Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.11.18

Marczingós megtámadta a „kegyelemdöfést” az Európai Unió Bíróságán

marczingos---kegyelemdofes---foto.png

 

 

Nézzük elsőként mi az a „kegyelemdöfés”?

„Meglepően őszinte, ám a devizahitelesek szempontjából annál aggályosabb tanácskozást folytatott tavaly áprilisban a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara a devizahiteles-perek kimeneteléről – tudta meg a Magyar Nemzet. Bár a devizakonferencián készült jegyzőkönyv a közelmúltban még megtalálható volt a bíróság honlapján, nemrég rejtélyes okból eltávolították onnan – a lap szerint azért, mert hatalmas felháborodást váltott ki a pereskedő devizahitelesek körében, akik között futótűzként terjedt a konzultáció leirata.”

https://pestisracok.hu/egy-biro-kilone-tonkretett-devizasok-probalkozasait/

 

 

„A Fővárosi Ítélőtábla bírájának szavai erősen egybecsengenek a korábban a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara által tartott devizahiteles konferencián elhangzottakkal, amelynek részleteit még a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra. A bírók egymás közt például arról beszéltek, hogy ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni.

De az is elhangzott, hogy az adósok számára itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni.”

https://24.hu/kozelet/2018/11/07/devizahitel-kuria-europai-unio-birosag-itelet-luxemburg/#

 

A Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék közös szervezésében 2016. április 8.-án megtartott devizakonferencia. Dr. Barnyabán Judit:

„Ha az adós nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázat viseléséről és ez a szerződési feltétel kiesik, akkor ma ezt úgy kell tekintenünk, hogy olyan lényeges, a főszolgáltatást érintő szerződési feltételről van szó, ami miatt az egész szerződés  megdől.”

„Tehát ott tartottunk, hogy az adósnak szerencséje volt, és őt nem világosították fel, idézőjelben mondom persze, akkor hivatkozhat arra, hogy ő nem is tudott erről a kockázatról.”

„… ha forintban lesz adós az adós, tehát ő semmit nem tudhatott az árfolyamkockázat viseléséről, és ezért a tartozása eredendően forintosodik, a forinttartozása után nem fizethet devizához szabott, a devizára irányadó kamatot. Ebben az esetben a kamatot hozzá kell igazítani az új kirovó pénznemhez, tehát forintkamatot kell majd fizetnie, amit a következőképpen állítunk elő: akkor van szerencsénk, ha a szerződésben volt referencia kamatláb, és ahhoz volt hozzárendelve egy kamatfelár. Ha ez így volt, csak azt kell megtudnunk, hogy a szerződéskötéskor a 3 havi BUBOR, a budapesti bankközi kamatláb, milyen értéken állt. Ha ezt megtudtuk, a 3 havi BUBOR-hoz már csak hozzá kell adnunk a kamatfelárat.

Ellenben, ha nem volt kimutatva a szerződésben kamatfelár, akkor nekünk kell csinálnunk. Ehhez nemcsak azt kell megnéznünk, mennyi volt a 3 havi BUBOR, hanem azt is, hogy a 3 havi LIBOR, a 3 hónapos londoni bankközi kamatláb milyen értéken állt a szerződéskötéskor, ezt vonjuk ki a szerződés szerinti induló ügyleti kamatból, eredményként meg lesz a kamatfelárunk, és ezt a kamatfelárat ezután már csak hozzá kell adnunk a BUBOR-hoz.

Na ugye, milyen egyszerű.”

Bővebben:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/kegyelemdofesre-vagy----megmentesunkre----keszulnek-e-a-birok-.html

 

Most pedig nézzük, mivel fordult Dr. Marczingós László kezdeményezésére az Európai Unió Bíróságához a Győri Ítélőtábla:

 

„Az ítélőtábla az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az alábbi kérdésekben:

1.) Ellentétes-e a Tanácsnak a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK Irányelve 6. cikk (1) bekezdésével, illetve 7. cikk (1) bekezdésével a nemzeti jog olyan értelmezése, amely a fogyasztókkal kötött szerződésben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltétel miatti érvénytelenség jogkövetkezményeit, abban az esetben, ha az a szolgáltatás elsődleges tárgyát érinti, s emiatt a tisztességtelennek minősített feltétel kihagyásával a (kölcsön)szerződés nem teljesíthető, akként vonja le, hogy miután a nemzeti bíróság megállapítja a teljes szerződés érvénytelenségét – azaz azt, hogy a szerződés a maga egészében nem maradhat fenn és nem válthat ki a fogyasztóra kötelező joghatást -,

a) a szerződést úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a szerződés elsődleges tárgyát képező nyújtott kölcsön kirovó pénznemévé a magyar forintot és azt a forint összeget helyettesíti be, amit a fogyasztó ténylegesen megkapott a hitelezőtől, és az így maghatározott tőke után fizetendő ügyleti kamatot is az érvénytelennek nyilvánított szerződéstől eltérően határozza meg (helyettesíti be), mégpedig akként, hogy a szerződéskötéskori „induló” kamat a szerződéskötéskor irányadó budapesti bankközi forint hitelkamatlábnak, mint referencia kamatnak (BUBOR) az eredeti (devizaalapú) szerződésben meghatározott kamatfelárral növelt értékével egyenlő;”

Győri Ítélőtábla a Pf.IV.20.073/2021/10/I. sz. végzés (részlet)

Ezen kívül még több kérdést is feltett az ítélőtábla. A teljes EDE Marczingós honlapján olvasható teljes egészében:

http://drmarczingos.hu/2021/11/12/uj-eub-elozetes-donteshozatal-iranti-kerelem/

 

Ez a korábbi uniós kezdeményezés után készült riport:

 

 

 

Figyelemmel kísérjük ezt az EDE-t!

(is)