Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Megtévesztően alacsony THM – A Curia döntése

2015.04.27

- részletek -

 

Keresetükben az alapeljárás felperesei a kérdést előterjesztő bíróságtól azon hitelszerződés semmisségének megállapítását kérik, amelyet az SOS szabványszerződés alapján fogyasztói hiteleket nyújtó (hitelintézetnek nem minősülő) szervezettel kötöttek. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó hitelt az alapeljárás felpereseinek 2008. március 12‑én nyújtották.

 

Ezen szerződés értelmében az SOS az alapeljárás felpereseinek 150 000 szlovák korona (4979 euró) összegben nyújtott hitelt, amelyet 32 havi, 6000 szlovák korona (199 euró) összegű részletben kellett visszafizetniük, amelyhez hozzáadódik egy harmincharmadik – a nyújtott hitel összegének megfelelő – részlet. Az alapeljárás felpereseinek így 342 000 szlovák korona (11 352 euró) összeget kellett visszafizetniük.

 

A THM‑et az említett szerződésben 48,63%‑ban állapították meg, míg a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzett számítás szerint az ténylegesen 58,76%, mivel az SOS számítása során figyelmen kívül hagyta a nyújtott hitellel összefüggő költségeket.

 

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy e rövid futamidejű hitelszerződés egészének a szerződés egyes feltételei tisztességtelen jellege miatti semmissé nyilvánítása az alapeljárás felperesei számára kedvezőbb lenne, mint az említett szerződés nem tisztességtelen feltételeinek hatályban tartása.

 

Az első esetben ugyanis az érintett fogyasztóknak kizárólag a 9% mértékű késedelmi kamatot kellene megfizetniük, és nem a nyújtott hitellel összefüggő valamennyi költséget, amelyek sokkal magasabbak lennének, mint az említett kamat.

 

Az Okresný súd Prešov (eperjesi kerületi bíróság), mivel úgy vélte, hogy a jogvita elbírálása a releváns uniós jogi rendelkezések értelmezésétől függ, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

 

„1)      A fogyasztó [93/13/EGK irányelv] 6. cikkének (1) bekezdése szerinti védelmének hatálya olyan‑e, amely a szerződésben alkalmazott tisztességtelen feltételek megléte esetén lehetővé teszi azt a következtetést, hogy a szerződés a maga egészében nem köti a fogyasztót, amennyiben ez a fogyasztó számára kedvezőbb?

 

2)      Azok a körülmények, amelyek a [2005/29 irányelv] értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek, olyanok‑e, amelyek lehetővé teszik annak kimondását, hogy amennyiben a vállalkozó [a THM‑et] a valósnál alacsonyabb mértékben jelöli meg a szerződésben, a vállalkozás e magatartása a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekinthető? A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapítása esetén a 2005/29 […] irányelv elismeri‑e azt, hogy e gyakorlat hatással van a hitelszerződés érvényességére, valamint a 93/13 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 6. cikkének (1) bekezdése szerinti célok elérésére, amennyiben a szerződés semmissége a fogyasztóra nézve kedvezőbb?

 

 

 Az első kérdésről

 

A 93/13 irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig információs szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételek elfogadásához vezet, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolni tudná ezek tartalmát.

 

E hátrányos helyzetre tekintettel a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése annak előírására kötelezi a tagállamokat, hogy a tisztességtelen feltételek „a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve”.

 

A szerződési feltételek tisztességtelen jellege megállapításának az érintett szerződés érvényességére gyakorolt hatását illetően hangsúlyozni kell, hogy a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdése végén megfogalmazottaknak megfelelően „ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket”.

 

Az uniós jogalkotónak a 93/13 irányelvben követett célja a felek közötti egyensúly helyreállítása elvileg egy szerződés egésze érvényességének fenntartásával, nem pedig a tisztességtelen feltételeket tartalmazó valamennyi szerződés semmissé nyilvánítása.

 

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy annak értékelése során, hogy az egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés az említett feltételek kihagyásával is teljesíthető‑e, az eljáró bíróság kizárólag arra támaszkodhat, hogy az említett szerződés egészének semmissé nyilvánítása a fogyasztó számára esetleg kedvező.

 

A 93/13 irányelvvel nem ellentétes az, ha valamely tagállam az uniós jog tiszteletben tartásával olyan nemzeti szabályozást ír elő, amely lehetővé teszi az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kötött, egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződésnek a maga egészében történő semmissé nyilvánítását, amennyiben ez a fogyasztó fokozottabb védelmét biztosítja.

 

E megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni,

hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni,

hogy annak értékelése során,

hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kötött,

egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés

az említett feltételek kihagyásával is teljesíthető‑e,

az eljáró bíróság nem támaszkodhat kizárólag arra,

hogy az érintett szerződés egészének semmissé nyilvánítása a felek valamelyike,

a jelen esetben a fogyasztó számára esetleg kedvező.

Az említett irányelvvel nem ellentétes azonban az,

ha valamely tagállam az uniós jog tiszteletben tartásával előírja,

hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kötött,

egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés

a maga egészében semmis,

amennyiben ez a fogyasztó fokozottabb védelmét biztosítja.

