Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Legfelsőbb Bíróság részítélet 2011.09.28.

2011.09.28

 

Idézetek a részítéletből, kommentálás nélkül.
 
 
„A Legfelsőbb Bíróság osztotta a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy az általános szerződési feltételek, a blanketta szerződések alkalmazása
háttérbe szorítja a tényleges piaci alku érvényesülésének lehetőségét,
ezzel összefüggésben sérülhet a szerződő felek egyenjogúságának és mellérendeltségének elve,
egyensúly eltolódások következhetnek be a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében,
a fogyasztó kiszolgáltatottá válhat a professzionális szereplővel szemben,
és mindezek miatt fokozott jelentősége van a fogyasztók védelmének.”
 
„Nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítélet azon megállapításával, miszerint az alperes az ügyfélre kedvezőtlenül és egyoldalúan csak ugyanazon feltételek fennállása esetén változtathatja meg a szerződés tartalmát, mely feltételeket a Ptk. 241. §-a a bíróság általi szerződésmódosításhoz meghatároz.”
 „….nem a Ptk. szabályai az elsődlegesek a hitel/kölcsön és pénzügyi lízingszerződés érvényességének megítélése tekintetében, hanem a Ptk-val azonos szintű jogforrásnak, a Hpt-nek mint lex speciálisnak a rendelkezései. A Ptk. rendelkezései mögöttes jogszabályi rendelkezéseknek minősülnek e körben és csak a Hpt. speciális rendelkezései hiányában irányadók.”
 
„…az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.”
 
„A jogszabályhely….kimondja,
hogy módosítás csak a kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet ,
hogy a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését is érvényesíteni kell, ha valamely feltétel változása ezt indokolttá teszi,
hogy tényleges hatásuk arányában, együttesen kell figyelembe venni a kamat, díj vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket, továbbá
hogy a díjat vagy költséget évente legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni.”
 
„Objektív okként a nyelvtani értelmezés szerint is csak olyan külső körülmény vehető figyelembe, melynek előidézésében a felek sem külön-külön, sem együttesen semmilyen szerepet nem játszhatnak, melynek bekövetkeztére a feleknek semmiféle befolyása nem lehet.”
 
„A tételes meghatározás követelményének csak akkor felel meg a szerződés, ha az ok-lista teljeskörűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra alapot adó körülményeket, tehát ha az ok-lista egy olyan zárt rendszer, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza.”
 
„A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, jelentéktelen, érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával.”
 
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint nem lehet tételes vizsgálat nélkül azt kimondani, hogy az ok-listákban foglaltak "formai" szempontból megfelelnek a törvényi előírásoknak.
 
„A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a fent kifejtettekre tekintettel a megalapozott döntés meghozatalának alapfeltétele az ok-listákban felsoroltak egyenkénti megvizsgálása abból a szempontból, hogy azok a Hpt. 210. § /3/ bekezdésében meghatározott, jelen részítéletben részletezett követelményeknek megfelelnek-e. Erre a vizsgálatra a per során nem került sor.”
 
„Sem az első, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta tételesen az ok-listában foglaltakat.”

„Az új eljárásban a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy álláspontjuk szerint a vitatott szerződési feltételek megfelelnek-e a Legfelsőbb Bíróság jelen határozatában megfogalmazott követelményeknek.”
 
„Amennyiben a megismételt eljárás során bebizonyosodna, hogy egy vagy több, esetleg valamennyi feltétel nem felel meg a Hpt. rendelkezéseinek, és ezért érvénytelen, akkor ez a körülmény önmagában kizárja, hogy az adott ok alapján jogszerűen sor kerülhetett, illetve sor kerülhessen egyoldalú szerződésmódosításra.”
 
„Az azonnali hatályú felmondás jogát egyéb okból biztosító ÁSZF rendelkezésekkel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő: Az ÁSZF…. a)-j) pontjai, az alperes azonnali hatályú felmondásának és a kölcsöntartozás - ehhez kapcsolódó - lejárttá tételének további okait jelölik meg. E felsorolásból a másodfokú bíróság a b)-f) pontokban felsoroltak érvénytelenségét állapította meg és a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést is helyesnek találta.”
 
„A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint is sérti az arányosság elvét, ha az alperes bármely összegű fizetési kötelezettség elmulasztása esetén, vagy bármely kötelezettség nemteljesítése, illetve nem szerződésszerű teljesítése esetén élhet az azonnali hatályú felmondás jogával…”
 
„Arra is helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy az e) és f) pontban írt felmondási okok nem objektív körülményektől, hanem az alperes szubjektív értékítéletétől teszik függővé a felmondási ok bekövetkeztét…”
 
„Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor a biztosítási összeg az alperest illeti meg, abból az alperes kielégíti követeléseit, csak az ezt meghaladó összeg illeti meg a felperest.”
„A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint e rendelkezés azért minősül tisztességtelennek, mert bármely biztosítási esemény bekövetkezte esetén lehetőséget ad arra, hogy a biztosítási összeg egésze az alperes számlájára kerüljön átutalásra.”
 
„Amennyiben a fedezetül szolgáló vagyontárgy javítható, indokolt, hogy a biztosítási összeget - rendeltetésének megfelelően - a javításra fordítsák és tisztességtelen, ha a biztosítási összeget ettől eltérő célra, az alperes használja fel.”
 
 
„A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a
Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó u. 26., ügyintéző: dr. Tőröcsik László legfőbb ügyészségi ügyész) által képviselt Csongrád Megyei Főügyészség (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) felperesnek,
dr. Gyenge Zoltán ügyvéd (6725 Szeged, Alföldi u. 32.) által képviselt PARTISCUM XI. Takarékszövetkezet (6720 Szeged, Horváth Mihály u. 1/B.)
alperes ellen
általános szerződési feltételek megtámadása iránt
a Csongrád Megyei Bíróság előtt 6.G.40.208/2010. szám alatt indult és másodfokon
a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.720/2010/2. számú ítéletével befejezett perében
az említett jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán
a 2011. szeptember 20-án megtartott tárgyalás alapján meghozta és 2011. szeptember 27-én kihirdette…”
 
A teljes részítélet: