bekövetkezhet, (3) annak köszönhetően a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül megemelkedhet, (4) az árfolyamváltozás kapcsán nem csak a törlesztő részlet összege, hanem a tőketartozás összege is korlátozás nélkül megnőhet, (5) a lehetséges veszteség végtelen nagyságú, (6) a szükséges biztonsági intézkedések hatása korlátozott és folyamatos figyelmet kíván, (7) amelyet a másik professzionális szerződő fél nem vállal biztosítani, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban volt ügy indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?

 

5.4 Különös tekintettel arra, hogy elképzelhető, akár létező tagállami bírói gyakorlat vagy jogszabály szerinti következtetés szerint a deviza alapú kölcsönszerződések esetében a fogyasztó az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték miatt adósodott el devizában, aminek ellenében kizárólagosan ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, továbbá arra, hogy szintén elképzelhető, akár létező tagállami bírói gyakorlat vagy jogszabály szerinti következtetés szerint a szerződési terheknek a kölcsönszerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása a tisztességtelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy a semmisségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia, továbbá tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, illetve az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban volt ügy indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható, hanem annak fogyasztó által értékelhetővé tétele is; tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet-e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján a másik professzionális szerződő fél által (egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett és alkalmazott, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezett figyelemfelhívást az árfolyamváltozás futamidő (legalább kezdőidőszaka) alatt várható iránya, minimális és/vagy maximális mértéke tekintetében (pl. a forward árfolyamszámítás módszertanára és/vagy a kamatparitás elvére alapítottan /amelynek értelmében a deviza alapú kölcsönök tekintetében a kamatelőny, azaz a LIBOR vagy az EURIBOR kamat BUBOR kamatnál alacsonyabb szintje, nagy biztonsággal prognosztizálható árfolyamveszteséghez vezet fogyasztói oldalon, azaz a teljesítés pénznemének árfolyama romlik a követelés pénznemének árfolyamához képest/)?

 

5.5 Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet-e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, amely egzakt módon (pl. legalább a fogyasztó által vállalt futamidővel azonos időtartamot felölelő, a teljesítés- és a követelés pénznemek árfolyamainak egymáshoz viszonyított múltbeli alakulását tartalmazó adatsor/grafikon számszerűsítve) bemutatja az árfolyamkockázat fogyasztóra hárításából várhatóan eredő valós adósi kockázatot, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban volt ügy indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?

 

5.6 Különös tekintettel arra, hogy elképzelhető, akár létező tagállami bírói gyakorlat vagy jogszabály szerinti következtetés alapján a deviza alapú kölcsönszerződések esetében a fogyasztó az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték miatt adósodott el devizában, aminek ellenében kizárólagosan ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, továbbá tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, illetve az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban volt ügy indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható, hanem annak fogyasztó által értékelhetővé tétele is; tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet-e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, amely egzakt módon (pl. legalább a fogyasztó által vállalt futamidővel azonos időtartamot felölelő múltbeli adatokra alapítottan kifejezetten és számszerűsítve) bemutatja a forintkölcsönök esetében alkalmazott BUBOR és a deviza alapú kölcsönök esetében alkalmazott LIBOR vagy EURIBOR közötti várható kamatnyereség mértékét?

 

A törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel tisztességességének megítélése körében a bizonyítási teher mennyiben terheli a fogyasztót és/vagy a másik professzionális szerződő felet annak megítélése körében, hogy a fogyasztónak az őt visszavonhatatlanul kötelező tárgybeli szerződéses feltétel vonatkozásában az alapos megismerésre volt-e tényleges lehetősége a kölcsönszerződés megkötését megelőzően (93/13 EGK irányelv 3. cikk (3) bekezdés és melléklet 1.i) pont)?

 

Olyan szolgáltatóknak tekintendőek-e a saját devizaárfolyamot alkalmazó, a fogyasztókkal szerződő professzionális szerződő fél hitelintézetek a deviza alapú kölcsönszerződések tekintetében – azaz olyan tranzakciók tekintetében, amelyek olyan szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek ára pénzpiaci árfolyam-ingadozásokhoz kapcsolódik – akik az ár alakulására nem képesek befolyást gyakorolni (93/13 EGK irányelv, melléklet 2.c) pont)?

 

____________

1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 288. o.)

 

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=193491&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=690651