Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levél a Kúriának a Wellmann féle számolásról

2016.05.24

kuria-wellmann-szamol---kep-01.png

 

Tisztelt Darák Péter Elnök úr!

        Tisztelt Kúria!

 

Felülvizsgálati eljárás során  a Dr. Wellmann György vezette Kúriai tanács ítéletében  megállapította:

 

„A kölcsön tőkeösszege nem volt vitatható

- az megfelelt a 14.500.000 forint

2005. április 14-én érvényes deviza árfolyamon

számított CHF értékének –

ezt a türelmi időszak lejártát követően kellett a

a felpereseknek törlesztenie a szerződés szerint olyan módon, hogy a CHF-ben meghatározott tőkeösszeget

el kellett osztani

250 egyenlő részre

és ez az összeg,

valamint a már addig is fizetett hiteldíj összege

tette ki az ezt követő időszakra

fizetendő törlesztőrészleteket.”

 

A Kúriai tanács szerint tehát a türelmi idő után így kell számolni a törlesztő részletet:

 

törlesztő részlet    =   szerződéses tőkeösszeg  / hónapok száma   +   az addig fizetett hiteldíj

 

 

Az ítélet a fentieken túlmenően a következőket is tartalmazza:

 

A felperesek 2005. április 14-én,

25 év futamidőre 14.500.000 forint

- CHF alapú –

jelzálogjoggal biztosított lakáshitelt

vettek fel … alperes hitelezőktől.

 

A szerződés … szerint a törlesztőrészletek száma 300 volt

és azok esedékessége havonta,

minden hónap 4. napján következett be.

 

A hitelezők az adósok részére

a tőketörlesztésre a futamidő

első 50 hónapjára türelmi időt biztosítottak,

ami alatt az adósok csak

a hiteldíjat voltak kötelesek fizetni.

Ezt követően kellett az adósoknak

- ezen felül –

havonta, egyenletes törlesztéssel

a tőkét is megfizetniük.

Az okirat aláírásának napján

a törlesztőrészlet összege

az … alperes által

2005. április 6-án alkalmazott

deviza eladási árfolyam figyelembe vételével

417,48 CHF volt azzal,

hogy az egyes fizetendő törlesztőrészletek

forint összegét a bank az általa alkalmazott,

az esedékesség napját megelőző napon érvényes

deviza eladási árfolyam alapján határozza meg.

 

A szerződés megkötésekor

nem lehetett tudni,

hogy az a felpereseknek

a lakástakarék pénztári szerződés alapján

milyen összegű megtakarítása keletkezik

és annak a kölcsönre való elszámolásakor

a kölcsön összege milyen mértékben fog csökkenni,

holott ez a tényező befolyásolja

a törlesztőrészletek összegszerűségét.

 

 

Tisztelt elnök úr!

 

Engedje meg nekem, hogy számpéldával bizonyítsam a Kúriai tanács ítéletben szereplő számításának teljes képtelenségét!

 

A felek a szerződést 2005.04.14.-én kötötték meg, az  1. törlesztő részlet minden bizonnyal 2005.06.04.-én volt és az 50. törlesztő részlet pedig 2009.07.04.-én. A törlesztő részletben tőkerészt az adósoknak első alkalommal az 51. törlesztő részletben kellett fizetniük, 2009.08.04.-én.

 

A Magyar Nemzeti Bank svájci frank árfolyamai az eddig szereplő időpontokban (HUF/CHF)

2005. április 6.                       159,18

2005. április 14.                     158,75

2009. július 3.                        178,42

2009. augusztus 3.                 174,17

 

A Kúria tanácsának ítélete szerint számolva a kölcsön összege devizában: 91.338,58 CHF.

 

 

„A kölcsön tőkeösszege nem volt vitatható

- az megfelelt a 14.500.000 forint

2005. április 14-én érvényes deviza árfolyamon

számított CHF értékének

 

 

 

kölcsön deviza tőke összege   =  forint tőke összeg     /   CHF  árfolyam  

 

kölcsön deviza tőke összege   =  14.500.000     /    158,75    =    91.338,58

 

A felperes adóssága az első 50 hónapban nem csökkent, mivel csak díjat fizetett. Ennek a díjnak az összege 417,48 CHF volt 50 hónapon keresztül.

 

A Kúria tanácsának ítélete szerint a kölcsön törlesztő részlete a türelmi idő után: 782,83 CHF

 

törlesztő részlet    =   szerződéses tőkeösszeg  / hónapok száma   +   az addig fizetett hiteldíj

 

törlesztő részlet   =   91.338,58 / 250     +    417,48     =    782,83

 

A Kúria tanácsának ítélete szerint az adósnak még 250 hónapon keresztül ezt az összeget kell fizetnie.

 

Ez a számítási mód törvényellenes!

 

Minden hónapban csökken az aktuális tőkeösszeg a tökerész összegével, a kamatnak is kell csökkennie hónapról hónapra.

 

kuria-wellmann-szamol---kep-02.png

 

A Kúria tanácsának ítélete szerinti számolási móddal az adós 250 hónap alatt (51. – 300. törlesztő részlet) valóban kifizeti a teljes tőkerészt és fizet összesen 104.370 CHF kamatot.

