Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levél a Kúria Elnökének - 2014.05.17.

2014.05.17

 Tisztelt Kúria!

      Tisztelt Dr. Darák Péter Elnök úr!

 

 

 

A május 1.-én írt levelünkben a THM-mal és a fogyasztót terhelő költségekkel kapcsolatban írtunk részletes elemzést. A THM-ről szóló rendelet hangsúlyozza, hogy a THM nem tartalmazza az árfolyamkockázatot és nem tartalmazza a kamatkockázatot.

 

13. § (1) A pénzügyi intézmény által az üzlethelyiségében kifüggesztett üzletszabályzatnak, nyilvános tájékoztatójának és ajánlattételének feltűnő módon tartalmaznia kell a THM-et azzal a kiegészítéssel, hogy

a) a THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat,

b) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát,

c) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát.

(2) Az (1) bekezdés b) pontját deviza alapú kölcsönöknél, c) pontját változó kamatozású kölcsönöknél kell alkalmazni.

41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet

 

Ezt a figyelmeztetést ismereteink szerint minden szerződés tartalmazza.

 

Mit jelent azonban a kockázat szó jelentése?

 

Ez a kifejezés ismert a mindennapi életünkből, főként ismert azonban a munkahelyeinken.

 

A munkahelyeken a kockázatkezelés során külön választják a veszély és a kockázat szavak jelentését. A veszély az, ha egy hátrányos esemény bekövetkezhet. A kockázat pedig a veszély, a kedvezőtlen esemény bekövetkeztének valószínűsége. 

 

05.17-01.png

 

A devizahitelezéssel kapcsolatban nem általános munkahelyi veszélyekről, kockázatokról van szó, hanem pénzügyiekről. Miként fogalmazza meg a kockázatot e pénzügyi terület?

 

 

Hasonlóan, mint a mindennapi életben, veszély itt is egy kedvezőtlen esemény következménye. A kockázat a veszély bekövetkeztének esélye. Megjelenik egy új kifejezés is, a kár. A kár a veszély bekövetkeztekor keletkező vagyoni veszteség.

 

05.17-02.png

 

A fentiek alapján, a kockázat megállapításakor meg kell határozni, hogy milyen veszélyek léphetnek fel, ezek mekkora kárt, anyagi veszteséget okozhatnak és mekkora a veszély bekövetkeztének esélye.

 

Minden egyes deviza elszámolású kölcsönszerződésnél a kölcsönt felvevő fogyasztó számára az jelent veszélyt, ha a forint gyengül az elszámolás alapjául szolgáló valutához képest.  CHF elszámolású forintkölcsön esetén az adósnak veszélyt jelent, ha a forint gyengül a CHF-hez képest.

 

Meg kell jegyeznünk, hogy a pénzintézetek esetében, amennyiben a forrás oldalon nem annyi és nem az a deviza van, mint eszköz oldalon (ez a jól ismert nyitott deviza pozíció), az jelent veszélyt a pénzintézetnek, ha a forint erősödik, mert ez esetben az adósnak kisebb a törlesztő részlete, a pénzintézetnek pedig kisebb így a bevétele.

Azt már több alkalommal is bemutattuk a Kúriának, hogy pl. CHF esetén elenyésző volt a bankok CHF forrása a CHF eszközökhöz, a CHF devizakölcsönökhöz és a CHF elszámolású forintkölcsönökhöz képest.

 

A vizsgált kölcsönügyletek során a bank abban érdekelt, hogy a forint gyengüljön, az adós pedig abban, hogy erősödjön. Ez a tény a szerződéskötéskor egyáltalán nem volt ismert a banki Ügyfelek számára.

Minden egyes deviza elszámolású kölcsönszerződésnél pontosan meghatározható, hogy 5 – 10 – 20 – 30 forintnyi forintgyengülés mennyivel növeli a törlesztő részletet. Másként is megfogalmazhatjuk, pontosan meghatározható, hogy 5% – 10% – 20% – 30%-os forintgyengülés mennyivel növeli a havi törlesztő részletet.

Az valótlan állítás, az hazugság, hogy ezt a pénzintézetek ne tudnák kiszámolni!

 

Veszélyt jelent az adósra, ha az árfolyamromlás miatt növekszik forintban a fennálló kölcsön összege?

Igen!

Amennyiben betegség vagy haláleset miatt nem tudja fizetni a megemelt törlesztő részleteket, hiába adja is el a fedezetül felajánlott ingatlanát (ha a bank ebbe beleegyezik), nem tudja belőle kifizetni a bank követelését.

 

A kockázat ismertetéshez hozzá tartozik az is, hogy meg kell határozni, hogy mi az esélye a forintgyengülésnek és egy esetleges forintgyengülés tartós lehet-e, vagy csak időleges. Jelentős különbség van a között, hogy pár hónapig növekszik csak a törlesztő részlet vagy véglegesen és egyre fokozódó mértékben.

 

A pénzintézeteknek előírás, hogy tájékoztatni kell az Ügyfelüket a kockázatokról.

 

Az ügyfelek tájékoztatása

203. § (1) A pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni.

…..

(6) Olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre…

Hitelintézeti Törvény

 

A pénzintézeteknek azonban nem csak innét kell ismerniük a kockázat és az árfolyamkockázat kifejezést, mivel előírás, hogy saját tevékenységüknél is fel kell tárni a kockázatot és kiszámolt kockázatot kezelniük kell.

 

A hitelintézetek tőkemegfelelése

76. § (1) A hitelintézetnek - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely   

a) legalább

1. a 76/A. § vagy a 76/B-76/D. § szerint számított - a hitelezésikockázat-mérséklés mértékével csökkentett - kockázattal súlyozott kitettség érték (hitelezési kockázat) nyolc százalékának, a felhígulási kockázat tőkekövetelményének, valamint a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételek külön jogszabályban meghatározott partnerkockázati tőkekövetelményének,

2. a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció- és nagykockázatvállalások tőkekövetelményének,

3. a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat miatt felmerülő piaci kockázat tőkekövetelményének, valamint

4. a 76/J. § szerinti működési kockázat tőkekövetelményének

összege, és

b) nem lehet kevesebb a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.

 

Működési kockázat

76/J. § (1) A hitelintézet a - nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő - működési kockázat tőkekövetelményét

a) az alapmutató módszerével,

b) a sztenderdizált módszerrel,

c) a fejlett mérési módszerrel, vagy

d) az a)-c) pontokban rögzített módszerek kombinálásával számítja ki.

 

A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok

Kockázatvállalás

77. § (1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot - köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.

 

Kockázati céltartalékképzés

87. § (1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

 

2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

Értelmező rendelkezések

10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás:

a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;

 

A pénzintézetek csak akkor tudnak tartalékot képezni, ha kiszámolják a „kárt”, az esetleges hátrányos árfolyamváltozás okozta lehetséges veszteséget. A pénzintézetek folyamatosan, nap mint nap végeznek kockázat elemzést és számításokat, valamint meghatározzák a lehetséges kár nagyságát.

 

A PSZÁF már a devizahitelezés elterjedésének kezdetén figyelmeztette a pénzintézeteket, adjanak pontos tájékoztatást és vizsgálják meg alaposan az ügyfelek teherbíró képességét.

 

„A pénzügyi intézmények az ügyfelek érdekeit, kockázatviselési képességét fokozottabban vegyék figyelembe, egyúttal javuljon az ügyfelek tájékozottsága és érdekérvényesítő képessége.”

„A pénzügyi intézmények felelősen működjenek közre az ügyfelek teherbíró képességét meghaladó eladósodásának elkerülésében.”

„A pénzügyi intézmények hitelezési tevékenysége feleljen meg a hitelezésre vonatkozóan támasztott fogyasztóvédelmi elveknek.”

 

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről


05.17-03.png

 

Kizárólag csak úgy lehet megállapítani a leendő adós, a bank Ügyfelének teherbíró képességét, ha egy várható forintromlás okozta megnövelt törlesztő részletet összehasonlítja a bank a hitelfelvevő család jövedelmével.

 

Egy banki Ügyfél sem köt olyan kölcsönszerződést, mely kapcsán tudja már az aláírás pillanatában, hogy nem tudja fizetni majd a törlesztő részletet, mivel a törlesztő részlet fizetése a család jövedelme és megélhetési költségeinek ismeretében lehetetlen. Nem köt ilyen szerződést, mert tudja, hogy elveszti a fedezetül felajánlott ingatlanát és még várhatóan tartozása is marad a bank felé.

 

Tény, hogy a bankok nem ismertették a devizahitelezés kockázatát Ügyfeleikkel, annak ellenére sem, hogy az árfolyamromlás kockázata meghatározható, a kár számolható.

 

Tisztességtelen és jó erkölcsbe ütközik úgy áthárítani korlátlan mértékű kockázatot egy információ hiányában lévő fogyasztóra, hogy a kockázatot átterhelő pénzintézet a kockázatról semmilyen adatot nem közöl. Kimondottan tisztességtelennek és jó erkölcsbe ütközőnek minősül már csak azért is, mert a PSZÁF már 2006-ban felhívta erre a figyelmet, és ezt a figyelmeztetést a bankok teljesen figyelmen kívül hagyták. Figyelmen kívül hagyták, mert még több ezermilliárd forint kölcsönt ki akartak helyezni deviza elszámolással. A jól kidolgozott tervük nem sikerült volna, ha az ügyfelek tisztában vannak a devizahitelezés kockázatával.

 

Tisztességes a fentiek ismeretében például egy ilyen szerződési pont?

„Különösen nem vállalunk kötelezettséget arra, hogy tájékoztassuk Önt egy esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen változásról.”

 

A pénzintézetek korlátlan mértékben áthárítják a kockázat következményeit és még arra sem vállalnak kötelezettséget, hogy figyelmeztessék az adóst. Nem segítik, hogy lépéseket tegyen az adós saját maga és családja érdekében.

 

A PSZÁF 2010-ben (érthetetlen módon már végzetesen elkésve) bírságolt a kockázatok ismertetésének 2005 és 2008 évek közti elmaradása miatt.

 

"A vizsgálat helyszíni szakasza során a Felügyelet megállapította, hogy a Társaság 2005. és 2008. közötti években nem alkalmazott a devizaalapú hitelekhez kapcsolódóan kockázatfeltáró nyilatkozatot, melyben a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatok bemutatásra és ennek megtörténte az ügyfél által igazolásra kerültek volna.  

 

Fentiekkel a Társaság megsértette a Hpt. 2005. január 1-től 2008. augusztus 30-ig hatályos 203. § (6)-(7) bekezdését, mely előírta:

 

   „203. § (6) Olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

   (7) A (6) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell

   a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre,…”.

 

   „203. § (4) Fogyasztónak minősülő ügyféllel kötendő, devizahitel nyújtására irányuló, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

   (5) A (4) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell

   a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre,…”

PSZÁF FH-I/B-2/2010. számú határozat.

 

A 6/2013 számú jogegységi határozat több helyen is véleményt mond az árfolyamkockázatról. Több megállapítással nem tudunk egyetérteni, úgy véljük a Kúria nem kellően megalapozott döntést hozott.

 

Sajnos nem csak az árfolyamkockázattal kapcsolatos megállapításokkal nem tudunk egyet érteni, ez világosan kiderül a május 1.-én és május 8.-án Kúriának elküldött elemzésünkből.

 

Nem is „nem egyetértésről” van szó, hanem arról hogy elfogadhatatlan, ha megalapozatlanul, külső személy megtévesztése által hoz a Kúria döntést.

 

Szeretnénk emlékeztetni arra a Kúriát, hogy a Legfőbb Ügyész korábban már félre kívánta vezetni egy fontos devizahiteles kérdésben a Kúriát. Ez a költség kifejezés értelmezése és az árfolyamréssel történő kapcsolata volt. Ekkor teljesen tévesen azt a következtetést akart kimondatni a Legfőbb Ügyész a Kúriával, hogy a deviza alapú kölcsönök esetén az árfolyamrés alkalmazása nem okoz költséget az adósnak, a fogyasztónak. A Kúria akkor helyesen, a valóságnak, a tényeknek megfelelően döntött, amikor kimondta, hogy az árfolyamrés költséget okoz. Tudjuk mivel számolható, hogy nagyon jelentős, több százmilliárd forint költséget jelent a fogyasztóknak.

  

Úgy véljük, hogy a 6/2013 számú jogegységi határozat több állítása sem megalapozott. A nem megalapozott, a valótlan állítások valószínűleg most is visszavezethetők a Legfőbb Ügyész megtévesztő szakmai álláspontjára. Kérjük, küldjék el részünkre tanulmányozás és elemzés céljából a Legfőbb Ügyész álláspontját, melyre a 6/2013 számú jogegységi határozatban hivatkoznak.

  

Különbséget kell tenni a Ptk. szerinti és a Btk. szerinti, egymáshoz nagyon hasonló kifejezés között. Az egyik kifejezés az uzsora szerződés, a másik az uzsorás szerződés. Sajnálatos módon a 6/2013 jogegységi határozat összekeveri a két fogalmat.  

 

A Ptk. szerinti uzsorás szerződés megállapításához nem szükséges, hogy a sértett fél rászorult helyzetben legyen. Egyáltalán nem feltétel a „válságos gazdasági” helyzet.

 

Az uzsora bűncselekmény törvényi tényállása:
„Aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, büntettet követ el…”

 

Az uzsorás szerződés megfogalmazása:
„Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).”

 

A pénzintézetek úgy kötöttek százezer számra szerződéseket, hogy nem közölték a szerződéskötés előtti Ügyfél tájékoztatáskor sem és nem rögzítették a kölcsönszerződésben sem, hogy mik a deviza elszámolású kölcsön kockázatai, hogy mekkora az árfolyamrés okozta költség nagysága, hogy milyen esetekben jogosultak egyoldalúan emelni a kamatlábat és egyéb költségelemeket.  Megtévesztő tájékoztatásuk eredményeképpen a banki Ügyfelek információ hiányban szenvedtek, lényegesen kedvezőbbnek ítélték meg a szerződés jellemzőit a ténylegesnél. A pénzintézetek a számukra előnyös helyzetet kihasználva kötöttek számukra feltűnően aránytalanul előnyös szerződést.

 

Aránytalanul előnyös, mivel az árfolyam kockázat az adósé, és az árfolyam kockázat nem csak a törlesztő részlet növekedésében jelentkezik, hanem a (mint nemrég ismertettük törvénytelenül) a fennálló kölcsönösszeg nagyságában is. Kérjük a Kúriát, vizsgálja felül korábbi álláspontját és vizsgálja meg ismételten, hogy uzsorás szerződésekről van-e szó?

 

A pénzintézetek csak a veszélyre hívták fel a figyelmet, azonban a jogszabályok kockázat feltárását írtak elő számukra.

 

Ismételten kérjük a Tisztelt Kúriát, a most ismertetett problémakört is vegyék figyelembe, amikor a devizahitelezéssel kapcsolatos további álláspontjukat kialakítják.

 

Az alaptörvény szerint a bírósági eljárásnak nyilvánosnak kell lennie.

 

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Alaptörvény

 

Nem tartjuk alkotmányos eljárásnak, hogy a Kúria úgy hoz bíróságokra kötelező jellegű jogegységi határozatot, hogy nem veszi figyelembe a sértett fél szempontjait, álláspontjait. Nem tekintjük egyeztetésnek, érdemi vitának azt, hogy elemzéseket, észrevételeket írunk melyek kifejtésére, az esetleges ellentétes álláspontok megismerésére és erre történő reagálásra nincs módunk.

 

A Kúriának korábban írt leveleink tartalmazzák azokat a MNB adatok alapján készült tényeket, hogy a devizahitelek mögött nincs mindig devizaforrás, hogy a bankszektor számára ismert volt a várható forintgyengülés 2008 előtt. Sajnálatos módon a PSZÁF állásfoglalását fogadták el több esetben is, azét a PSZÁF-ét, mely szintén azt szerette volna kimondatni a Kúriával, hogy az árfolyamrés nem okoz költséget a kölcsön felvevőjének.

 

Ez a történet, a devizahitelezés története tele van félrevezetésekkel, csúsztatásokkal, megtévesztésekkel, kifejezések összekeverésével, jogszabályok félremagyarázásával. Épp ideje, hogy a végére járjunk a történetnek.

 

 

 

Ismételten kérjük a Kúria haladéktalan lépését, devizahiteles konferencia létrehozását civilek bevonásával, majd ezt követően átfogó, széleskörű jogegységi határozatok kidolgozását, hogy tényeken alapuljon és ésszerű határidőn belül szülessenek meg a bíróságok döntése.