Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyílt levél Lenkovics Barnabásnak, az Alkotmánybíróság elnökének

2015.05.13

lenkovics-barnabas---foto-2.jpeg

 

 

 

Tisztelt Elnök úr!

 

Az Alkotmánybíróság százával utasítja vissza a devizahitelesek alkotmányjogi panaszait. Hiába fordulnak ezren is az Alkotmánybírósághoz, a panaszok érdemi vizsgálatát elutasítják saját korábbi döntéseikre hivatkozva.

 

Most csupán két elemre szeretnénk felhívni a figyelmét. Kérjük, válaszoljon a lehető legnagyobb nyilvánossággal, mert a legutóbbi döntések alapján nem világos a devizahitelesek számára, az Alkotmánybíróság szerepe, feladata és felelőssége.

 

Alaptörvény:

B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

 

Alkotmánybíróság:

 

„Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése után is fenntartotta korábbi értelmezését, mely szerint a jogbiztonság önmagában nem alapjog.”

 

Az egyik panasz szerint „két jogszabály eltérően szabályozza az árfolyamrés érvénytelenségének a jogkövetkezményét.” Az Alkotmánybíróság szerint ez rendben van? Lehetnek egymásnak ellentmondó hatályos jogszabályok? Nem szükséges semmilyen vizsgálatot folytatnia?

 

 

 

Alaptörvény:

„M) cikk (2) (…)Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben,

és védi a fogyasztók jogait.”

 

Alkotmánybíróság:

„Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése nem minősül az Alaptörvényben biztosított jognak, a felhívott alaptörvényi szakaszok címzettje nem az indítványozó, nem biztosítanak számára jogot, ezért alkotmányjogi panaszt sem lehet közvetlenül ezekre az előírásokra alapítani”

 

Számos panasz szerint a meghozott törvények az erőfölényükkel visszaélő, évek óta tisztességtelen és törvényeket be nem tartó pénzügyi intézményeknek kedveznek és kimondottan hátrányosak a becsapott és megtévesztett banki ügyfeleknek, fogyasztóknak. Az Alkotmánybíróság szerint ez így rendben van? Születhetnek törvények sorban egymás után, melyek az Alaptörvény fogyasztóvédelmi szempontjaival ellentétesek?

 

 

 

Miként kell értelmezni a születő törvények kapcsán Nemzeti Hitvallásunk egyik meghatározó pontját:

 

Alaptörvényünk jogrendünk alapja

 

 

Milyen hatással kell lennie az Alaptörvénynek a törvényhozásra? Miként lehet elérni, hogy a születő törvények megfeleljenek az Alaptörvény cikkeinek?

 

R) cikk  (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. 

(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással

és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

 

 

Mely hazai vagy nemzetközi szervezet, hivatal vagy hatóság van feljogosítva arra, hogy a panaszainkat érdemben megvizsgálja és azokra tényeken alapuló válasz adjon? Melyik, ha nem az Alkotmánybíróság?

 

 

Tisztelt Elnök úr!

 

Önnek hatalmas tapasztalata van jogainkkal kapcsolatban, hiszen éveken keresztül az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt. Bízhatunk abban, hogy az állampolgári jogok iránti elkötelezettsége átívódik az Alkotmánybíróság munkájába?

 

Látja már annak indokoltságát, hogy az alkotmányjogi panaszok befogadásának a feltételein változtatni kell?  Az elmúlt hónapok tapasztalata nem teszi szükségessé annak elvetését, hogy csupán korábbi határozataik alapján döntik el, hogy jogos panaszokkal foglalkoznak-e vagy sem?  Nem változtak meg évek alatt gyökeresen a körülmények?

 

Javasoljuk, bátran vesse bele magát az Alkotmánybíróság abba a probléma halmazba, melyeket a devizahitelesek panaszai feltárnak.

 

 

Várjuk válaszát, tisztelettel:

 

 

          Szabó József

     Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

 

 

Budapest, 2015. május 13.