Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Két ügyben jön főtanácsnoki indítvány - 2019 május közepe

2019.05.06

c621---hirlevel---kep.png

 

 

2019. május 14. kedd (9 óra)

Főtanácsnoki indítvány a C-260/18 Dziubak ügyben

Devizahitelezés Lengyelországban

 

A devizahitelezés nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban is komoly társadalmi-gazdasági problémákhoz vezetett, aminek fényében nem meglepő, hogy e tagállamból is megkeresés érkezett az Európai Bírósághoz ebben a témakörben.

 

A jelen ügy tulajdonképpeni tárgya nem a devizahitelszerződések méregfogát jelentő árfolyamkockázat a fogyasztóra való hárítása körülményeinek a jogszerűsége, hanem a hitel nyújtásakor és törlesztésekor eltérő árfolyamfajtát alkalmazó és ebből az árfolyamrés révén hasznot húzó banki gyakorlat.

 

E banki gyakorlat Magyarországon is széles körben elterjedt volt, és az azt megengedő szerződéses kikötések tisztességtelenségével összefüggésben a Bíróság már a Kásler ügyben 2014 áprilisában meghozott ítéletében kimondta, hogy az ilyen kikötéseket a szerződésből eltávolító nemzeti bíróság azok helyére a fogyasztó érdekeinek védelmét szem előtt tartva beépíthet egy méltányos átváltási árfolyamot meghatározó nemzeti jogi rendelkezést. Enélkül ugyanis, alkalmazandó átváltási árfolyam hiányában, a devizahitelszerződés nem lenne teljesíthető és azt ezért érvénytelenné kellene nyilvánítani, ami többek között azzal a következménnyel járna, hogy a fogyasztónak azonnal vissza kellene fizetnie a teljes kölcsönösszeget.

 

Magyarországgal ellentétben azonban Lengyelországban nincs a nemzeti jognak egy olyan, az átváltási árfolyamra vonatkozó, egyértelmű rendelkezése, amelyet a nemzeti bíró beépíthetne az árfolyamrés alkalmazását előíró tisztességtelen feltétel eltávolítása után érvényes átváltási árfolyam nélkül maradó devizahitelszerződésekbe.

 

Egy lengyel bíróság az Európai Bíróságtól vár iránymutatást a tekintetben, hogy a tisztességtelen szerződési feltétekről szóló irányelv (93/13/EGK) ilyen esetekben milyen lehetőségeket biztosít a nemzeti bíró számára egy, a fogyasztó számára méltányos megoldás megtalálása érdekében.

 

 

 

2019. május 15. szerda

Főtanácsnoki indítvány a C-621/17 Kiss és CIB Bank ügyben

Devizahitelezés Magyarországon

Az indítványról összefoglaló készül

 

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv (93/13/EGK) értelmében az ilyen szerződésekbe foglalt, tisztességtelen szerződési feltételek nem kötik a fogyasztókat.

 

Az irányelv emellett előírja, hogy a rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak a szerződés főszolgáltatásának a meghatározására vagy az arra tekintettel nyújtott ellenszolgáltatás (hitelszerződéseknél pl. a kamat) megfelelőségének a megállapítására, amennyiben az e szolgáltatások meghatározására vonatkozó feltételek világosak és érthetőek.

 

A mostani, fogyasztói (deviza)hitelezéssel kapcsolatos ügyben a Kúria annak a kérdésnek az eldöntését varja az Európai Bíróságtól, hogy a hitelszerződésekben kikötött, a fogyasztót terhelő költség, jutalék és díj, amelyek a kamathoz hasonlóan szintén a hitelnyújtással összefüggő ellenszolgáltatásnak minősülnek, eleget tesznek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének olyan esetekben, amikor a hitelszerződés nem rögzíti, hogy a fogyasztót terhelő e többletterhek pontosan milyen meghatározott banki szolgáltatás ellenértékei.

 

Amennyiben a fenti kérdésre adott válasz értelmében az említett többletterhek vonatkozásában nem teljesült a világos és érthető megfogalmazás követelménye, és így azok tisztességtelen jellege vizsgálható, úgy a Kúria arra is kíváncsi, hogy az e többletterhek kikötését előíró szerződési feltételek az irányelv értelmében tisztességtelen szerződési feltételnek minősülnek-e.