Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levél a Kúriának - 2015.03.15 - 1/3

2015.03.15

Tisztelt Dr. Darák Péter Elnök úr!

               Tisztelt Kúria!

                         Tisztelt Joggyakorlat-elemző Csoport!

 

 

03.15-1r.png

 

 

Érdeklődéssel és nagy figyelemmel tanulmányoztuk az érvénytelenség jogkövetkezményeiről készült véleményüket. Elnyerte a tetszésünket, hogy a nyilvánosságra hozott anyagban őszintén megmutatták, hogy a vélemény késztői sok kérdésben, esetenként még a legalapvetőbb kérdésekben sem, értenek egyet.

 

A Hiteles Mozgalom részt vett a Kúria által szervezett 2012. novemberi konferencián és azóta több alkalommal kezdeményezte, hogy a Kúria szervezzen újra konferenciát. Sajnos kezdeményezésünk nem talált megértésre.

 

A Hiteles Mozgalom az elmúlt években már több alkalommal is írt elemzést a Kúriának, mivel úgy ítélte meg, hogy szükség van arra, hogy a Kúria ne csak a bankszektor álláspontja és elvárása alapján hozza meg döntéseit.

 

Jelen elemzésünkkel szeretnénk elősegíteni azt, hogy a hamarosan folytatódó bírósági tárgyalásokon a banki károsult fogyasztók számára egységesen előnyös döntések szülessenek az Alaptörvényünkben megfogalmazott céloknak megfelelően. Ez a véleményünk szerint csak úgy lehetséges, hogy a nyitott kérdésekre megkeresi a Kúria a választ és vélemény helyett nagyobb súlyú jogegységi határozatot hoz. Mindenképpen szükségesnek látjuk több korábbi kúriai álláspont pontosítását is.

 

A vélemény kiemelt jelentőségűnek tartotta annak a megállapítását, hogy a bankkölcsön milyen jellegű: dolog szolgáltatás vagy inkább dologi tulajdon átruházás?

 

Bérlet esetén egy adott dolgot, például egy gépjárművet „ad kölcsön” a gépjármű tulajdonosa és ugyanazt a gépjárművet kéri vissza. A bérlő, a gépjármű időleges használatáért előre megállapított, szerződésben rögzített díjat fizet. Ha a használat során esetleg kárt okoz a gépjárműben, azt meg kell térítenie. A tulajdonos ugyanazt a gépjárművet kéri vissza, nem elégszik meg más típusú, más állapotú gépjárművel. Ha a gépjárművet nem tudja a bérlő vissza adni, mert ellopták, vagy teljesen tönkrement, akkor a gépjármű értékét kell megtérítenie. Felmerül a kérdés, ha a bérelt gépjármű hibás, gyenge a motorja és csak 60-70-el vánszorog sík terepen is, akkor is kell-e teljes értékű bérleti díjat fizetni?

 

Kölcsön esetén szintén egy adott dolgot, például 10 kg lisztet ad kölcsön az akinek van lisztje, annak akinek szüksége van lisztre. A kölcsönt vissza kell adni, így a 10 kg liszt visszajár. Természetesen nem ugyanazt a lisztet kell vissza adni (nyilván a kölcsön kérő felhasználta, sütött belőle valamit), mert ez teljes mértékben lehetetlen, hanem ugyanolyan minőségű, csomagolású és származású lisztet. A kölcsön során a felek megállapodhatnak abban, hogy pontosan meddig kell a 10 kg lisztet vissza adni és azt is hogy jár a kölcsönért még esetleg további 1 kg liszt is, és így összesen 11 kg lisztet kell vissza adni. Felmerül a kérdés, mi van akkor, ha a liszt zsizsikes volt? Esetleg toxinnal mérgezett liszt? Amennyiben lisztet kölcsön adó tudatlanul vagy szándékosan (tudva azt, hogy a liszt használhatatlan) ehetetlen, mérgező lisztet adott kölcsön, akkor kérhet-e vissza kiváló minőségű lisztet?

 

Teljesen jól látja a Kúria, hogy ezekben az esetekben, a bérbeadás és a kölcsön során nem lehet a megtörténteket meg nem történné tenni. Nem lehet a szerződés előtti állapotot visszaállítani. A gépjármű, ha hibás, ha nem hibás át lett adva, azt vissza kell adni. A 10 kg liszt, ha kiváló, ha zsizsikes, ha mérgező át lett adva, azt vissza kell adni.

 

Ha a bérleti vagy kölcsönszerződés semmis, érvénytelen nem akkor nem lehet úgy eljárni, mintha pénz átadás-átvétel nem történt volna. Ha a megvásárolt autó hibás, akkor visszaviszik az autót és visszakérik a pénzt, az autó vételárát. Ha a boltban vásárolt liszt zsizsikes, akkor visszaviszik a boltba és visszakérik a pénzt, a liszt árát. A szerződés kötés előtti helyzet visszaállítható. Felmerül itt is a kérdés, az autókereskedő kérhet-e pénzt azért, mert az autót használta az autó bérlője, a bérlő pedig kérhet-e kamatot azért, mert az autókereskedő a pénzt használta.

 

Teljesen jól látja a Kúria, hogy kölcsön és bérlet esetén a szerződéskötés előtti helyzet nem állítható vissza.

 

Mi a helyzet akkor, ha a 10 kg lisztet a Chicagoi tőzsde búza CBOT/CME USD árfolyam értékének megfelelően kiszámolt mennyiségű lisztet kell visszafizetni. Nem az átadott 10 kg-ot, nem is 1 kg-mal többet, hanem a búza jegyzett USD-ben jegyzett árfolyamának megfelelőt.

 

 

03.15-01.png

http://www.agroinform.com/termenyarak/

 

 

03.15-02.png

http://www.cmegroup.com/trading/agricultural/

 

 

Nem mindegy, hogy 2014 februárjában lett a liszt kölcsön adva, amikor mélyponton volt a búza ára és 2014 májusában vissza kérve, amikor a búza csúcson volt, az ára dollárban 27%-kal magasabb volt, vagy épp ekkor lett kölcsön adva és szeptemberben vissza kérve, amikor 33%-kal kevesebb volt a búza ára.

 

Az első esetben 12,7 kg lisztet kell visszafizetni, míg a második esetben 6,7 kg lisztet. Egyáltalán nem mindegy!

 

Könnyen belátható, ez eléggé kockázatos üzlet. Aki ilyen üzletet köt, annak nagyon tisztában kell lennie a várható búza terméssel, a raktárban meglévő lévő készletekkel, a már megkötött üzletekkel és még rengeteg mindennel. Aki tapasztalt és a szükséges információk birtokában van, az előnyt élvez. A lelkiismeretén (gátlástalanságán) és a törvényi szabályzáson (tiltás és a tiltás megsértésének a következménye) múlik, hogy erőfölényével vissza él-e vagy sem.

 

A kérdés, amire választ kell kapnunk, ha a kölcsönszerződés semmis, akkor a kapott (rendelkezésre bocsátott) 10 kg lisztet kell vissza adni, vagy a chicagói tőzsde árfolyamával kiszámoltat. Álláspontunk szerint ha a kölcsönszerződés érvénytelen, semmis, akkor a benne lévő tőzsdei árfolyam kikötés is semmis. Azt kell visszafizetni, ami átadásra került, a 10 kg lisztet. Talán mondani sem kell, hogy sem a liszt kölcsönzője sem a lisztet kölcsön vevő nem vásárol és nem ad el semmilyen tőzsdén, a Chicagóin sem, semmilyen búzát. A búza tőzsdei ára csupán egy számolási mód.

 

Az ilyen üzleteknek a hivatalos neve „származékos ügylet”.

Egyáltalán nem ismeretlen ez a származékos ügylet a pénzügy és a bankszakma területén.

 

A származékos ügylet néhány megfogalmazása:

 

A származtatott vagy származékos ügyletek, derivatívák olyan befektetési ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg, vagyis az értéke másból "származik". A származtatott értékpapírokat feltételes követeléseknek is mondják. A derivatívák célja a gyakorlatban lehet fedezeti vagy spekulációs. Ez a leggyakrabban együtt jár - ami az egyik félnek fedezeti, a másiknak spekulációs.

(Wikipédia)

 

Származtatott ügyleteknek (más néven derivatív ügyleteknek) nevezzük azokat a befektetési ügyleteket, amelyek értékét más értékpapírok árfolyama  határoz meg. Másképp fogalmazva, egy származtatott ügylet értéke egy mögöttes termék értékéből származik. A befektetők fedezeti, arbitrázs és spekulációs céllal egyaránt használnak származtatott ügyleteket. A fedezeti célú ügyletnél a kockázatok csökkentése a cél. Arbitrázs esetében a kockázatmentes profit  szerzése a cél, amely az időbeli és térbeli különbségekből (és az információáramlás tökéletlenségéből) ered. Spekulációs befektetésnél pedig az árfolyam-ingadozások iránya és mértéke kerül a középpontba.
 

