Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nem számít az sem, ha nincs kamatláb!

2017.02.25

Tájékoztató a Kúria Gfv.VII.30.150/2016/10. számú végzéséről devizalapú kölcsönszerződésekben az ügyleti kamat éves százalékos értékének meghatározásáról

 

 

Dátum:  2017. február 22.

A peres felek CHF alapú kölcsönszerződést kötöttek személygépkocsi vételárának finanszírozására. A szerződésben meghatározták a kölcsön összegét, a törlesztő részletek számát, havi összegét, a törlesztés teljes összegét, valamint a THM-et.

A felperes keresetében – többek között – a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés c) pontja alapján, arra való hivatkozással, hogy a szerződés nem tartalmazza az induló ügyleti kamat éves százalékos értékét.

A másodfokú bíróság jogerős részítéletével megállapította a szerződés érvénytelenségét ezen jogcím alapján, egyúttal azt érvényessé nyilvánította akként, hogy az ügyleti kamat szerződéskötéskori éves százalékos értékét CHF LIBOR kamattal egyezően 2,71 %-ban határozta meg.

Az alperes felülvizsgálati kérelme kizárólag arra irányult, hogy a 2,71 % kamat helyett 15,22 % kamat feltüntetésével nyilvánítsa a Kúria a szerződést érvényessé.

A Kúria végzésével a jogerős részítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Nem értett egyet a másodfokú bírósággal abban, hogy a felek CHF LIBOR kamatban állapodtak meg. A kamatnak a szerződésből abszolút számmal kiszámítható összegére, a szerződésben megjelent THM értékre (17,32 %), a kamatszámításra vonatkozó üzletszabályzati képletre, a szerződéskötést megelőzően adott írásbeli ajánlatokban foglaltakra tekintettel, amelyek a kamat értékét 14,62 %-ban, illetve 14,68 %-ban állapították meg, úgy ítélte, egyértelműen megállapítható, hogy a felek szerződéses akarata nem irányulhatott a CHF LIBOR kamattal egyező kamatfizetésre.

A per során az alperes eltérő értékű kamatokat jelölt meg, ezen alperesi számításokat a felperes vitatta, ezért a Kúria arra az álláspontra jutott, hogy az ügyleti kamat konkrét százalékos értéket a megismételt másodfokú eljárás során az alperesnek kell konkrét bizonyítékokkal alátámasztani.

Budapest, 2017. február 22.

A Kúria Sajtótitkársága

http://www.lb.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-gfvvii30150201610-szamu-vegzeserol-devizalapu-kolcsonszerzodesekben-az

 

 

Az alábbi fogyasztóvédelmi előírást nyugodtan ki lehet dobni a kukába. A Kúriának és a legtöbb bírónak tök mindegy, hogy a bankok milyen súlyos mulasztásokat csináltak a szerződéskötéskor. Ha semmis a szerződés, akkor megjavítják!

 

Mikor semmis? Nézzük a törvényt:

 

Fogyasztási kölcsön

212. § (1) A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót.

(2) A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget.

(3) A teljes hiteldíjmutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint

g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.

(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.

(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

 

 

 

XXI. fejezet

A semmisség és a megtámadhatóság

234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

(2) Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.

235. § (1) A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik.

(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

 

nem-szamit---kep.png

 

Ami most történik a Kúrián és bíróságokon, az nem véletlen. Kidolgozták, hogy miként „lövik ki” a pereinket és hogyan adják meg a „kegyelemdöfést”.

 

Kegyelemdöfésre vagy „megmentésünkre” készülnek-e a bírók? - 2017.01.29

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/kegyelemdofesre-vagy----megmentesunkre----keszulnek-e-a-birok-.html

 

A „kilövésre” ez egy elkeserítő példa!

 

Próbálunk a Kúriára nyomást gyakorolni, kérjük támogasd kezdeményezésünk:

 

A Kúria dolgozza át a devizahiteles jogegységi határozatait!

 

https://www.peticiok.com/a_kuria_dolgozza_at_a_devizahiteles_jogegysegi_hatarozatait