Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.08.15

Levél a Kúriához egy ítélet felülvizsgálata kapcsán

 

level-a-kuriahoz--kep-01---2022.08.15..png

 

Tisztelt Dr. Varga Zs. András elnök úr!

       Tisztelt Dr. Orosz Árpád Gábor Polgári Kollégium vezető úr!

             Tisztelt Kúria!

 

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla még januárban hozott olyan devizahiteles perben ítéletet, mely ügy korábban már járt felülvizsgálati eljárásban a Kúrián.

Az ügyszámok:

Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.742/2021/6/II.

Kúria a Gfv.VII.30.029/2020/4

 

Meglátásunk szerint az Európai Unió Bíróságának döntéseit figyelembe véve, a korábbi évek bírói gyakorlatához képest jelentősen eltért a Fővárosi Ítélőtábla döntési folyamata, a tények és álláspontok értékelése. Szeretnénk érdeklődni, hogy az ügy visszakerült-e újra a Kúriára, vagyis történt-e a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.742/2021/6/II. ítélete után újabb felülvizsgálati eljárás? Amennyiben igen, akkor született-e már döntés?

(Sajnos a bíróságok honlapja nem segített a fenti kérdés megválaszolásában.)

 

 

Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.742/2021/6/II.

 

/5/ … A felperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Gfv.VII.30.029/2020/4. számú végzésével a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében - azaz az árfolyamkockázattal kapcsolatos kereseti kérelem tárgyában - hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

 

/6/ … A megismételt fellebbezési eljárásban a felperesek … kérték a szerződés teljes semmisségének megállapítását. Álláspontjuk szerint … a szerződés V.4. pontja az árfolyam megváltozásának szokásos mértékére utal, amely alatt azt kell érteni, hogy a bankközi devizapiacot nem éri olyan hatás, amely az árfolyamokat extrém módon érintené. A felperesek csak a piaci szélsőségektől mentes, normális mértékű árfolyamváltozásra következtethettek, ehhez képest ugyanakkor a kockázat teljes egészének viselését vállalták, amit csak akkor tudnának vállalni, ha a jövedelmük is korlátlan lenne.

 

/14/ … a szerződésnek a kockázatfeltárást tartalmazó V.4. pontjának 5. bekezdése szintén nem világos és nem érthető, illetve eleve tisztességtelen is. A rendelkezés tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy az árfolyamváltozásból adódóan felmerül a veszteség kockázata és hogy a forint árfolyamának gyengülése esetén a törlesztőrészletek akár jelentős mértékben is megemelkedhetnek. Ez a szövegrész azonban a deviza piacon található szokásos árfolyamváltozásra utal, amelyen azt kell érteni, hogy a devizapiacot nem éri rendkívüli hatás, amely az árfolyamokat extrém módon érintené, és szélsőséges kilengést eredményezne. Az irányelv fogyasztóvédelmi rendszere azon alapul, hogy a fogyasztó információs és tárgyalási hátrányban van a vele szerződő professzionális szolgáltatóval szemben. Az EUB ítélkezési gyakorlata szerint ez az egyenlőtlenségek mindaddig fennáll, amíg a fogyasztóval szerződő fél az információs és tárgyalási hátrányt ki nem egyenlíti. Az EUB C-l 08/16. számú ítélete szerint a tájékoztatásnak ki kell terjednie mindarra, amiről szolgáltató a szerződés megkötése időpontjában tudhatott, és amely a fogyasztó fizetési kötelezettségét a későbbiekben befolyásolhatja.

 

/15/ …Súlyosan sérti a felek közötti szerződéses egyensúlyt, hogy a hitelező ténylegesen nem visel árfolyamkockázatot, miközben a felpereseknek úgy kell teljesíteni, mintha ilyen árfolyamkockázat fennállna. Nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha a hitelező úgy követően árfolyamkockázat szerinti teljesítést az adóstól, hogy esetében az árfolyamkockázat fel sem merül.

 

/20/ …A felperesek hivatkoztak továbbá az EUB C-212/20. számú ügyben hozott ítéletére, amely szerint a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztónak világos és érthető szempontok alapján meg kell tudnia értenie a törlesztőrészletek összegének kiszámításához használt devizaárfolyam meghatározásának módját. A perbeli szerződés esetében azonban az összes szerződési rendelkezés figyelembevétele mellett sem a havi törlesztő részletek összegének kiszámítása, sem pedig a fizetési kötelezettség megváltozásának átláthatósága nem volt biztosított.

 

/27/ Az ítélőtábla előrebocsátja, hogy… a perbeli kockázatfeltáró nyilatkozatot a felperesek a hitelkérelmi adatlap részeként, a szerződés megkötését megelőzően kapták kézhez, így az nem része a szerződésnek, tehát annak tisztességtelensége nem volt vizsgálható. A szerződés részét képező Üzletszabályzat VII. pontjában írt tájékoztatás pedig azért nem lehet tisztességtelen, mert pusztán felhívja a figyelmet egy olyan kötelezettségre, amely a kölcsön folyósítására és a visszafizetésére vonatkozó szerződési feltételekből már önmagában is következik. A két tájékoztató tartalmát ezért az árfolyamkockázat viselését a fogyasztóra terhelő feltételek átláthatósága körében kell értékelni. A bank által az árfolyamkockázat körében nyújtott tájékoztatás hiányossága tehát nem a tájékoztatás, hanem az árfolyamkockázatot korlátlanul a fogyasztóra terhelő szerződési feltétel tisztességtelenségére vezethet

 

 /33/ A perbeli szerződés V.4. pontja utal ugyan arra, hogy a forint/devizaárfolyam piaci mozgásából adódóan felmerül a veszteség kockázata, és hogy a forint árfolyamának gyengülése esetén a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet, az azonban nem derül ki világosan, hogy a kedvezőtlen árfolyamváltozásnak nincs felső határa, sem pedig hogy az a futamidő alatt is bekövetkezhet. A tájékoztató alapján a felperesek alappal feltételezhették, hogy az árfolyamingadozás hosszabb távon kiegyensúlyozott képet mutat, miközben arra nézve nem kaptak világos figyelmeztetést, hogy a forint árfolyamának esetleges súlyos leértékelődése a szerződés teljesítését számukra gazdaságilag elnehezíti vagy ellehetetleníti. Az árfolyamkockázatnak, illetve a forint leértékelődésének a fogyasztó gazdasági helyzetére gyakorolt hatására nézve az ÁSZF VII. pontjában szereplő kockázatfeltárás sem tartalmaz többletinformációt. Az ítélőtábla mindezek alapján megállapította, hogy az alperes által nyújtott tájékoztatás nem felel meg teljeskörűen az EUB által előírt feltételeknek.

 

/34/… A három szerződési feltétel együttes hatása mellett a fogyasztó nem láthatta át, hogy a fizetési kötelezettségének módosulása mely feltételre vagy feltételekre vezethető vissza, ebből következően a fogyasztó nem volt abban a helyzetben, hogy fizetési kötelezettségét, illetve annak változási mechanizmusát előre lássa, vagy azt utóbb ellenőrizni tudja. Az átláthatóság az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel kapcsán tehát önmagában azé1t is hiányzik, mert a szerződésben egyoldalú módosítási jog és árfolyamrés is szerepelt.