 

Jól látható, hogy a törlesztő részleten belül a tőkerész és a kamat is állandó, egyik sem változik.

kuria-wellmann-szamol---kep-03.png

 

A régi Ptk. szerint:

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

 

 

A régi Hpt. szerint

III. Egyéb meghatározások 7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.

 

Az igénybe vett kölcsön nem a szerződésben szereplő, vagy a szerződésben szereplő adatokból egyértelműen számolható kölcsön összege, hanem az idő multával, a törlesztő részletekben folyamatosan befizetett tőkerészekkel csökkentett összeg.

 

A Kúria tanácsa tévesen értelmezi a jogszabályt!

 

Helyesen értelmezve a jogszabályokat, egyre kisebb kamatösszeget kapunk, mivel az adósság (aktuális kölcsöntőke) is csökken.

 

A hiteldíj százalékos havi értéke számolható a rendelkezésünkre álló adatokból.

 

hiteldíj havi  %    =   havi  hiteldíj     /    tőkeösszeg

 

hiteldíj havi  %    =   417,48      /    91.338,58   =  0,457%

 

Újra számolva a törlesztő részleteket, azt kapjuk, hogy hónapról hónapra csökkennek, mivel csökken a bennük lévő kamat.

kuria-wellmann-szamol---kep-04.png

 

Így számolva a kamat csak feleannyi, mint törvénytelenül számolva!

 

104.370 CHF helyett csupán 52.393,74 CHF.

 

Jó látható, hogy a tőkerész nem változik, azonban a kamat csökken:

 

kuria-wellmann-szamol---kep-05.png

 

A törlesztő részlet csökkenése egyértelmű:

kuria-wellmann-szamol---kep-06.png

Ezzel a számolással az a probléma, hogy bár jogszerű, nem tesz eleget a szerződés előírásának:

 

Ezt követően kellett az adósoknak

havonta,

egyenletes törlesztéssel…

 

Olyan számolásra van szükség, mely jogszerű is és eleget tesz a szerződésben foglaltaknak.

Vagyis csak az adósság (aktuális tőke összeg) után kell kamatot fizetni úgy hogy nem változik a törlesztő részlet összege. Ezt a számolási módot hívják úgy, hogy annuitás.

 

A Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szakértőiből álló Pénzügyi Kultúra Munkacsoport így magyarázza el:

 

kuria-wellmann-szamol---kep-07.png

https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Hitelek_GVH_PSZAF_MNB_20130201.pdf

 

 

A számolást harmadszor is elvégezve megkapjuk az annuitásos eredményt:

 

kuria-wellmann-szamol---kep-08.png

(Az utolsó hónapban egy picivel már kevesebbet kell fizetni, mint korábban. Ez nem a számítás hibája, hanem azért van, mivel a havi törlesztő részleteket csupán két tizedes jegyig fizetjük és nem nagyobb pontossággal.)

 

Annuitással számolva a kölcsönt kifizettük teljes egészében. Hibás tehát az a számolási mód, hogy a kölcsön összegét osztani kell 250-nel.

 

Annuitással számolva a  kamat összege folyamatosan csökken, hibás tehát az a számítási mód, mely állandó kamattal számol.

 

Az annuitással valójában 62.100,57 CHF kamatot kell összesen fizetni (szemben a 104.370 CHF kamattal, ami a Kúria ítéletében szereplő számítással jön ki).

 

Jól látszik, hogy ahogy csökken a kamat, úgy nő a tőkerész:

kuria-wellmann-szamol---kep-09.png

 

A törlesztő részlet pedig állandó mindvégig:

 

kuria-wellmann-szamol---kep-10.png

 

A három számítási móddal kiszámolt havi törlesztő részletek:

kuria-wellmann-szamol---kep-11.png

 

Az összesen fizetendő összeg , vagyis a törlesztő részletek összesen a három számolási móddal:

 

annuitás

lineáris

Kúria

153 439,15 CHF

143 732,32 CHF

195 708,58 CHF

 

 

A Kúria tanácsának ítélete szerinti számolási móddal van még egy óriási hiba!

 

Nem veszi figyelembe, hogy időközben előtörlesztés történik a lakáspénztári megtakarításból:

 

A szerződés megkötésekor

nem lehetett tudni,

hogy az a felpereseknek

a lakástakarék pénztári szerződés alapján

milyen összegű megtakarítása keletkezik

és annak a kölcsönre való elszámolásakor

a kölcsön összege milyen mértékben fog csökkenni,

holott ez a tényező befolyásolja

a törlesztőrészletek összegszerűségét.

 

 

Amikor az alperes az 50. hónapban számolja a türelmi idő lejárta utáni időszakra a törlesztő részletet, akkor már a tőkeösszeg kevesebb. Az igaz, hogy a türelmi idő alatt nem történik a törlesztésekben tőke törlesztés, viszont van egy egyszeri, nagy összegű előtörlesztés.

 

A per tárgya egy kombinált kölcsönszerződés.

