Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nem vagyunk homogén csoport… – AB 810 panasz

2015.07.17

Nem vagyunk homogén csoport, ezért nekünk nem jár 180-nal a forintosítás!

 

810--12.png

 

Részletek:

810--01.png

 

810--02.png

 

810--03.png

 

810--04.png

 

810--05.png

 

810--06.png

 

810--07.png

 

810--08.png

 

810--09.png

810--10.png

810--12.png

810--13.png

 

A teljes határozat:

 

http://www.alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1226

 

 

Négy AB panaszt adtam be, kettőt be sem fogadtak, kettőt pedig elutasított az AB. 

 

A véleményem nem változott: már a 2/2014-es jogegységi határozat valótlanságokat tartalmaz. Ennek az egész elszámolásnak, forintosításnak az volt az értelme, hogy megmentsék a bankokat, hogy ne derüljön ki, hogy minden szerződés teljessen semmis, a bankok szándékosan megtévesztettek és becsaptak egymillió embert.

 

Igaza van Kásler Árpádnak, ez nem polgári, hanem büntető ügy.

 

Ez a mostani határozat 98 panaszra vonatkozik:

 

810---98-an.png

 

Az AB nem várt szeptemberig, suttyomban hozott döntést, úgy, hogy előzetesen nem tette fel a honlapjára, hogy ezen beadvány tárgyalása következik...

 

 

Az Alkotmánybíróság összefoglalója:

 

2015.07.17AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/810/2015.)

 

Az Alkotmánybíróság tanácsa július 13-án elutasította az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 2. § (1) bekezdés f) pontja és 10. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat.

 

Az indítványozók – mint deviza alapú kölcsönszerződés alanyai – szerint a 2. § (1) bekezdés f) pontja, amely értelmező rendelkezésként az ún. „eredeti induló kamat” fogalmát határozza meg, utólagos jogalkotói szerződésmódosításnak minősül.

 

A panaszosok azt is sérelmezik, hogy a 10. § alapján a deviza, illetve deviza alapú kölcsönszerződések forintosítására piaci árfolyamon kerül sor, míg 2011-ben a végtörlesztésre a jogalkotó a piacinál jóval kedvezőbb árfolyamon adott lehetőséget.

 

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottaknak az alkotmányjogi panaszokat.

 

A határozat indokolása szerint a szerződésekbe való állami beavatkozás alkotmányosan nem kizárt, jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a clausula rebus sic stantibus elve alapján – megváltoztathatja. Az alkotmánybírák szerint pusztán az „eredeti induló kamat” fogalmából nem következik bármely fennálló, a törvény hatálya alá tartozó szerződés által korábban megállapított induló kamat konkrét mértékének az utólagos meghatározása vagy módosítása.

 

A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy a végtörlesztés és a forintosítás eltérései miatt nem lehet homogén csoportként kezelni a két különböző szabályozás által érintetteket. Ezért az Alaptörvényből nem vezethető le az, hogy a forintosítás során ugyanazt az árfolyam-kedvezményt kellene biztosítani, mint a végtörlesztés esetében.

 

 

 

 

 

 

 

 

.