 

 

 A második kérdésről

 

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy egy fogyasztói hitelszerződésben a valósnál alacsonyabb mértékű THM megjelölése a 2005/29 irányelv értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül‑e. Az e kérdésre adott igenlő válasz esetén a Bíróságnak azt kell megvizsgálnia, hogy egy ilyen megállapítás milyen következményekkel jár  az említett szerződési feltételei tisztességtelen jellegének, valamint az említett szerződés egésze érvényességének értékelése szempontjából.

 

Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan vagy bármilyen módon – ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét – félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót az említett 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemek közül egy vagy több tekintetében, és feltéve bármelyik esetben, hogy ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Az e rendelkezésben említett elemek között többek között szerepel az ár vagy az ár kiszámításának módja.

 

Márpedig az olyan – az alapeljárásban szereplőhöz hasonló – kereskedelmi gyakorlat, amely egy hitelszerződésben a valósnál alacsonyabb mértékű THM megjelöléséből áll, hamis információt jelent a hitel teljes költségét, és következésképpen a 2005/29 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett árat illetően. Mivel egy ilyen THM megjelölése ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti az átlagos fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg, a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy ezen hamis információt az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében „megtévesztő” kereskedelmi gyakorlatnak kell‑e minősíteni.

 

Meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés különösen tágan határozza meg azokat a szempontokat, amelyek lehetővé teszik egy ilyen értékelés lefolytatását, és kifejezetten magukban foglalják a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló „összes körülmény[t]”.

 

Ez az elem azonban nem olyan, mint amely automatikusan és önmagában megalapozza a vitatott feltételek tisztességtelen jellegét.

 

Következésképpen valamely kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen jellegének megállapítása nem gyakorol közvetlen hatást arra, hogy valamely szerződés a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szempontjából érvényes‑e.

 

A fenti megfontolásokra tekintettel

a második kérdésre azt a választ kell adni,

hogy az olyan – az alapeljárásban szereplőhöz hasonló – kereskedelmi gyakorlatot,

amely hitelszerződésben

a valósnál alacsonyabb mértékű THM megjelöléséből áll,

„megtévesztőnek” kell minősíteni

a 2005/29 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében,

amennyiben ténylegesen vagy valószínűsíthetően

arra készteti az átlagos fogyasztót,

hogy olyan ügyleti döntést hozzon,

amelyet egyébként nem hozott volna meg.

A nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia,

 hogy ez az eset áll‑e fenn az alapeljárásban.

Az ilyen kereskedelmi gyakorlat

tisztességtelen jellegének megállapítása

többek között az egyik olyan elem,

amelyre a hatáskörrel rendelkező bíróság

a 93/13 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében

a fogyasztó számára nyújtott kölcsön költségeire vonatkozó

szerződési feltételek tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelését alapíthatja.

Az ilyen megállapítás azonban nem gyakorol közvetlen hatást

a megkötött szerződés érvényességének

a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szempontjából történő értékelésére.

 

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

 

1)      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak értékelése során, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kötött, egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés az említett feltételek kihagyásával is teljesíthető‑e, az eljáró bíróság nem támaszkodhat kizárólag arra, hogy az érintett szerződés egészének semmissé nyilvánítása a felek valamelyike, a jelen esetben a fogyasztó számára esetleg kedvező. Az említett irányelvvel nem ellentétes azonban az, ha valamely tagállam az uniós jog tiszteletben tartásával előírja, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kötött, egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés a maga egészében semmis, amennyiben ez a fogyasztó fokozottabb védelmét biztosítja.

 

2)      Az olyan – az alapeljárásban szereplőhöz hasonló – kereskedelmi gyakorlatot, amely hitelszerződésben a valósnál alacsonyabb mértékű teljeshiteldíj‑mutató megjelöléséből áll, „megtévesztőnek” kell minősíteni a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11‑i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti az átlagos fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. A nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy ez az eset áll‑e fenn az alapeljárásban. Az ilyen kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen jellegének megállapítása többek között az egyik olyan elem, amelyre a hatáskörrel rendelkező bíróság a 93/13 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a fogyasztó számára nyújtott kölcsön költségeire vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelését alapíthatja. Az ilyen megállapítás azonban nem gyakorol közvetlen hatást a megkötött szerződés érvényességének a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szempontjából történő értékelésére.

 

Itt olvasható teljes egészében:

 

http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&num=C-453/10

 

 

c453-10---kep.png

 

 

Mi van akkor, ha egyáltalán nincs THM a szerződésben? 

 

 

"...a 87/102 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára,hogy hivatalból alkalmazza az ezen utóbbi irányelv 4. cikkét a belső jogba átültető és azt előíró rendelkezéseket, hogy valamely fogyasztói hitelszerződésben a THM feltüntetésének elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy

a nyújtott hitelt kamat‑ és költségmentesnek kell tekinteni."

 

Ez egy másik szlovák ügy:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/szlovakia--a-thm-95-6--volt--azonban-nem-szerepelt-thm-a-szerzodesben.html