 

A már idézett Lakossági tájékoztató kiadvány így ismerteti:

kuria-wellmann-szamol---kep-12.png

A fentiek alapján teljesen egyértelműen megállapíthatjuk, hogy  Kúria tanácsának ítélete szerinti számolási mód teljes mértékben hibás:

 

„A kölcsön tőkeösszege nem volt vitatható

- az megfelelt a 14.500.000 forint

2005. április 14-én érvényes deviza árfolyamon

számított CHF értékének –

ezt a türelmi időszak lejártát követően kellett a

a felpereseknek törlesztenie a szerződés szerint olyan módon, hogy a CHF-ben meghatározott tőkeösszeget

el kellett osztani

250 egyenlő részre

és ez az összeg,

valamint a már addig is fizetett hiteldíj összege

tette ki az ezt követő időszakra

fizetendő törlesztőrészleteket.”

 

 

Mint számítással bemutattam, Kúria tanácsának ítélete szerinti számolási móddal a felperest, az adóst óriási kár éri!

 

Ha más perekben, elővéve ezt a Kúriai ítéletet, hasonlóan fognak a bírók dönteni, akkor annak a következményei beláthatatlanok!

 

A Kúria tanácsának ítélete szerinti számolási mód törvénytelen és nem felel meg a szerződés tartalmának sem.

 

Kérem Elnök urat, haladéktalanul kezdeményezzen vizsgálatot, eljárást olyant amilyeneket ilyen esetben a jogszabályok Önnek lehetővé tesznek vagy előírnak.

 

Sajnos az ítélet még több hibát is tartalmaz, hogy csak egyet említsek:

 

Az okirat aláírásának napján

a törlesztőrészlet összege

az … alperes által

2005. április 6-án alkalmazott

deviza eladási árfolyam figyelembe vételével

417,48 CHF volt.

 

Mi szerepe van a deviza eladási árfolyamnak, a törlesztő részlet kiszámításához?

 

Hogy lehetséges, hogy a törlesztő részletet 2005. áprilisi 6.-i deviza eladási árfolyammal kell kiszámolni, a kölcsön tőkeösszegét pedig a 2005. április 14-én érvényes deviza árfolyamon?

 

Legjobb lenne azt a Kúriai ítéletet egy gyors jogegységi eljárás keretében semmissé tenni és megvizsgálni, hogy miként született meg ez az elképesztő ítélet:

 

Pfv.VI.20.970/2015/6.szám

 

http://ukp.birosag.hu/portal-frontend/stream/birosagKod/0001/hatarozatAzonosito/Pfv.20970_2015_9//

 

 

Budapest, 2015. október 27.

 

 

Dr. Wellmann György s.k. a tanács elnöke,

dr. Puskás Péter s.k. előadó bíró,

Tamáné dr. Nagy Erzsébet s.k. bíró

 

Az ítéletet, teljesen más észrevételek miatt jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja:

 

kuria-wellmann-szamol---kep-13.png

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/5af792eb8b472bf9c1257f68005ddfdb/$FILE/IV_3411_0_2015_inditvany_anonim.pdf

 

 

Ügyszám: IV/03411/2015

 

 

Tisztelt Elnök úr!

 

Évek óta kezdeményezem, hogy tartson a Kúria devizahiteles konferenciát, melyen az alapokat tudnánk egyeztetni. Szükségesnek tartom és tartja több civil szervezet is mert, mint Ön is látja,  képtelen döntések születnek a Kúrián.

 

Az Önnek írt és közel ezer aláíróval támogatott, a Kúrián írásban személyesen leadott kezdeményezésünkre Wellmann úr azt válaszolta a 2016.EI.I.H.134/3 iktatószámú, 2016. február 29.-én kelt levélében, hogy még idő előtti:

„a szélesebb körű szakmai konzultáció még időelőtti lenne, hiszen még egyáltalán nem világos, hogy a perekből milyen általánosítható megállapítások szűrhetők le.”

 

Tisztelt Elnök úr!

 

Ön szerint is idő előtti egy konferencia? Mondjuk egy ahhoz hasonló, mint ami tavaly nyáron volt az ELTÉN? Hasonló, azonban annyiban más, hogy civilek résztvételével.

 

Az Alaptörvényünk hitvallása szerint:

 

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak

közös célja a jó élet,

a biztonság,

a rend,

az igazság,

a szabadság kiteljesítése.

 

Hogy érezhetik magukat az állampolgárok biztonságban, ha ilyen ítéletek születnek a Kúrián? Hogyan beszélhetünk egyáltalán Igazságról?

Milyen életük lesz azoknak, akik pert vesztenek felkészületlen bírók döntései miatt? Akiket kilakoltatnak? Akik elhagyják az országukat? Akiknek a családtagja öngyilkos lesz?

 

Sajnos már rég sokkal többről van szó, mint hogy a bankok haszonszerzés céljából becsaptak és megtévesztettek több millió magyar állampolgárt.

 

Várjuk gyors intézkedését és válaszát.

 

Budapest, 2015. május 24.

 

Tisztelettel:

 

 

Szabó József

okleveles gépészmérnök

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány