Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lenkovics és a semmisség, a megtévesztés

2016.02.22

/18/    Lenkovics Barnabás (jelenleg az Alkotmánybíróság elnöke, korábban az állampolgári jogok biztosa) az ELTE győri kihelyezett tagozatán megszervezte a polgári jog oktatását. Ez idő tájt, 2000-ben egyetemi jegyzetet írt.  Nem jogász hallgatók számára is érhetően magyarázza el az alapelveket, fogalmakat, összefüggéseket. Egy érvényes, a törvényeknek és a tisztességnek megfelelő szerződés a szerződő felekre kötelező erővel bír:

„A szerződés kötelező erejének elve (pacta sünt servanda). A jog által elismert és az állami közhatalom erejével kikényszeríthető szerződés ugyanúgy kötelezi a feleket - még ha önként, szabadon szerződtek is egy­mással - miként maga a törvény. (Az elvet az európai jogfejlődésre nagy hatással bíró Code Civil 1134. §-a kifejezetten is kimondja: „A szerződésnek a felek között törvényereje van".) Ez az elv az árutermelő piacgazdaságokban egyúttal „polgári erkölcsi" alapelv is, mely szerint az adott szó szent, azt minden körülmények között be kell tartani. Az alapelv túlhajtása azonban - pl. egy vis maior folytán lehetetlenült szerződés teljesítésének a kikénysze­rítése - súlyos méltánytalanságot eredményezhet és az igazságosság maga­sabb rendű (humánusabb) alapelvébe ütközhet.”

(Győri Egyetemi Kiadványok -  2000 - Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok – III.1.5 A szerződési jog alapelvei)

 

/19/ Egy érvényes, a törvényeknek és a tisztességnek megfelelő szerződést a felek módosíthatják, illetve bármelyik fél kérheti bíróságtól a szerződés módosítását, pl. arra hivatkozva, hogy a szerződéskötés óta a külső körülmények megváltoztak:  

„A szerződési igazságosság elve (clausula rebus sic stantibus). Ez az alapelv a pacta sünt servanda elvének (megj: a szerződés kötelező erejének elve) esetleges túlzott szigorát, igazságtalan­ságát hivatott kiküszöbölni. A felek szerződésüket a szerződéskötéskor fennálló körülményekre alapozzák, minden lényeges elemét azokhoz igazítják. A leg­gondosabb mérlegelés és előrelátás ellenére is adódhatnak azonban mindkét féltől függetlenül olyan külső változások, váratlan körülmények, amelyek a szerződés teljesítését lehetetlenné, vagy az egyik félre nézve túlzottan terhes­sé teszik (természeti csapás, háború, politikai-gazdasági krízis, azaz vis maior-nak minősülő objektív okok). Ilyenkor az a méltányos és igazságos, hogy a szerződésben (az elérni kívánt előnyök mellett) eleve benne rejlő kockázatot mindkét fél közösen viselje. Az ilyen esetekre a szerződési jog számos esetben vagy a szerződés szankció nélküli megszűnését (objektív lehetetlenülés), egy­oldalú megszüntetését (elállás, felmondás) vagy a megváltozott körülmények­hez való hozzáigazítását (módosítás) teszi lehetővé, akár bírói úton is.”

(Győri Egyetemi Kiadványok -  2000 - Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok – III.1.5 A szerződési jog alapelvei)

 

 

/20/ Jelen esetben azonban nem erről van szó! A kölcsönszerződés már a születésétől semmis, egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy külső körülmények változása miatt kellene a szerződéseket módosítani. Szükségesnek tartjuk most idézni a Kúria határozatából:

„Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

 

 

/21/ A „nem megfelelő tájékoztatás” egyértelműen a szerződéskötést megelőző időszakra és a szerződés tartalmára vonatkozik:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk a szerződéskötés folyamatát, azon belül is több „létszakaszt", lényegesebb mozzanatot különíthetünk el:

a) szerződési akarat elhatározás, a szerződési akarat kialakítása (mindkét fél oldalán, még egymástól függetlenül, általában joghatás nélkül);

b) a megformált szerződési akarat kifejezése, megjelenítése a külvilág felé szerződéskötési nyilatkozat formájában, ami már jognyilatkozatnak minő­sül és joghatás fűződik hozzá;

c) legalább két szerződési akaratnyilatkozat kölcsönössége, azaz egymásra irányultsága; és végül

d) a két akaratnyilatkozat egybehangzása, egymással való megegyezése.

Ezek az egymásra épülő mozzanatok, melyek a szerződéskötés folyamatá­ban kölcsönösen alakulnak, változnak, mint a szerződéskötés alapelemei együtte­sen szükségesek a szerződés létrejöttéhez. Ezek közül mint láttuk a második mozzanat az, ami a jog számára már hozzáférhető, azaz szabályozható.”

(Győri Egyetemi Kiadványok -  2000 - Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok – III. 2.1 A szerződéskötés folyamata)

 

 

/22/ A hibás szerződések, a semmis szerződések joghatást nem fejtenek ki:

„A hibátlan, minden szempontból kifogástalan szerződéseket az állam elismeri és támogatja. Ezek a törvény erejével bírnak a felek között, ki­kényszerítésükhöz szükség esetén az állam közhatalmi kényszeresz­közt (tipikusan bírói utat) bocsát rendelkezésre. … Vannak olyan súlyosan fogyatékos, hibás szerződések, melyeket az állam nem ismer el, az ezekhez fűződő joghatás beállását megakadályozza. Ezek az érvénytelen szerződések. A törvényben meghatározott érvényte­lenségi okok valamelyikének a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

(Győri Egyetemi Kiadványok -  2000 - Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok – III. 2.6 A szerződés érvénytelensége)

 

 

/23/ Az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor fenn kell állnia. Az érvénytelenségi ok, a devizához kapcsolódó bankkölcsön árfolyamkockázatával kapcsolatos „nem megfelelő” tájékoztatás.

 

 

/24/ Amennyiben a pénzintézet mindenféle együttműködéstől, egyeztetéstől elzárkózik, nem csak hogy nem hajlandó a hibás szerződést módosítani, hanem párbeszédre sem hajlandó a fogyasztóval (szerződéses partnerével), akkor a fogyasztó saját jól felfogott érdekében nem tehet mást, mint bírósághoz fordul.

„A szerződés érvénytelenségének két fajtája van: a semmisség és a megtámadhatóság.

A semmisség feltétlen (ipso iure) érvénytelenség, amire bárki, határidő nélkül hivatkozhat. Megálla­pításához külön eljárásra (pl. megtámadásra) sincs szükség, a semmisséget a bíróság és más hatóság hivatalból köteles figyelembe venni. A semmisségre való hivatkozás jogáról történő lemondás maga is semmis.

Mindezekkel szemben a megtámadhatóság  feltételes (a megtámadás tényétől függő) ér­vénytelenség. Megtámadásra csak a sérelmet szenvedett szerződő fél és az jo­gosult, akinek a szerződés a törvényes érdekét sérti. Maga a megtámadás a másik félhez címzett írásbeli nyilatkozattal történik, aminek eredménytelensé­ge esetén lehet a bírósághoz fordulni, a megtámadást a bíróság csak az arra jogosított kérelmére veheti figyelembe. A megtámadási jog csak egy éven belül gyakorolható, erről a jogról azonban írásban le is lehet mondani. Megszűnik még a megtámadás joga, ha az egy éves határidő eltelt, vagy ezen belül a jogosult a szerződést írásban megerősíti.”

(Győri Egyetemi Kiadványok -  2000 - Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok – III. 2.6 A szerződés érvénytelensége)

 

 

/25/ A „nem megfelelő tájékoztatás” miatt a fogyasztó érezheti úgy, hogy a szerződéskötéskor tévedésben volt:

 „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette". Lényeges körül­ménynek minősülhet a másik fél személye, a szerződés tárgya (a szol­gáltatás) és a szerződés más lényeges tartalmi eleme. Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak (köl­csönös téves feltevés), a szerződést bármelyikük megtámadhatja.

(Győri Egyetemi Kiadványok -  2000 - Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok – III. 2.6 A szerződés érvénytelensége)

A Ptk. lényeges változtatásokat is tartalmaz az érvénytelenségi okokkal kapcsolatban, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

A tévedés megtámadási oknál (6:90. §) a kódex megfogalmazza, hogy a tévedés akkor vonatkozik lényeges körülményre, ha annak ismeretében a fél nem, vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Elhagyja a Ptk. a jogi kérdésben való tévedésre vonatkozó – feleslegesnek és bonyolultnak ítélt – külön szabályozást. Új szabállyal kizárja a törvény a tévedés miatti megtámadás jogát akkor, ha a fél a tévedését felismerhette, vagy annak kockázatát vállalta (pl. szerencseelemet tartalmazó szerződés, spekulatív ügyletek).

(Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – Szerződések tára - 5.1. Semmisség és megtámadhatóság)

 

lenkovics---foto.jpg

 

/26/ A „nem megfelelő tájékoztatás” miatt beszélhetünk a pénzintézet szándékos megtévesztéséről:

Megtévesztés címén támadható meg a szerződés akkor, ha az egyik fél tévedését nem akaratlanul, hanem nagyon is akarva, tudatosan okoz­za a másik fél és ezzel váltja ki benne a szerződési akaratot.”

(Győri Egyetemi Kiadványok -  2000 - Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok – III. 2.6 A szerződés érvénytelensége)

 

 

/27/ Rogán Antal 2011.09.19.-én a Parlamentben a kedvezményes árfolyamú végtörlesztést lehetővé tevő törvény benyújtásakor a „megtévesztés” szót használta (a becsapás mellett):

„ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az első kérdés, ami felmerül az emberben, hogy milyen szükség van ezekre a törvényjavaslatokra. Szerintem a válasz evidens és egyértelmű: azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával. De még ha azzal tisztában is lettek volna, minden valószínűség szerint senki nem hívta fel a figyelmüket arra, hogy azok a szerződéses konstrukciók, amelyeket aláírhattak akkoriban - és nem volt más választásuk mást aláírni -, gyakorlatilag minden egyes kockázatot kivétel nélkül az ügyfélre hárítanak.

Valószínűleg arra sem hívta fel senki külön egyébként a hitelfelvevők figyelmét, hogy mindezeken túlmenően nem elegendő az, hogy a devizahiteleknek magukban óriási árfolyamkockázatuk van, nem elegendő az, hogy minden kockázatot a hitelt nyújtók, tehát a bankok és a pénzintézetek a hitelfelvevők, azaz a magyar családok számára hárítanak át, ezenkívül ráadásul az akkoriban aláírt szerződésekkel ezt egyoldalú szerződésmódosítás keretében is megtehették a magyar bankok. Tisztelt képviselőtársaim, ez bizonyos értelemben Európában is egyedülálló. Ily módon, ekkora kockázatot egyoldalú szerződésmódosítással, minden kockázati elem áthárításával, azt gondolom, nincs olyan európai uniós tagállam, ahol ezt a hitelezési gyakorlatot folytatni lehetett volna.”

„Azok, akik élnek az árfolyamgát lehetőségével, kiszámítható törlesztőrészletet kapnak, pontosan kiszámíthatják, hogy egyébként mennyit kell fizetni januárban, mennyit decemberben, hogyan alakul éven belül és a következő három évben a törlesztőrészlet nagysága. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pontosan azért, mert a hitelt felvevők túlnyomó részét megtévesztették és becsapták, ne kellene megnyitni a lehetőséget az előtt, hogy ebből az előnytelen szerződésből, ebből az előnytelen konstrukcióból a hitelfelvevő kiléphessen; természetesen úgy, hogy a kockázat egy részét önnönmaga vállalja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, pontosan erről szól. A kedvezményes végtörlesztés lehetősége biztosítja azt, hogy a kockázat egy részét a hitelfelvevő vállalja, más részét a bank vállalja, és ezzel egyébként ki tud lépni a szerződő fél ebből a konstrukcióból 180 forintos svájcifrank-árfolyam, 250 forintos euró árfolyam, illetve 2 forintos jenárfolyam mellett. Az a törvényjavaslat, ami elénk került, pontosan ezt írja körbe.”

 

 

/28/ Semmis a kölcsönszerződés, amennyiben alaki hibában szenved. Mint a beadványunk elején már ismertettük, a törvényhozás a semmis szerződésekből érvényes szerződést csinált, eleget téve a bankok igényeinek.

„A nagyobb értékű, fontosabb szerződéseket - célszerűségből - maguk a felek írásba foglalják, illetőleg az ilyen szerződések érvényességét jog­szabály írásbeli alakhoz kötheti. Ha a szerződésre jogszabály ír elő meg­határozott alakot, az alakiság megsértésével kötött szerződés általában semmis (alaki hiba).”

(Győri Egyetemi Kiadványok -  2000 - Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok – III. 2.6 A szerződés érvénytelensége)

„Ha a szerződés írásbeli alakhoz kötött, akkor legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni, és a szerződő feleknek az okiratot alá kell írniuk. Több példányban kiállított okiratok esetén elégséges az is, ha mindegyik fél a másiknak szánt példányt írja alá. Az alakiság megsértésével kötött szerződés semmis.”

(Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – Szerződések tára - 4.1. A szerződés létrejötte és tartalma)

 

 

/29/ Jelen alkotmányjogi panaszunkban támadott törvényi pont megalkotása előtt a 2014 évi XL. törvény az alábbiakat tartalmazta:

„16. A szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részleges érvénytelenség) megállapítása iránti perekre vonatkozó szabály alkalmazásának kizárása

37. § (1) E  törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a  szerződés érvénytelenségének vagy a  szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a  továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását a  bíróságtól a  fél csak az  érvénytelenség következményeinek alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a  keresetlevél, illetve a  kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a  fél kéri az  érvénytelenség vagy a  részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását, meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. A  jogkövetkezményre vonatkozóan a  félnek határozott kérelmet kell előterjesztenie.

 

(2) Az  (1)  bekezdésben foglaltakra figyelemmel a  törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a  Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239/A. § (1) bekezdése alapján, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény 6:108. § (2) bekezdése alapján – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult és folyamatban lévő eljárásokban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani vagy az eljárásokat meg kell szüntetni. Nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az  esetben úgy kell tekinteni, hogy a  megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. E szerint kell eljárni a felfüggesztés megszűnését követően folytatott eljárásokban is.

 

(3) Ha a  folyamatban lévő eljárásban a  keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az  eljárást meg kell szüntetni, ha a  fél a  keresetét (viszontkeresetét) a  bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem változtatja meg, és nem kéri az  érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az  eljárás megszüntetésének, ha a  fél a  szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.

 

17. A felfüggesztett perekre vonatkozó szabályok

38. § (1) A  2014.  évi XXXVIII.  törvény 16.  § (1)  bekezdése alapján külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig felfüggesztett eljárásokat a  bíróság 2014. december 31. napjától külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig ismételten hivatalból felfüggeszti.

(2) E  rendelkezés hatálybalépését követően a  2014.  évi XXXVIII.  törvény 16.  § (1)  bekezdését azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  eljárásokat a  bíróság a  külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig függeszti fel hivatalból.

 

39. § Ha a  2014.  évi XXXVIII.  törvény 16.  §-a alapján felfüggesztett eljárásban a  szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet érvényesítenek az  eljárást meg kell szüntetni, ha a  fél a  keresetét (viszontkeresetét) az  eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás és a  hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem változtatja meg, és nem kéri az  érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az  eljárás megszüntetésének, ha a  fél a  szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.”

 

 

/30/ A támadott törvényi pont előtt a 2014 évi XL. törvény csupán az „érvénytelenség következményeinek levonását” írta elő kötelezően, ennek hiányában a kereset „nem bírálható el”. Az adósnak „meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri”.

 

 

/31/ A 2014 évi XL. törvény arról is rendelkezett, hogy a felfüggesztett (több mint 12.000 per) esetében is „az  eljárást meg kell szüntetni, ha a  fél a  keresetét (viszontkeresetét) az  eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás és a  hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem változtatja meg”.

 

 

/32/ A támadott törvényi pont viszont a 37/A.§ beiktatásával előírja, hogy milyen jogkövetkezményt kell kérni:

„37/A. § (1) Az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása során a felek fizetési kötelezettségét a bíróság – a 38. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgált elszámolás adatainak alapul vételével – az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(2) Az elszámolás fordulónapját követően a határozathozatalig terjedő időszakban teljesített törlesztést az erre irányadó szabályok szerint a fogyasztó javára kell elszámolni.”

Az elszámolási szabály egyrészt a „Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam” használatát írja elő arra az esetre, amikor a pénzintézet nem középárfolyammal számolt, másrészt „a szerződés részévé vált kamat, költség és díj mértékének alapulvételével” kell újraszámolni az elmúlt évek befizetéseit.

 

 

/33/ A támadott törvényi pont előtt a 2014 évi LXXVII. törvény az alábbiakat tartalmazta:

„3. A fogyasztói kölcsönszerződések módosulásának közös szabályai

3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul.”

„6. Egyes tartozások forintban meghatározott követelésre váltása

15. § (1) A fogyasztónak a pénzügyi intézmény által felmondott - de a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint megállapított - deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből eredő tartozása összegét a pénzügyi intézmény 2015. február 1. napjával

a) a 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy

b) a 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama

közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintban meghatározott követelésre váltja át.

(2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározott átváltásról és a tartozás annak megfelelően forintban fennálló összegéről - a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségre történő figyelemfelhívás mellett - a fogyasztót az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt tértivevényes levélben tájékoztatja.

(3) Ha a fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül a pénzügyi intézménynél írásban kezdeményezi, a pénzügyi intézmény köteles a forintra átváltott követelést az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon az eredeti devizanemben meghatározott követelésre visszaváltani.”

 

 

/34/ A támadott törvényi pont előtt a 2014 évi LXXVII. törvény az érvényes, a „nem semmis” szerződésekre vonatkozott.

 

 

/35/ A támadott törvényi pont előtt az adósok kérhettek esetleg olyan jogkövetkezmény levonást is, mely például a 180-as CHF árfolyammal számol. Azzal az árfolyammal, mellyel élhettek 2011 végén, élhettek 2012 legelején azok, akiknek volt megtakarított pénze, vagy tudtak pénzintézettől forintkölcsönt felvenni, (megfeleltek a jelentősen megszigorított feltételeknek) esetleg családi-baráti segítséget vettek igénybe.

 

 

/36/ A támadott törvényi pont után kötelező a felperes adósoknak a 256-os CHF árfolyammal számolni a jogkövetkezmény levonását:

„6/A. A szerződés érvénytelensége (részleges érvénytelenség) iránti perekben alkalmazandó szabályok.

15/A. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének) megállapítása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránt indult és folyamatban lévő perekben e törvénynek a forintra váltást megállapító szabályait a fogyasztónak az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint meghatározott, deviza vagy deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésből eredő tartozásának összegére is alkalmazni kell.

 

 

/37/ Attól függetlenül, hogy a fogyasztók „tévedésben” voltak-e, attól függetlenül, hogy a pénzintézet szándékosan „megtévesztette-e” a fogyasztót, mindenképpen devizában kell elszámolni és mindenképpen 256-os árfolyamon kell a CHF összeget forintosítani.

 

 

 /38/ A törvény már előre úgy mond ítéletet minden folyamatban lévő perben, hogy a bizonyítási eljárás le sem zajlott még a tárgyalótermekben. A későbbiekben példát mutatunk arra, hogy milyen következménnyel jár, ha a bíróság bizonyítási eljárás, a felek meghallgatása nélkül, egyoldalú tájékoztatás alapján hoz döntést, hirdet ítéletet.

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A fenti részletek a február 16.-án beadott alkotmányjogi panaszomból valók. Próbáltam a lehető legtöbb érvet felsorolni, így aztán 116 pont lett, és 55 oldal.

Azt még nem tudom, hogy a panaszomat tárgyalja-e az alkotmánybíróság? Az ügyszáma: IV/252/2016.

Az, hogy ügyszám van, az nem jelent még semmit, nem jelenti azt, hogy a panaszt befogadták.

Akit a teljes panasz érdekel, írjon és elküldöm:

hitelesmozgalom@gmail.com

Szabadon lehet rövidíteni, bővíteni, pontosítani – és beadni az Alkotmánybíróságra,

Várom a javaslatokat (e-mailben és nem a Facebook-on) arra nézve is, hogy mivel egészítsem ki a beadványt, ha Dr. Bitskey Botond nem talál benne elég „alkotmányjogi érvet”. Mint ahogy több ezer devizahitelesnél már előfordult:

„nem terjesztettek elő kellő, alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indoklást”.

 

ab-panasz---cxlv-tv.---beadva..png