 

 

/35/ … A perbeli esetben az egyensúlytalan helyzet azért állapítható meg, mert a szerződés, ha az árfolyamváltozás a fogyasztó számára már elviselhetetlen gazdasági megterhelést jelent, nem biztosít egyoldalú, a saját jövedelme szerinti devizanemre való áttérést lehetővé tevő módosítási jogot. A Ptk. 241. §-a szerint, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán következik be egyensúlytalan, az egyik fél lényeges és jogos érdekét sértő helyzet, ez a bíróság beavatkozására ad lehetőséget, vagyis a jogszabály szerint az ilyen egyensúlytalanságot előidéző körülmények következményeit nem csak az egyik félnek, adott esetben a fogyasztónak kell viselnie. A perbeli szerződési konstrukció viszont nem hagy kétséget afelől, hogy az alperes nemcsak a forint-svájci frank szokásos pénzpiaci keretek között kialakuló, hanem mindenféle, akár vis maior jellegű, a szerződéskötést követő okra is visszavezethető ingadozásának a törlesztőrészlet nagyságában konkretizálódó következményét a felperesekre kívánta hárítani. Ez egyben ki is zárta annak a lehetőségét, hogy a felperesek eredménnyel kérhessék a bíróságtól a pénzügyi válságra visszavezethető árfolyamváltozás következményei miatti, a Ptk. 241. §-ában írt szerződésmódosítást, hiszen a fizetési kötelezettséget az ilyen okokra is kiterjedően vállalták. A bírói gyakorlat szerint nemcsak a szerződés megkötésekor ismert körülményekre hivatkozással kizárt a szerződés bíróság általi módosítása, hanem akkor is, ha a szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározásakor a felek jövőbeli bizonytalansági tényezőkkel számoltak. A korlátlan árfolyamkockázat viselésének fogyasztóra való telepítéséről szóló feltételek a felek viszonyában jelentős egyensúlytalanságot okoztak, ezért alappal feltételezhető, hogy a felperesek egyenrangú tárgyalási helyzetben az alacsonyabb kamat érdekében ilyen feltételeket nem fogadtak volna el.

 

 

/36/ Mindebből következően a perbeli szerződéseknek az árfolyamkockázat korlátlan viselésére vonatkozó rendelkezései tisztességtelenek, amely - mint a főszolgáltatás körébe tartozó feltétel tisztességtelensége - a Ptk. 239. § (2) bekezdésére figyelemmel az egész szerződés érvénytelenségét okozza.

 

/37/ … A Kúria és az EUB álláspontjából egyaránt az következik, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása nem vezethet olyan eredményre, hogy a felek között más típusú, más pénzügyi konstrukciójú szerződés maradjon fenn, azaz a bíróság a korábbi deviza alapú szerződés helyett nem hozhat létre forint alapú és forint BUBOR kamatozású konstrukciót, mert az nem felelne meg a felek szerződéskötéskor fennálló akaratának. Ebből következően az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a Kúria konzultációs testületének állásfoglalásában írt II. pont szerinti, az átváltási árfolyam maximalizálásán alapuló elszámolási módot kell követni akként, hogy a felperesek által viselendő árfolyamkockázat mértékét a szerződéskötéskor észszerűen előre látható kockázatnak megfelelően kell meghatározni.

 

Budapest, 2022. január 21.

 

Dr. Benedek Szabolcs sk. a tanács elnöke, előadó

Dr. Sági Zsuzsanna sk bíró

Dr. Istenes Attila sk. bíró

 

 

 

 

Végül szeretnénk érdeklődni, van-e folyamatban valamilyen vizsgálat a Kúrián devizahiteles ügyben (jogegységi eljárás, egységes bírói gyakorlat... stb)?

 

 

Várjuk válaszukat, tisztelettel:

 

 

Szabó József

Arany Liliom Alapítvány kuratóriumi tag

Hiteles Mozgalom munkaszervezet ügyvezető

 

 

 

 

 

Erre a fontos ügyre a Hitelsikerek hívta fel a figyelmet:

 

https://hitelsikerek.hu/otp-bank-szerzodese-ervenytelen-3-pf-20-742-2021-6-ii-jogeros/

 

 

level-a-kuriahoz--kep-02---2022.08.15..png

 

 

 

A teljes ítélet a Hitelsikerek oldalán:

 

http://hitelsikerek.hu/wp-content/uploads/2022/03/3.Pf_.20.742.2021.6.II_.-OTP-erv.dr_.-Dantesz-Peter.pdf