Származtatott ügyletek típusai:

  • Határidős ügyletek
    • Futures (tőzsdei)
    • Forward (tőzsdén kívüli)
    • Hedges
  • Opciós ügyletek
    • Call (vételi)
    • Put (eladási)
  • Csereügyletek (swap)
    • Kamatcsere
    • Devizacsere

(Ecopédia)

 

 

1.1 A származékos ügyletek fogalma

A származékos vagy származtatott ügyletek, derivatívák olyan befektetési ügyletek, melyek során származtatott termékekkel kereskednek. Ezen termékek értéke egy alaptermék (underlying, ami lehet részvény, kötvény, deviza, stb) értékétől függ. 

Az ilyen ügyletek gyakorlati alkalmazásának egyik legfőbb jellemzője, hogy a teljesülésük nem az ügyletkötés időpontjában, hanem egy meghatározott későbbi időpontban, esetleg idő intervallumon belül  jön létre, illetve egyes fajtáinál nem is történik meg az alaptermék (underlying) adás vétele, csak árkülönbözet-elszámolás. 

Az ügylet megkötésének és a teljesítésének/elszámolásának időpontjában a származtatott termék árfolyama  jelentősen eltérhet, ami kockázatot hordoz,  és spekulációra teremt lehetőséget. Ugyanakkor a termékek megfelelő alkalmazás mellett nyitott pozíció fedezésére, ezáltal a kockázat csökkentésére is alkalmazhatók.

(Ratku Zsória: A származékos ügyletek könyvvizsgálata)

 

Kifejezés: Pénzügyi derivatívák

Leírás: Olyan pénzügyi eszközök, amelyek más pénzügyi eszközhöz, mutatószámhoz vagy termékhez kapcsolódnak és amelyen keresztül pénzügyi kockázatok vállalhatók vagy fedezhetők.

 (Magyar Nemzeti Bank Jegybanki Szótára az Origo-n)

 

 

Valami újdonság lehet ez a származtatott ügylet? Egyáltalán nem az, már legalább 3000 éves…

 

1.2 A származékos ügyletek kialakulása

Az első olyan tranzakció, melyek a származékos ügyletek vonásait hordozzák, i.e. 2000 körül, az ókori Asszíriából maradtak fenn írásos emlékek. Hammurappi uralkodásának első évéből fennmaradt váltó-jellegű dokumentum jogot biztosít a tulajdonosának 15 napon belül a Tigris folyó menti Eshama városban 8,5 mina ólom átvételére. A görög és a római civilizációk alatt jelentős fejlődésen mentek keresztül a derivatív értékpapírokhoz kapcsolódó tranzakciók, az opciós és határidős ügyletek kötése egyre elterjedtebbé vált. Arisztotelész feljegyzéséből ismert, hogy Thalész az olíva bogyó termesztésének körülményeit tanulmányozva képes volt megjósolni a következő év bőséges termését Miletus város környékén. Opciós jogot vásárolt a környékbeli összes olívaprés használatára, majd a szüreti időszakban magas felárral továbblízingelte a préseket, jelentős haszonra téve szert.

(Ratku Zsória: A származékos ügyletek könyvvizsgálata)

 

Ismeri a magyar jog a származtatott ügyletet? Igen!

 

11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek

a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,

b) értéke egy meghatározott kamatláb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszköz ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik,

c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,

d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.

Nem minősül származékos ügyletnek az olyan határidős és opciós ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező áru beszerzése, értékesítése vagy használata, és amely az ügylet tárgyát képező áru átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor (ide nem értve azt, amikor a pénzügyi rendezés - a záráskori piaci ár és a határidős kötési árfolyam közötti különbözet, illetve a pénzáramlások pénzügyi elszámolása - a felek közötti megállapodás alapján, pénzeszköztől eltérő pénzügyi instrumentum átadásával, rendelkezésre bocsátásával teljesül, pénzmozgás helyett);

(2000 évi C törvény a számvitelről)

 

 

folyt. köv.